Ezt dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára mondta a minap a Baranya megyei Szentlőrincen megrendezett Szentlőrinci Mezőgépnapokon. Az államtitkár az eseményen interjút adott az Agroinformnak.

– Különleges éveket élünk át különleges időjárási és gazdasági körülményekkel. Hogyan tud mindehhez igazodni a magyar agrárium?

– Ne legyenek illúzióink, az úgynevezett békeévek már nagy valószínűséggel nem fognak visszatérni, ezért a megváltozott körülményekhez (s különösen a piac és az inputanyagok megváltozott árviszonyaihoz) kell igazítani a gazdáknak is termelésüket – válaszolta kérdésünkre dr. Feldman Zsolt. – S akkor még nem beszéltünk a klimatikus környezet átalakulásáról. Vannak azonban alkalmazkodási lehetőségek, amelyekkel bárki élhet, ezek közül a legfontosabb a közös inputanyag-beszerzés, amiben óriási tartalékok vannak még nálunk. A másik: nem biztos, hogy minden gazdálkodónak ugyanazzal a termelési szerkezettel kell dolgoznia. Úgy vélem, hamarosan felértékelődik a vetőmagtermesztés, a szántóföldi zöldségtermesztés, sőt, szerintem nagyon sok gazdálkodó fejében fordult meg az elmúlt időszakban a gondolat, hogy újra állatot tart és avval eteti fel a takarmányt. Így ugyanis lehet, hogy jobban jár, mint ha nyomott áron eladná. Harmadikként pedig a hatékonyságnövelést említeném, mely a mezőgazdaságban részben tudás-, részben technológiaalapú. Az új agrártámogatási rendszerben mindezen alkalmazkodási stratégiára jelentős támogatási összeg jut, erről részletek szeptemberben várhatók.

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára – fotó: Agroinform.hu

– Fejlődő mezőgazdasághoz fejlődő szakképzés kell, ugyanakkor van olyan megye, ahol semmiféle nappali rendszerű agrárszakképzés nem folyik.

– Szempont lehet a szakképző intézmények sűrűsége adott területen, de szerintem ennél fontosabb, hogy elérhető távolságban legyenek a jól felszerelt, kollégiumi lehetőséggel rendelkező képző intézmények. A szakképzés, a technikusképzés valóban felértékelődött az agrárszakmában, mint számos területen, itt is munkaerőhiány tapasztalható, ezért minden gyerek fontos az agrár szakképzés számára. Hogy e hivatást vonzóvá tegyük számukra, kiváló technológiai színvonallal rendelkező iskolák kellenek, mi erre fektetünk hangsúlyt és igyekszünk valódi alternatívát kínálni.

– Hogy látják, mennyire értették meg a gazdák az új agrártámogatási rendszer filozófiáját?

– Idén két teljesen új támogatási jogcím indult el, az egyik oldalon a kis és közepes gazdaságok oldalán az újraelosztó, vagy redisztributív támogatás, ami kisebb alkalmazkodóképességet igényelt a gazdáktól, hiszen üzemméret alapján vagy jár, vagy nem. A másik pedig az agrárökológiai program, az utóbbiba 4 millió hektárnyi területtel kapcsolódtak be a termelők. Ezen a jogcímen több, mint 200 millió eurót fogunk kifizetni. Ez a 4 millió hektár számomra azt jelenti, hogy a gazdák igyekeznek alkalmazkodni az új támogatási rendszer követelményeihez és optimalizálni az elérhető források nagyságrendjét. Mi ehhez úgy tudtunk hozzájárulni, hogy a részletszabályokat az uniós követelményrendszer keretei között maradva, de minél rugalmasabban dolgoztuk ki; hogy a lehető legtöbb termelő számára elérhetővé tegyük ezeket a forrásokat.


– A kifizetések ütemezéséről lehet valamit tudni?

– Úgy tervezzük, hogy ősszel már lesz lehetőség előlegfizetésre – mondta az államtitkár.

– Az ukrán importgabona által okozott károk kompenzációjaként érkező új brüsszeli támogatásforma kapcsán készültek kalkulációk arra vonatkozóan, hogy ez mit jelent összegszerűen a gazdáknak?

– Jelképes a 15,9 millió euró, amit ha 5 milliárd forinttal számolnánk és azt szétterítenénk az 5 millió hektárnyi hazai mezőgazdasági területre, akkor ebből nagyon komikus összegek jönnének ki. Ezért valamennyi célzottságot kellett belevinni a szétosztás metodikájába, s eszerint a kukoricatermesztőkre fókuszálunk, azokra, akik 100 és 500 hektáron termeltek kukoricát 2022-ben. Így is – nyilván, függ majd a résztvevő gazdák számától – csupán 10 ezer forint/hektár nagyságrendről beszélhetünk.

Feldman Zsolt

Csupán 200 ezer tonnányi az állami raktárkapacitás – fotó: pixabay

– Még mindig az ukrán gabona: mennyire telítettek az import áruval a hazai közraktárak és hogyan tudnak segíteni azon termelőknek, akik ugyan nem rendelkeznek tárolási kapacitással, de érthető módon nem akarják a mostani, rendkívül alacsony felvásárlási árakon értékesíteni terményeiket?

– Az állami raktárkapacitás nagyságrendileg 200 ezer tonna, ami jól mutatja, hogy a magyar gabonaágazat piaci alapon működik, hiszen a becsült 20 millió tonnás piaci kapacitáshoz képest előbbi mértéke csekély. Ebben a 200 ezer tonna kapacitásban most száz százalékig magyar termelői gabona van, ennyit tudunk mi befogadni. Folyamatosan monitorozzuk az export dinamikáját, mert ez stratégiai fontosságú lesz a következő hónapokban, hogy legyen helye ősszel az új magyar terménynek.

– Lehetséges-e hasonló árszabályozó beavatkozás a gabonapiacon, mint amit a kormány meglépett az ársapka bevezetésével – azzal a különbséggel, hogy itt a minimum felvásárlási árat határoznák meg, ami alatt nem lehet gabonát felvásárolni.

– Az ársapka megvalósítható és működőképes eszköz piaci körülmények között, de az ön által előbb felvázolt koncepcióra szabadpiaci viszonyok közt nem látok esélyt, mert az már egy másik politikai-társadalmi rendszer lenne...