A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetesvízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához – mondta.
A génbankban három ponty hibridet tenyésztettek már ki – fotó: MTI/Rosta Tibor
A HAKI génbanki tevékenységéről szólva Kovács Gyula génbankvezető elmondta, a ponty élő génbankot 1962-ben hozták létre, mára 13 hazai és 3 külföldi fajtát tartalmaz; a mélyhűtött génbank állománya 17 hazai, 8 külföldi fajból áll, amivel a legnagyobb Európában. Az 1980-as évek végén hozták létre a tokfélék génbankját, 2016-ban pedig elkezdték a süllő és a harcsa populáció géngyűjtését.
A génbanki tevékenység segítségével három ponty hibridet tenyésztettek már ki, amelyek a hazai pontytenyésztés jelentős részét adják; és a tiszai cianid szennyezés után segítették a nyurgaponty visszatelepítését a folyóba.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, a beruházás a magyar halászati kutatás erősödését szolgálja; egy mintaprojekt, amely az agro- és horgászturizmushoz, továbbá az őshonos fajok megőrzése révén a természetvédelemhez is kapcsolódik.
