Egyre nagyobb problémákat okoz a törpeharcsák inváziója a tavainkban - panaszkodnak a szakemberek országszerte.

törpeharcsa

Fekete törpeharcsa – fotó: Wikimédia/Dénes Emőke

A halfaj mindenhol gondot okoz, ahol felbukkan

Székesfehérváron, a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége átmeneti horgászati tilalmat vezetett be a Palotavárosi Alsó-tavon - egyelőre december 20-án reggelig, ugyanis a törpeharcsa ritkításával szeretnék a tagjaikat és vendégeiket megkímélni a törpeharcsák okozta bosszúságtól.

A szövetséget az utóbbi hetekben egyre több horgász kereste fel a törpeharcsák miatt.  A törpeharcsák annyira elszaporodtak, hogy a jelenlétükkel élvezhetetlenné tették a ponty horgászatát. A szövetség az Alsó-tónál több mint száz csapdát helyezett el a vízben és kérte a horgászok türelmét, hiszen az időjárás függvénye, hogy a ritkítási művelet mennyi ideig tart.

Urfi Tamás ügyvezető elmondta, hogy már évek óta kénytelenek ezt az eljárást alkalmazni:

Volt olyan esztendő, hogy tíz-tizenkét mázsa törpeharcsát is kiemeltünk a vízből, aztán egy ideig nem jött panasz, majd az egész műveletet meg kellett ismételni. Érdekes, hogy a Palotavárosban a Felső-tónál nincs ilyen probléma, mindig az Alsó-tó helyzete a kritikusabb. Valószínűleg a Varga-csatornán át érkeznek meg az újabb példányok. Természetes ellensége nincs, szinte csak a horgász, és legfeljebb a szürkeharcsa, az ezüstkárász pedig az ikráit eszi. Eleinte sörösüveg méretet is elér, ám egy idő után annyi lesz belőle, hogy az állomány már nem tudja szabályozni magát, az élettér elfogy és arasznyinál nem nő nagyobbra.


Sajnos egyre több törpeharcsát fognak a Balatonnál is

A Balatoni Limnológiai Kutató Intézet azon online kérdőívét, amivel a fekete törpeharcsa elterjedését igyekeztek feltérképezni csaknem háromezer horgász töltötte ki. A faj állománynagysága jelentős növekedésnek indult az utóbbi években. Habár az adatgyűjtés még tart, de részeredmények már vannak, amit meg is osztottak az intézet internetes oldalán.

A horgászok megerősítették a tudományos kutatások eredményeit. A termőkép grádiens szerint a Keszthelyi medencében szervesebb a tó, gazdagabb tápanyagban. Ennek ellenére a tó keleti végében is rendkívül elterjedt a törpeharcsa. Ott gyakrabban észlelik, a fogások jelentős mennyiségét ez a faj adja

– beszélt az eredményekről Takács Péter, az intézet igazgatója.

Az intézet kutatócsoportja szerint a faj elterjedése robbanásszerű, akár még invázió is várható, ami a 600 négyzetkilométer vízfelülettel rendelkező Balatonban kezelhetetlenné válhat.

Szerencsére egészen más a helyzet a Velencei-tónál, ahol csak elvétve fordul elő ez a halfajta - mondta Bozai Zsolt, a Magyar Országos Horgász Szövetség velencei-tavi kirendeltségének halőri csoportvezetője.

Mit érdemes tudni a törpeharcsáról?

A törpeharcsa eredeti élőhelye Észak-Amerika keleti része Kanadától a Mexikói-öbölig, de sokfelé megtalálható az Egyesült Államok középső területein is. Európába a 19. század végén került.

A törpeharcsák között két faj különböztethető meg: az egyik az Ameiurus nebulosus, azaz a törpeharcsa, a másik a Ameiurus melas, azaz a fekete törpeharcsa. Nagyon hasonlítanak egymásra, de vannak olyan jegyek, amelyek alapján egy szakavatott horgász különbséget tud tenni közöttük. (A fekete törpeharcsa oldala nem foltos, a farokúszója előtt egy világos harántsáv húzódik, az úszóiban a hártya jóval sötétebb árnyalatú a sugaraknál).

Legjobban a növényzetben gazdag sekély állóvizeket, az áradások által rendszeresen meglátogatott öreg holtágakat szeretik, ahol képesek mértéktelenül elszaporodni - számos más, őshonos faj táplálkozási területét meghódítva maguknak. Gyakorlatilag mindent felfalnak a magokon és rovarokon át a az őshonos halak ikrájáig, de szeretik a gerinctelen állatokat, rákokat és békákat, nagyobb példányaik pedig elfogyasztják a kicsi halivadékot is. Szívósak, jól bírják az alacsony oxigénszintet, és a nagyobb hőmérsékleti ingadozásokat is.

A húsa ízletes

A törpeharcsák a kezdő horgászoknak eleinte örömet okoznak azzal, hogy szinte bármelyik napszakban kifoghatók, de a sporthorgászoknak sokkal inkább bosszúságot jelent a jelenlétük. Mivel nincs természetes ellenségük ami a túlszaporodásuknak véget vetne, nagyon komoly gondokat okozhatnak. Inváziós faj.

A húsa kiváló minőségű és nagyon ízletes, akár sütve, akár halászlében elkészítve nagyon finom. A pucolásakor azonban vigyázni kell, hogy a hátán lévő tüske, nehogy megsebezze a kezünket.