A mezőgazdaság kénytelen elnyelni a pénzügyi veszteségek és károk nagy részét, amelyet az egyre gyakoribb és intenzívebb természeti katasztrófák okoznak, állapították meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértői.
Etióp nő kannákkal megy vizet gyűjteni – fotó: FAO/WFP/IFAD/Michael Tewe
Soha a történelemben nem fenyegette az agrár-élelmezési rendszereket ennyi veszély – óriás tüzek, extrém időjárás, kiterjedt sáskajárás és biológiai veszélyek, mint a koronavírus járvány. Megjelenésük nem csupán emberéletekbe kerülhet, de tönkretehet megélhetéseket és súlyos, generációkon átívelő gazdasági következményekkel járhat családok, közösségek, országok, de akár egész kontinensek esetében, olvasható a FAO jelentésében.
Napjainkra a természeti katasztrófák gyakorisága – állítja a tanulmány – megháromszorozódott az 50-60 évvel ezelőttihez képest.
Aránytalanul nagy részük sújtja a mezőgazdaságot, amelynek jussa 63% (a maradékon az ipar, kereskedelem és turizmus osztozik), továbbá a legkevésbé fejlett és az alacsony- és közepes jövedelmű országokat.
2008 és 2018 között a természeti katasztrófák a fejlődő országoknak több mint 108 milliárd dollárba kerültek a kiesett termény és haszonállat-termelés miatt. Ezek különösen érzékenyen érintik a helyi kistermelők és családi gazdálkodók, állattartók és halászok megélhetését.
A vizsgált időszak során Ázsia volt a leginkább érintett kontinens 49 milliárd dollár veszteséggel, utána Afrika 30 milliárd dollárral és Latin-Amerika és a Karibi-térség 29 milliárd dollárral.
„A COVID-19 okozta felfordulás további családokat és közösségeket hoz aggasztó helyzetbe” – mondta a FAO főigazgatója Csü Tong-jü a kiadvány előszavában. „A katasztrófák átható következményei azonnali válaszért kiáltanak, hogy jobban megérthessük a kiterjedésüket és dinamikájukat, és integrált, újszerű módon csökkenthessük hatásukat.”
A katasztrófák és válságok mezőgazdasági és élelmezési hatásáról szóló 2021-es FAO tanulmány 457 természeti eseményt vizsgált 109 országban a világ minden pontjáról.
A legnagyobb fenyegetések
A FAO szakértői az aszályt nevezték meg, mint a termelés-veszteségek legfőbb okát, amit az áradások, viharok, betegségek és kártevők, és bozóttüzek követik a sorban. Az alacsony- és közepes-jövedelmű országokban az agráriumban jelentkező károk több mint harmadát a szárazság okozta, 37 milliárd dolláros kárt generálva. Az aszálykárok szinte csak a mezőgazdaságban éreztetik hatásukat, hatásuk 82%-a itt jelentkezik.
Az aszály jelenti a legnagyobb fenyegetést – fotó: Agroinform.hu
A növényi és állati kártevők, betegségek, és fertőzések is fontos problémává léptek elő. Ezek felelnek a növénytermesztésben és állattenyésztésben jelentkező károk 9%-ért, ami a jövőben még magasabb lehet, tekintve a 2020-ban kezdődött súlyos sáskajárást.
Eközben a koronavírus járvány további terhet jelent az agrár-élelmezési rendszereknek, felnagyítva meglévő rendszerszintű problémákat és károsítva életeket, megélhetéseket és gazdaságokat szerte a világon.
Élelmezésbiztonság a katasztrófák korában
A katasztrófák a gazdasági veszteségeken túli következményekkel is bírnak az élelmezésbiztonságot és a táplálkozást tekintve. A FAO tanulmány az első, amely foglalkozik a gazdaságban megjelenő kár táplálkozási hatásával. Becslések szerint a fejlődő országok 2008 és 2018 között a termeléskieséssel együtt 6,9 billió kilokalóriát is veszítettek naponta, ami 7 millió felnőtt ember éves kalóriaigényének felel meg. Latin-Amerikában és a Karibi-térségben ugyanezen időszak alatt egy főre vetítve 975 kcal semmisült meg (a napi szükséglet 40%-a), Afrikában 559 kcal, Ázsiában 283 kcal.
A rezíliens jövő lehetséges
Az ellenálló képesség és a rizikó-csökkentés (vagyis főként a megalapozott döntésekhez szükséges adatgyűjtést és -elemzést) támogatása kiemelten fontos annak biztosításához, hogy a mezőgazdaság is hozzá tudjon járulni a fenntartható jövőhöz, érvel a FAO tanulmány.
Az innováció, mint a távoli érzékelő berendezések, a térinformatika, drónok és robotok, a mesterséges intelligencia jelentős potenciállal bíró adatgyűjtő eszközök, amelyeket a katasztrófaveszély csökkentéséhez is be lehetne vetni.
A hatékony döntéshozatalon és irányításon túl, kulcsfontosságúak a köz- és a magánszféra közötti partnerségek az agrárium kitettségének csökkentéséhez.
