A NAK cikksorozatot indított a termelők adminisztrációs terheinek csökkentése céljából. Az első cikk a NÉBIH eGN rendszerébe történő 24 órás adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetését javasolja.
A hatályos, a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet értelmében a 10 hektárnál nagyobb szántóföldi területen gazdálkodóknak a rovarölő szeres kezeléseket a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteniük kell a Nébih Elektronikus Gazdálkodási Napló rendszerében.
A NAK javaslata szerint a 24 órás kötelezettség papíralapon, vagy helyi digitális rögzítés esetében maradjon meg, míg az eGN rögzítés határideje rovarülős kezelés esetén 30 napra módosuljon, míg az egyéb kezelések (pl. gombaölő vagy gyomirtó szerek) esetében évente egyszeri rögzítés fenntartása indokolt.
Az indoklásként két érv merült fel a NAK anyagában:
- Egyrészt, hogy az EU szabályozása ezt lehetővé teszi, és az eddigi hazai szabályozás szigorúbb volt az EU által elvártnál.
- Másrészt, hogy a 24 órás adatszolgáltatási kötelezettsége jelentős adminisztratív terhet ró a mezőgazdasági termelőkre, mert szakmailag nem minden gazdálkodó felkészült ilyen szintű részletes növényvédelmi adminisztráció vezetésére (növényvédelmi előrejelzés, kártevő állapot, pontos fenológiai fázis) és a szakmai vagy a technikai segítségnyújtás (falugazdász, szaktanácsadó) nem minden esetben érhető el 24 órán belül.
A jogszabály alapján megfelelő informatikai rendszer háttérrel hét db adat rögzítésére kötelezett a termelő a növényvédő, vagy gyomirtó szerek alkalmazása esetén.
Az agrárágazat jelenlegi működése gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is fenntarthatatlan. Egyértelmű, hogy az eddigi működési modellen változtatni kell. A klíma mellett a piaci helyzet is jelentősen változott, amit a szabályozás és támogatási rendszer folyamatos alakulása is nehezít. A hazai agrár termelés „termelő vezérelt” működését hozzá kell igazítani a versenytársak „fogyasztó által vezérelt” működéséhez. A commodity termékek piacán a hazai agrárszektor hatékonyságával, klimatikus viszonyaival nem lesz versenyképes.
A hazai mezőgazdaság, illetve agrifood ágazat kiútja a válságból a magas hozzáadott értékű, magas minőségű élelmiszerek előállításában lehet, amelyek ismert és igazolt körülmények között és technológiával készültek és ismert és igazolt beltartalommal rendelkeznek.
A NAK javaslat minden pontjában ellene megy a fogyasztók és a hazai agrár termelők érdekeinek.
Az eGN bevezetése bár szakmailag és digitálisan előkészítetlenül történt, működése, az eddig adatkészletei jelentős erőforrás lehet az ágazat gazdasági és környezeti hatékonyságának növelésében. Az eGN által gyűjtött adatok lefedik a termelési folyamatba épített minőségbiztosítási rendszerek adatszükségleteit, vagyis kis erőforrás-ráfordítással akkreditált minőségbiztosítási rendszerré fejleszthető. A minőségi élelmiszer termékek piacán a minőségbiztosítási rendszerben való termelés belépési feltétel.
A eGN adatainak naprakész vezetése alapfeltétele a minőségi termék előállítás piacára való belépéshez. A „magyar”, a „helyi”, a „termelői”, a „kézműves” és a „rövid ellátási lánc” jelzők nem igazolják az élelmiszerek minőségét. A minőség igazolására minőségbiztosítási rendszerre, valós adatokra és információkra van szükség, amelyeket a élelmiszer termékpálya szereplő megismerhetnek.
A NAK javaslat hozzáférhetetlenné és hiteltelenné teszi az eGN piaci erőforrást jelentő adatait.
A NAK indoklás, miszerint a termelők egy meghatározó része nem képes a termelési folyamat egy lépéséről hét adat feltöltésére külső segítségnyújtás nélkül, a minőségi élelmiszer-előállítást kérdőjelezi meg. A elfogyasztott élelmiszer több mint 50%-ban határozza meg a fogyasztók egészségi állapotát, vagyis az élelmiszerek minősége nem agrárgazdasági, hanem népegészségügyi kérdés. Az élelmiszerek minősége miatt kb. 500 milliárd forinttal költ többet az egészségügyi ágazat, mint szükséges lenne megfelelő minőségű élelmiszerek esetén.
Fogyasztóként nem merem elhinni, hogy olyan termelők kezében van a lakosság egészségi állapotát nagyban meghatározó élelmiszer-előállítás, akik nem tudnak egy tevékenységükről, azonnal hét adatot feltölteni egy rendszerbe.
Az eGN nem bonyolultabb a DÁP, az EESZT, vagy egy mobilbank használta. Sokkal inkább azt gondolom, hogy vannak olyan termelők, akik nem akarják használni az eGN-t, nem akarnak adatot szolgáltatni, én mint fogyasztó pedig szeretném tudni, hogy kik ők, hogy elkerüljem termékeiket.
A NAK javaslatai és azok indoklása a rövid távú népszerű döntést készítenek elő, ami jelentős kárt fog okozni a fogyasztók és a valóban minőségi terméket előállító és azt igazolni szándékozó termelők részére. Lényegében a lehetséges kitörési pontot ássa alá.
Az én javaslatom az eGN és a kapcsolódó szolgáltatások valós termelési folyamatba épített minőségbiztosítási rendszerré való fejlesztése, valamint a szaktanácsadás fejlesztése érdekében a hazai agrifood adattérrel való összekapcsolása. A hazai termelőknek meg kell érteniük, hogy a "termeltem valamit és azt valaki vegye meg magas áron" üzleti modellnek vége van. Innen a kiutat nem visszafelé, hanem a még meglévő erőforrásainkra építve a valós piacon találjuk meg. Ehhez minél pontosabb és frissebb adatokra, információra és tudásra van szükség, mert a versenytársaink is rendelkeznek ezekkel.
Varga Péter Miklós
a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület alelnöke
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
