A személyi adatok védelméért felelős francia hatóság (CNIL) 400 ezer eurós pénzbüntetést szabott ki szerdán a glifozátot forgalmazó német Bayer amerikai leányvállalatára, a Monsantóra. Az illetékes hatóság, amelyhez hét panasz érkezett listázott személyektől, azért büntette meg a vállalatot, mert nem tartotta be a tájékoztatási kötelezettségét az adatok nyilvántartásáról, s az érintett személyek csak a médiából értesültek 2019 májusban arról, hogy a Monsanto nyilvántartást vezet róluk.

A nyomozás szerint több mint kétszáz név szerepelt az adatbázisban, amelyben 1 és 5 között osztályozták az illető befolyását, hitelességét és támogatását a Monsanto irányában olyan témákban, mint a gyomirtó szerek vagy a genetikailag módosított termékek.

Az egész Európát érintő ügyet a Le Monde című napilap és a France2 közszolgálati televízió tárta fel 2019 májusban egy sajtóügynökség kiszivárogtatott dokumentumai alapján. A Monsanto legalább hat országban, Franciaország mellett Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában, valamint az európai intézményekben is összeállított adatbázisokat a Bayer szerint.

Az anyavállalat ugyanakkor nem ért azzal egyet, hogy adatgyűjtés miatt vonták felelősségre. Álláspontja szerint ugyanis a nyilvántartást egy kommunikációs ügynökség állította össze. A cég azt is állítja, hogy miután az Európai Bizottság 2017-ben öt évvel meghosszabbította a glifozát engedélyezését, az adatbázist nem használta a Monsanto. A Bayer azt tervezi, hogy az államtanácsnál fellebbez a bírság ellen.

"Lobbitevékenység céljából érdekképviseleti személyekről adatbázist nem törvénytelen összeállítani. Ebben az adatbázisban azonban csak olyan személyek szerepelhetnek, akik logikusan gondolhatják, hogy az ismertségük vagy a tevékenységük alapján ágazati kontaktszemélyként kezelhetők" - hangsúlyozta a francia hatóság.


A CNIL szerint az adatbázisban feltüntetett részleteket minden esetben törvényes úton kell megszerezni, és a benne szereplőket személyeket tájékoztatni kell arról, hogy létezik egy adatbázis, mégpedig azért, hogy gyakorolhassák ehhez fűződő jogaikat, egyebek mellett azt is, hogy ne szerepeljenek benne.

A botrány kirobbanását követően a Bayer nyilvánosan elnézést kért, és felfüggesztette együttműködését a Fleishman Hillard kommunikációs ügynökséggel, amely az adatbázist összeállította. A német cég kapcsolatba lépett a listán szereplő valamennyi személyiséggel, s az azon szereplő újságírók, a Le Monde és a Le Parisien című napilapok, a France Télévisions köztévé, a Radio France közrádió és az AFP hírügynökség munkatársai feljelentést tettek a CNIL-nél és a francia igazságszolgáltatásnál. Ennek nyomán indult meg az eljárás törvénytelen adatgyűjtés miatt.