Igaz ugyan, hogy nem nevezhető jónak a 2021-es kukoricatermés Magyarországon, de a hazai felhasználáshoz elég lenne, körülbelül 1 millió tonna akár az exportpiacokra is kerülhetne. Ezzel szemben a becslések szerint körülbelül fél millió tonna kukorica kerül külföldről Magyarországra a 2021/22-es gazdasági évet tekintve, mondta a Hungrana Kft. vezető beszerzője az AGROmashEXPO-n (Gabonapiaci körkép – avagy milyen kihívások várnak a hazai termelőkre).

Nehéz évük lesz a gabonatermesztőknek

Fórián Zoltán (Kukorica Kör Egyesület, Erste Bank) és Zábrák Gergely (Hungrana Kft.) közösen tartott előadásuk során bemutatták, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy ennyire magas világpiaci árak alakuljanak ki gabona- és kukoricafronton, miért van szükség importra, és hogy mire számíthatnak a magyar termelők 2022-ben.


Mint ahogyan az előadásban elhangzott: tavaly még néhány százalékkal kisebb arányban emelkedtek a ráfordítások költségei, mint a terményárak, ez 2022-ben fordítva lesz, szűkülni fog a jövedelmezőség a gabonapiacon. Nagyon jó piaci és gazdálkodási stratégiára lesz szükség ahhoz, hogy az új egyensúly kialakulásának akadályát jól vegyék a termelők, a most kialakulóban lévő költség-ár egyensúly nem mindenkinek tartogat jövedelmezőséget.

Kukorica Kör Egyesület

Fórián Zoltán (Kukorica Kör Egyesület, Erste Bank) és Zábrák Gergely (Hungrana Kft.) előadása az AGROmashEXPO-n – Fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet

Ehhez a piaci helyzethez még a KAP változásait is érdemes hozzávenni: az I. pilléres támogatások kapcsán jól meg kell gondolni, hogy milyen kombinációt vállalunk majd fel, hogy az eddigi támogatási összeggel tudjunk kalkulálni. Az alapösszeg ugyanis 58-59 ezer forint lesz, ami kevesebb, mint korábban, ezt majd a vállalt kötelezettségekkel lehet emelni.  És el kell fogadni: ezután csak akkor fogunk támogatást és hitelt kapni, ha megfelelő környezeti hozzáállásunk van. Olyan léptékű változások elé nézünk, amely nélkülözhetetlenné teszi a precíz gondolkodást, de nem csak az agrotechnológia vonatkozásában, hanem a pénzügyi tervezésben, a marketingben, a logisztikában, tehát a teljes gazdálkodósára vonatkozóan.

Van kereslet és kínálat is a kukoricapiacon. Akkor hol itt a gond?

A közgazdasági alaptételek a gabonapiacon is érvényesek, de úgy tűnik, inkább csak hosszú távon, 1-2 éves távlatban borulni látszik a kereslet és a kínálat által meghatározott egyensúlyi ár elmélete.  A kukoricamérleg ugyanis globális szinten rendben van: a 2021/22-es gazdasági évben 1,2 milliárd tonnányi kukorica terem, ami rekord (a déli féltekén még folyamatban van a betakarítás), a globális felhasználás ennél valamivel kevesebb, a fordulókészlet pedig körülbelül 300 millió tonna. Ezek a számok egy teljesen kiegyensúlyozott piaci környezetet vetítenének előre. Mégsem az.

Ha részleteiben nézzük a kukorica árának alakulásának okait:

  • A koronavírus-járvány miatt "eltöredező" szállítási láncok kialakulására, a kínálati és keresleti sokkra érzékenyen reagált a piac. Ugyanúgy reagált a gabona és a kukorica ára a járványhelyzetre, mint a kőolaj, a földgáz, teljesen beilleszkednek ezek a termékek is a globális ellátási láncba. Hogy mikor simulhat ki a koronavírus-járvány okozta válságperiódus, szinte megjósolhatatlan.
  • Ukrán-orosz konfliktus. Két olyan ország feszül jelenleg egymásnak, amelyek meghatározó szereplők a globális exportpiacokon. Az Európai Unió nettó importőr kukoricából. Ha Ukrajnából nem érkezik kukorica egy esetleges háborús konfliktus miatt, akkor honnan vesz kukoricát az EU? Ez az a feszültség, amelyet jelen pillanatban beáraz piac, és így a január eleji csökkenő árszintek után újra emelkedő pályán vannak a terményárak.
  • Dél-amerikai termés. A déli félteke országainak terméseredményeiről szóló hírek is beépülnek az árazásokba. Vannak optimista és pesszimista forgatókönyvek is, meg kell várni, hogy befejeződjön a betakarítás.
  • Exponenciálisan nő Kína exportdinamikája. Kína olyan terményekre tart igényt, amire eddig nem. Több millió tonna búzát importáltak, ami eddig körülbelül a nullával volt egyenlő. Kukoricából 3-7 millió tonnáról 30 millió tonnára növelte az importot, és ez a trend valószínűleg nem is fog jelentősen változni, a hatalmi játszmák egyik összetevője éppen a tartalékok képzése. (A globális tartalékok egy jelentős része már most is Kínában van, becslések szerint az előbb említett 300 millió tonna kukoricatartalékból 100 millió tonna éppen a kínai gabonatárolókban van). Szakértők szerint az a fajta piaci aktivitás meg fog maradni, ami szintén magasan tartja az árakat.

