Ma van a Magyar Természet Napja - az a nap, amit  három hazai természetvédelmi civil szervezet -  a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hozott létre annak érdekében, hogy ráirányítsa a figyelmet Magyarország természeti értékeinek és erőforrásainak fontosságára.

természet

Fontos ráirányítani a figyelmet Magyarország természeti értékeinek és erőforrásainak védelmére – fotó: pixabay.com

A szervezetek még 2014 végén kezdtek aláírásgyűjtésbe, hogy megerősítsék a hazai természetvédelem helyzetét. Kezdeményezésükhöz számos szervezet, és csaknem 15 000 ember csatlakozott, így meg tudták alapítani a Magyar Természet Napját és ezzel bebizonyították, hogy a magyarok mennyire elkötelezettek a természeti értékek és erőforrások védelmében.

A Magyar Természet Napját a három kezdeményező szervezet először 2015. május 22-én, a Margitszigeten található Holdudvarban tartotta meg. A jeles napon van a Biodiverzitás Világnapja is,  amit világszerte ünnepelnek.

Május 22.: A Biodiverzitás Világnapja

A Biodiverzitás Világnapja az élővilág sokféleségére. illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik felhívni a figyelmet. A választás éppen azért esett május 22-ére, mert  ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján 1992-ben.

Az egyezmény akkor célként tűzte ki, hogy világszinten 2010-re jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének az ütemét - ezt az egyezményt később a Fenntartható Fejlődés Világcsúcs is elfogadta. Május 22-ét 2000-ben az ENSZ közgyűlése a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjává nyilvánította.

Magyarországon a Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napjáról első alkalommal 2005-ben emlékeztek meg, a Fővárosi Állat- és Növénykert rendezvényén.

Mit  jelent az Európa Diploma?

Az Európa Diploma a védett területek számára adható legmagasabb európai elismerés, amit 1965 óta adnak a különleges jelentőséggel bíró, védett státuszú európai területeknek. A kitüntető címet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága ítéli oda azoknak a természeti örökségnek tekinthető területeknek, amelyek kiemelkedően gazdag tudományos, természeti és/vagy tájképi értékekkel rendelkeznek és egyben megfelelő oltalom alatt állva a kezelésük példaértékű.

A Diploma rangját a szigorú felülvizsgálati követelményei adják, 5 éves időtartamra szól, megítélésekor különböző ajánlásokat is megfogalmaznak. A címet további 5 éves periódusokra meghosszabbíthatják rendszeres helyszíni vizsgálatok, terepszemlék, éves jelentések, és széleskörű szakértői vélemények alapján. Az ajánlások be nem tartása a diploma visszavonását eredményezheti.

természet

Természeti kincseinket meg kell őríznünk a jövő generációi számára – fotó: pixabay.com

Az összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület található

Jelenleg 29 országban, 73 diplomás területet van. Ezen az összeurópai természeti értéklistán 3 magyarországi terület is található:

  • a Tihanyi-félsziget vulkanikus képződményei: a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Tihanyi-félsziget az Európa Diplomát 2003-ban a kontinensen hatvanharmadikként nyerte el. 1952-ben lett az ország első tájvédelmi körzete, 1997-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Nemzetközi hírnevét  földtörténeti múltjának, geológiai és geomorfológiai nevezetességeinek köszönheti, amelyek az egykori tűzhányóműködésre utalnak. Európában egyedülálló száznál is több különleges alakú és belső szerkezetű sziklaképződményei,  hévforrás-kúpjai  gejzírmezője természeti kincsnek számít.
  • az Ipolytarnóci Ősmaradványok: 1995-ban kapta meg az elismerő címet, A kutatók már több mint 150 éve vizsgálják ezt a Nógrád megyei Ipolytarnóc község határában lévő területet - a Borókás árkot, ahol 20-23 millió évvel ezelőtti élettereket láthatunk a miocén földtörténeti korból. Az egykori felszínt 20 millió éve  vulkánkitörésből származó riolittufa fedte be, az itt élő szubtrópusi növény és állatvilágot elpusztítva, de egyben konzerválva is. Európában egyedülálló, ahogy pillanatfelvételként őrződtek meg az akkori iszapos folyóparton élő állatok (ragadozók, kis patások, madarak, orrszarvúak) lábnyomai, dagonyáik mélyedései. A régmúlt dús vegetációját a kőzetekbe zárt levéllenyomatok, kövült fatörzsek segítségével vissza lehet idézni.
  • a Szénás-hegycsoport: az Európa Diplomát és a vele  járó védettséget 1995-ben kapta meg.  A Nagy-Szénás a Budai-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye egy részén az Országos Kéktúra is áthalad. A hegytető különlegessége, hogy semmi nem zavarja a 360 fokos kilátást. Az alapkőzete dolomit, de nemcsak felszínformái  és a geológiája miatt fontos terület: sziklagyepein, a Kis- és a Nagy-Szénás lankáin fordul elő a világon egyedül csak itt nyíló pilisi len. Hazánk flórájának egyik legkülönlegesebb képviselőjét a 19. század legnevesebb botanikusa, Borbás Vince írta le elször.

Jegyezd meg ezt a napot!

Magától értetődőnek vesszük a minket körülvevő világ erőforrásait: természetes, hogy van ívóvíz, nyersanyagok, termőföld. A kérdés csak az, hogy meddig? Vajon a  gyermekeink, unokáink is élvezhetik majd ezeket a felbecsülhetetlen kincseket? Igen, de csak akkor, ha a jövőben jól bánunk a természettel, védjük, óvjuk, megőrízzük azt. Ez pedig mindannyiunk közös feladata, nem csak május 22-én, hanem minden egyes nap.