Oroszország haditengerészete július 20-tól tengeri blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri partvidékét, és moszkvai figyelmeztetés nyomán ugyanígy lezárhatják a Fekete-tenger délkeleti, grúziai partjait, amelyek az Ukrajnának érkező segély- és energiaszállítmányok átrakóállomásainak számítanak – írja a vg.hu
Oroszország haditengerészete július 20-tól tengeri blokád alá vette Ukrajna fekete-tengeri partvidékét – fotó: pixabay.com
A blokáddal Grúzia is érintett lett a háborúban
Az oroszok által bevezetett tengeri blokád főként az ukrán kikötők gabonaszállításait akadályozná, de egyúttal meggátolja a segélyszállítmányok vízi úton történő beérkezését is. A blokáddal Grúzia is érintett lett a háborúban.
Mint ismeretes Putyin oroszországi elnök bejelentette, hogy vége az orosz–török–ukrán gabonaszállítási egyezménynek, ezt azzal indokolva, hogy a Nyugat nem teljesítette a gabonamegállapodás Oroszországra, az onnan származó gabonaexportra, az elszámolásra (SWIFT-rendszer) vonatkozó részét.
Ukrajna erre válaszként bejelentette, hogy a Fekete-tenger északkeleti, oroszországi részét (Krím félsziget, Novorosszijszk) blokád alá vonja, az oda tartó, vagy onnan jövő hajókat ellenséges hadi járműveknek tekinti.
NATO-információk szerint a bejelentést követően erősödött az oroszországi haditengerészeti jelenlét Ukrajna fekete-tengeri partjai, kiváltképpen a gabonakikötők mentén, majd példátlan erősségű, Moszkva szerint „a Krím-híd elleni támadás megtorlásaként", többnapos támadást indítottak Odessza ellen, ahol a támadások kiemelt célpontjai az odesszai tengerparti gabonasilók voltak.
Vízi út híján marad a szárazföld
Az ukránok a tengeri út lezárása miatt várhatóan fokozottan fognak élni a szemestermény-szállítás szárazföldi, magyarországi, lengyelországi, romániai lehetőségeivel. Ez a régiós közúti-vasúti szállítás mellett a Dunát is gabonaszállító uszályokkal igénybe vevő útvonalcsomag Magyarországot is érintheti, mert más szomszéd országokkal együtt az ukrán szemestermény-export egyik (tranzit)útjának számítunk.
A közelmúlt gyakorlatából adódik a következtetés, hogy a közeljövőben ezek a szállítmányok a 2023-as szemestermény-termés piacra vitelekor is „leragadhatnak" valamelyik tranzitországban, újra felborítva annak belső agrárpiaci árviszonyait.
Közben Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária megújították azon kérésüket, hogy az EU az év végéig hosszabbítsa meg a szeptember 15-én lejáró, az ukrán szemestermény-exportot tiltó rendelkezést.