Lehet egy kis visszarendeződés az árakban, de új egyensúlyi helyzet alakul ki

A világpiaci trendek természetesen Magyarországon is érvényesek, de a globális trendektől jelentős mértékben el tud mozdulni a hazai piac. Ez az elmozdulás most ahhoz vezetett, hogy bár termett hazánkban több mint 6 millió tonna kukorica (közepes-gyenge termés), ami elég lenne a 3 nagy magyar feldolgozó, az állattartás, a vetőmag-előállítás és az élelmiszeripar számára, mégis körülbelül félmillió tonna import kukorica kerülhet az országba.

Kukorica Kör Egyesület

Gabonapiaci körkép – avagy milyen kihívások várnak a hazai termelőkre – Fotó: Agroinform/Gáspár Elizabet

Ugyanis nem úgy működik Magyarországon a gabonapiac, hogy a betakarítás után folyamatosan értékesíti a termelő a terményt, hanem hullámokban történik az értékesítés, az éppen aktuális árszintek függvényében. Óriási tárolókapacitás áll rendelkezésre, így erre van is lehetőség. Ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a mezőgazdasági ágazat közül a szántóföldi növénytermesztést finanszírozzák a stabilitás és a jó kilátások miatt legszívesebben a bankok, máris látható, hogy likviditási gondokra sem kell számítania a termelőknek (legalábbis egy részüknek).

Magyarország alapvetően kukorica- és búzaexportőr, de most fordult a kocka

Vannak olyan évek, amikor a kukoricának a fele az exportpiacokra kerül, a búzánál is hasonló a helyzet. Az áruvisszatartás eredményeként azonban a belföldi árak elszakadtak a MATIF-on jegyzett kukoricaáraktól. A szakértők elmondták:

az elmúlt 10 évben a magyar kukorica ára 10-25 euróval volt lejjebb a MATIF-on jegyzett árnál, most viszont 8 euróval magasabb (01.26.) a hazai ár. Azaz: túlárazott a magyar kukorica, aminek az eredménye az import.

Mára ráadásul az import sem "nagy kunszt", akár szerb kukoricát is be lehet hozni, csekély adminisztrációs többlettel, hogy az osztrák, cseh vagy szlovák, kedvezőbb árú terményről már ne is beszéljünk. A logisztikai láncok pedig kezdenek bejáratódni.

Következtetések

A válság valószínűleg nem egyhamar ér véget, a magas árszintek megmaradnak. Folyamatos válságtünetekkel kell együtt élnünk, ami együtt jár a félelemmel, és a magas árakkal.

A négyessel kezdődő kukorica árak, és az ötössel kezdődő búzaárak nem fognak visszatérni.

Azonban az előfordulhat, hogy a magyar kukorica nem fogja találni a helyét hirtelen, amikor majd vevőt keresnek neki, sőt lehet, hogy betakarításkor jelentősebb áreséssel lehet majd csak túladni a még meglévő készleten.

Tovább nőnek a termelési költségek. A műtrágya ára többszörösére nőtt egy év alatt, de minden más termelési költség is emelkedik, a hitelekhez is drágábban lehet hozzájutni. Az a margin, amivel dolgoznak a termelők, szűkül, és felértékelődik az agrotechnika, a géppark, és a pénzügyi a háttér és a tervezés.

Minden egyes forintot meg kell számolni a termelőnek ahhoz, hogy a jövedelmezőséget tartani tudja.

Életképességi kritérium lesz az, hogy mennyire tudjuk számszerűsíteni a gazdálkodásunkat.

30-40 éves szokások alapján, terv nélküli, ad hoc értékesítési szemlélettel nem lehet gazdálkodni többé, mert egyszerűen nem fogja megérni. Ha rövid távon gondolkodik a gazda, akkor azzal kockára tesz hosszú távú felvásárlói kapcsolatokat.

Sokat változott az elmúlt időszakban a termelői szemlélet, és egyre tudatosabbak a gazdák, de sokak számára fog óriási kihívásokat hozni a következő időszak.