Az intézkedéscsomag-tervről szóló törvényjavaslat azt kívánja elérni, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehessen írni. A megfogalmazott adókönnyítő intézkedések fő feltétele, hogy az igénybe vevő vállalkozás a veszélyhelyzetet követően is folytassa működését.

Az újabb, beruházásösztönző intézkedési terv lehetővé tenné, hogy az elkövetkezendő négy évben beruházásban gondolkodó cégek számára a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes egésze mentes legyen a társaságiadó-kötelezettségei alól. A jelenlegi szabályozás alapján a fejlesztési tartalékot csak az adózás előtti nyereség összegének felére lehet igénybe venni. A beterjesztett módosítás alapján ez kibővülhet a teljes nyereségre azzal a kitétellel, hogy továbbra is figyelembe kellene venni a felső határértéket, ami tízmilliárd forintban lenne megállapítva.

A kedvezményre minden hazai vállalkozás jogosult lenne, de az itt tevékenységet folytató multinacionális cégek is dönthetnek a kedvezmény igénybevétele mellett, ha vállalják, hogy az itt megtermelt nyereségüket nem viszik külföldre, hanem Magyarországon fektetik be. Csak a döntést kellene meghozniuk, a beruházásra négy év állna rendelkezésükre.

pénz

illusztráció: Pixabay

Az előző évi beszámoló leadását meghosszabbították szeptember 30-ig, de sok cég dolgozik a tavalyi év számviteli lezárásán. Hogy a kedvező szabályt a legegyszerűbben lehessen alkalmazni, akár már a 2019-es adóévre is, a beterjesztett törvénymódosítás mellett nemsokára megjelenik a fejlesztési tartalék szabályait módosító kormányrendelet is.

A törvényjavaslat megerősíti, hogy a szociális hozzájárulás adó csökkenéséről szóló kormánydöntés változatlan marad a vészhelyzet ellenére is, így a júliusra betervezett 2 százalékpontos csökkenés változatlan maradhat. A 17,5%-ról 15,5%-ra csökkenő SZOCHO-val az EKHO-sok és a KATA-sok is jól járhatnak.

A javaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítésének szabályait is. Ennek mértéke közel 55 milliárd forint lehet, amelyet a hitelintézetek az elkövetkezendő öt évben egyenletesen levonva a bankadóból, adóvisszatartás formájában kaphatnak vissza.

A törvényjavaslat ide kattintva érhető el.