A haltermékek árának 35-40 százalékos emelkedése ellenére a magyar családok 84 százalékának ünnepi asztaláról idén sem fog hiányozni a hal - derül ki az általunk végzett friss felméréséből. Azon közül, akik halat fogyasztanak karácsony előestéjén, 85 százaléknyian pontyot dolgoznak fel, de közel egyharmaduk harcsát is vásárol az ünnepi menü összeállításához.

ponty

Messze a legnépszerűbb hal ilyenkor a ponty: a válaszadók 85 százaléka ezt a halat vásárolja meg karácsonyra – fotó: pixabay.com

A ponty a legnépszerűbb hal

Továbbra is élő hagyomány a családok körében, hogy a december 24-én elfogyasztott vacsorán hal kerül az asztalra. A december közepén végzett felmérésünk azt mutatja, hogy a válaszadók 67 százaléka a vacsora fő elemeként fogyasztja a halat – 20 százaléknyian ekkor húst nem is fogyasztanak –, további 17 százalék pedig más jellegű ételek között szerepeltek valamilyen halból készült fogást is.

Messze a legnépszerűbb hal ilyenkor a ponty: a válaszadók 85 százaléka ezt a halat vásárolja meg karácsonyra, de 32 százalékuk harcsát is felhasznál a karácsonyi menü összeállításához. Az afrikai harcsa is viszonylag kelendő ilyenkor (13%), és jól fogy a busa és a lazac is (11-11%). A megvásárolt halból elsősorban – az esetek 81 százalékában – halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű (65%). Roston elkészített vagy grillezett halat a családok 15 százaléka eszik karácsonykor.

Az élelmiszerek általános drágulásából a haltermékek sem maradtak ki: az élő ponty kilója 35-40 százalékkal drágult egy év alatt: a tavalyi 1450 forint helyett idén már 2000 forint körüli összeget kérnek érte a kereskedők. Szeletben pontyhoz 4000 forint alatti áron csak szerencsés esetben lehet hozzájutni az idei adventi időszakban. Az afrikai harcsa filéje 4 000-4 500 forint között mozog, a szeletelt vagy filézett szürke harcsa kilójának ára pedig mára jobbára a 8 000 ezer forint feletti tartományba került.

Az áremelés ellenére a felmérés válaszadói nem terveznek lényegesen változtatni az eddigi menün: mindössze 14 százaléknyian jelezték, hogy nem, vagy sokkal kevesebb halat vesznek idén, és további 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy a halat továbbra is beszerzi, de más élelmiszeren takarékoskodni fog.

A karácsonyra szánt halat jobbára nagyobb szupermarketekben (34%), illetve piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon vásárolják (30%). Sokan (17%) jelezték, hogy akár saját, akár ismerős horgászfogásából teszi félre az év során a karácsonykor feldolgozandó zsákmányt. Emellett évről évre egyre többen veszik igénybe az éttermek karácsonyimenü-szolgáltatását, az előre rendelhető kész halételek teszik ki az egyéb beszerzési források legnagyobb részét.

ünnepi asztal

Az áremelés ellenére a felmérés válaszadói nem terveznek lényegesen változtatni az eddigi menün – fotó: pixabay.com


Az éves halfogyasztás több mint harmada továbbra is karácsonyra koncentrálódik

Magyarországon – bár fokozatosan nő - az egy főre jutó éves halfogyasztás jelenleg is csupán 6,7 kilogramm, ami mindössze a harmada az Európai Unió átlagának. Ezt a kedvezőtlen képet két tényező teszi még negatívabbá. Egyrészt igen erős a fogyasztás szezonalitása: az eladott hal mintegy 40 százalékát karácsony környékén értékesítik. Másrészt az elfogyasztott mennyiség közel háromnegyede importból származik (elsősorban fagyasztott tengeri haltermékek formájában), ezért is indokolt a halfogyasztás ösztönzésével párhuzamosan a hazai édesvízi halakat népszerűsíteni, hiszen ezek vásárlása a hazai termelőket erősíti.

A felmérésünkben részt vevők 41 százaléka azt jelezte, hogy a havi gyakoriságnál ritkábban fogyaszt halat. A válaszadók 37 százaléka a magas árat jelölte meg a hal étrendből való mellőzésének okaként, 24 százalék említette a minőségi halhoz való nehéz hozzájutást, míg 21 százaléknyian a családi szokásokat jelölte meg a fő oknak.

hal

Magyarországon – bár fokozatosan nő - az egy főre jutó éves halfogyasztás jelenleg is csupán 6,7 kilogramm – fotó: pixabay.com

Nehéz helyzetben a hazai haltermelők

Magyarországon jelenleg mintegy 26 ezer hektárnyi területen működnek tógazdaságok, összesen mintegy 2200 halgazdasági vízterületet tartanak nyilván. A hazai haltermelők az idei szezonban várható keresletet – a korábban jóval nagyobb arányt képviselő export visszafogásával – képesek kielégíteni.

Az ágazat működését azonban idén számos, egyenként is súlyos következményekkel járó nehézség nehezítette:

  • Az évszázad aszályának is nevezett idei szárazság miatt a halgazdaságok többsége súlyos vízhiánnyal küzdött, a kiszáradás és a vízminőségromlás miatt a nyár végére közel 10 százalékukban kipusztulás vagy kényszerlehalászás miatt eltűnt vagy jelentős mértékben lecsökkent a halállomány.
  • Az idei aszály okozta veszteségek az ágazatban a következő évekre is kihatnak majd, hiszen ahol idén elmarad a hosszabb tenyészidejű fajok telepítése, vagy visszaesik azok termelése (a ponty például három év alatt éri el piaci méretét és ivarérettségét), ott ennek a nemzedéknek a hiánya még évekig érezhető lesz majd.
  • A magas energiaárakat, illetve a vízpótlás és a takarmányozás elszálló költségeit a mintegy 35-40 százalékos áremelés nem képes kompenzálni az ágazat szereplői számára.

Jelentős hátrányt jelent a mezőgazdaság más ágazataitól eltérően, hogy a súlyos problémákkal küzdő halgazdaságok, halgazdálkodók az EU jelenlegi szabályozási alapelvei miatt nem számíthatnak területalapú támogatásokra. Az érintettek elsősorban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretéből számíthatnak forrásokra.