Az orosz csapatok közvetlen támadása óriási kiugrásokat okozhat az energia- és élelmiszerárakban, táptalajul szolgálhat az inflációtól való félelemnek, veszélyezteti a befektetéseket és a gazdaságok növekedését világszerte, írja a New York Times.

Az orosz-ukrán konfliktuson a világ szeme már hónapok óta, viszont Putyin elnök hétfő esti bejelentése után, miszerint az orosz elnök a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése mellett döntött, felgyorsulhatnak az események.

Putyin orosz elnök bejelentése

A délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin (MTI).

Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

A világ vezetői azóta a diplomáciai eszközök teljes tárházát bevetve az alábbi kijelentésekkel reagáltak:

  • Boris Johnson brit miniszterelnök: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével.
  • Emmanuel Macron francia államfő "célzott uniós szankciókat" szorgalmaz Moszkvával szemben.
  • Fehér Ház: Joe Biden amerikai elnök elnöki rendeletben tiltja meg gazdasági tevékenység folytatását a szakadár régiókkal.
  • EU: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" és "Luhanszki Népköztársaság" szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be.
  • Olaf Scholz német kancellár szerint az orosz lépések miatt az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetése nem mehet tovább, Németország felfüggeszti az Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezését. (MTI)

Mi várható a globális gazdaságban?

A New York Times elemző összesítése szerint olyan gyors és pusztító hatása a gazdaságra nézve a háborús konfliktusnak nem lesz, mint amilyen a koronavírus-járvány kitörése miatt következett be, de hosszú távon súlyos következményekre kell felkészülni. A hatásokkal a következő területeken lehet számolni:

  • Mivel Európa földgázának mintegy 40%-a és kőolajának 25%-a Oroszországból származik, további drágulásra lehet számítani.
  • Élelmiszerárak: az elmúlt több mint egy évtized legmagasabb szintjére emelkedtek, jórészt a koronavírus-járvány ellátási láncának zűrzavara miatt. Oroszország a világ legnagyobb búzabeszállítója, és Ukrajnával együtt a teljes globális export közel negyedét adja. Az orosz-ukrán konfliktus eddigi, még kevésbé heves alakulása is óriási hatással volt a terményárakra, a konfliktus fokozódásával ez csak erősödhet.

Ez magyarul annyit jelent, hogy "a szegényebb emberek jövedelmük nagyobb hányadát költik élelmiszerre és fűtésre" – mondta Ian Goldin , az Oxfordi Egyetem globalizációval és fejlesztéssel foglalkozó professzora.

A Reuters elemzése szerint szintén több ponton várható, hogy nagy hatása lesz a globális piacokra a háborúnak:

  • a befektetők a biztonságos ügyletek felé fognak fordulni (pl. arany),
  • tovább nőnek az élelmiszerárak, ha megszakad a fekete-tengeri régióból a gabona kiáramlása a katonai akciók vagy szankciók miatt,
  • szankciók esetén Ukrajnán és Fehéroroszországon keresztül is jelentősen csökkenni fog az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázexport, a gázárak a negyedik negyedévi szintre léphetnek vissza,
  • kiugróan megnőhet a kőolaj ára.

Jelentősen csökkenhet az ukrán gabonatermesztés volumene

Az évek során Ukrajna a gabona és az olajos magvak globális kereskedőjévé nőtte ki magát, és mára versenyben áll más jelentős élelmiszer-termelőkkel, mint például az Egyesült Államok, Brazília és Argentína. Ukrajna a világ vezető napraforgóolaj-exportőre, emellett búza, árpa, repce és a kukorica vonatkozásában is a hatalmas exportszeletet tudhat magáénak.

Egy február elején megjelent, akkor még csak a katonai inváziót lehetséges eseményként tárgyaló forgatókönyvben azt vázolták fel elemzők, hogy a becslések szerint a ukrán növénytermesztés súlyosan csökkenni fog, a fontos gabonafélék és olajos magvak esetében pedig több mint 40 százalékos csökkenés várható.

A fekete-tengeri szállítások miatti esetlegesen csökkenő gabonamennyiség már eddig is az egekbe tornázta a terményárakat. Hogy vajon mire lehet számítani, ha még a terméskiesés is horribilis méreteket ölt, egyelőre kérdés, bár a jóslatok egyáltalán nem derűlátóak.