Lezárultak az EU és Kína közötti tárgyalások arról a kétoldalú megállapodásról, amelynek célja száz európai földrajzi árujelző oltalom alá helyezése Kínában, valamint száz kínai földrajzi árujelző oltalom alá helyezése az EU-ban az utánzatokkal és a visszaélésekkel szemben. Ez a mérföldkövet jelentő megállapodás várhatóan kölcsönös kereskedelmi előnyöket és nagyobb keresletet eredményez majd a jó minőségű termékek iránt mindkét oldalon.

A megállapodás szerint oltalom alá kerülő földrajzi árujelzők uniós jegyzéke a Tokaji mellett olyan termékeket tartalmaz, mint a Champagne, a Feta sajt, az Irish Whiskey, a Münchener Bier, az Ouzo, a Polska Wódka, a Porto, a Prosciutto di Parma és a Queso Manchego. A kínai termékek között pedig például a Pixian Dou-Ban (Pihszieni babpép), az Anji Bai Cha (Ancsi fehér tea), a Panjin Da Mi (Panjin rizs) és az Anqiu Di Jiang (Ancsiui gyömbér) szerepel.

A tárgyalások lezárását követően elkezdődhet a megállapodás jogi felülvizsgálata. Ennek során az EU részéről az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyására lesz szükség. A megállapodás várhatóan még 2020 vége előtt hatályba lép. A hatálybalépést követő négy év elteltével a megállapodás mindkét részről további 175 földrajzi árujelzővel bővül. Ezeknek az elnevezéseknek ugyanazon a nyilvántartásba-vételi eljáráson kell majd keresztülmenniük, mint a megállapodásban jelenleg szereplő száz bejegyzett elnevezésnek (értékelés, észrevételezésre történő kihirdetés).

Tokaji

A megállapodás szerint oltalom alá kerülő földrajzi árujelzők uniós jegyzéke a Tokaji bort is tartalmazza – fotó: Shutterstock

– Az európai földrajzi árujelzővel ellátott termékek a minőség szempontjából világszerte elismerésnek örvendenek. A vásárlók szívesen fizetnek többet, ha bízhatnak a termékek származásában és eredetiségében, s ezáltal a mezőgazdasági termelőket is jobban jutalmazzák. Ez a megállapodás jól mutatja globális kereskedelmi partnereinkkel, például Kínával való szoros együttműködés iránti elkötelezettségünket. Mivel mindkét oldalon erősíti kereskedelmi kapcsolatainkat, ez a megállapodás mindkét fél számára előnyökkel jár a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat, valamint a fogyasztók szempontjából is – mondta Phil Hogan, a még hivatalban lévő mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos.

Az uniós agrár-élelmiszeripari export tekintetében Kína a második legjelentősebb célország (a 2018 szeptembere és 2019 augusztusa közötti 12 hónapos időszakban); a kivitel értéke elérte a 12,8 milliárd EUR-t. Kína a földrajzi árujelzők oltalma alatt álló termékek uniós exportja tekintetében is a második legfontosabb célállomás; ezek a termékek – köztük borok, agrár-élelmiszeripari termékek és szeszes italok – az összes kivitel mintegy 9%-át teszik ki.

A kínai piac nagy növekedési potenciált jelent az európai élelmiszerek és italok számára, hiszen folyamatosan nő a középosztály aránya, amely az emblematikus, jó minőségű és eredeti európai termékeket kedveli. Kínának ugyanakkor van egy saját, jól működő földrajzi árujelző rendszere, olyan különlegességekkel, amelyeket e megállapodásnak köszönhetően az európai fogyasztók jobban megismerhetnek.