Közel fél évszázada látott hozzá a középnehéz univerzális kategóriába tartozó hathengeres, turbófeltöltéses motorral szerelt MTZ traktor fejlesztéséhez a minszki traktorgyár.

Mint ahogy azt korábbi, MTZ traktorokkal foglalkozó cikkünkben is írtuk, még a 80/82 típusok kifejlesztésének kezdetén, 1967-ben, már azonos alváz- és erőátviteli konstrukcióban egy négy- és egy hathengeres turbófeltöltéses verzió is készült, de végül a négyhengeres fejlesztését gyorsították fel, így az szolgált a továbbiakban az MTZ-80/82 első generációja alapjául.

traktorAz MTZ-120E kísérleti traktor – fotó: A szerző archívumából

A hathengeres, kísérletitanulmány-prototípust MTZ-120E típusjelzéssel különböztették meg, és 1970-ig vizsgálták, aztán két évre fiókba került, s majd az MTZ-80/82 típusok fejlesztésének lezárását követően vették elő újra a projektet immár több kísérleti tapasztalattal a hátuk mögött.

Az új tanulmánygép az MTZ-142 azonosítót kapta, és bár számos alkatrészt örökölt a korábbi MTZ-szériáktól, főleg a 80/82 típustól, de főbb szerkezeti egységeiben és megjelenésében is merőben mást mutatott, mint a hagyományos, a piacon éppen akkor debütált MTZ-82.

Teljesen új, turbófeltöltéses, hathengeres, 2200 f/min névleges fordulatszámú, 150 lóerős motort fejlesztettek ki hozzá D-260T típusjelzéssel, ami a '90-es években az 1221-es típusban megismert erőforrás első generációjának is tekinthető.

A motortól a nyomatékot az MTZ-knél megszokottól eltérően egy kéttárcsás tengelykapcsoló továbbította a szintén új fejlesztésű, hat sebességcsoportos, a csoportokon belül terhelés alatt kapcsolható 16/8 fokozatú szinkronizált váltóhoz. Innen a hátsó hajtott kerekek már az MTZ-knél megszokott módon, kúpfogaskerekes differenciálművőn és homlokfogaskerekes bolygóműves véglehajtáson át kapták a nyomatékot.

traktor

Az MTZ-142 legelső változata 1974-ben – fotó: ok.ru

A mellső hajtott tengely egyelőre továbbra is a sima 82-es típusnál megismert szöghajtásos szisztémát követte, bár annak egy erősített változata volt. Természetesen elöl-hátul egyaránt nagyobb méretű hajtott kerekeket kapott az új fejlesztés.

A teljesen új alvázon bővült, 160 literes lett az üzemanyagtank, és az akkumulátor is új helyre került, hiszen a hagyományos kisfülkés MTZ-82-es szűkös kabinja helyett egy tágasabb, nagyobb üvegfelülettel rendelkező, új fejlesztésű fülkét kapott teljesen új berendezéssel. A kabin külső megjelenésben hasonlított a néhány évvel később megjelent, azóta is alkalmazott panorámafülkéhez, annak egy kezdeti változatának is felfogható.

A néhány éves, szigorúan zárt, publicitást teljesen kizáró tesztvizsgálatot követően 1977-ben hozzáláttak a kísérleti traktor módosításához.

traktorAz MTZ-142 második változata az 1978-as Szelhoztechnika kiállításon – fotó: A szerző archívumából

A legnagyobb változás a kabint érintette, hiszen elkészült az új, egységesített MTZ panorámafülke, amelyet minden MTZ-típuson egységesen kívánt a jövőben alkalmazni a gyár, így a 142-es is megkapta ezt a fülkét. Az új fülkében módosultak a kezelőszervek, de továbbra is jóval műszerezetteb volt, mint a hagyományos 80-as változat fülkéje.

A legnagyobb meglepetés a mellső függesztés kialakítása volt, amellyel akkor még a nagy nyugat-európai univerzális traktorok közül sem mind rendelkezett. Az új frontfüggesztés a mellső alvázkeretre egy váztoldat segítségével, csavarkötéssel kapcsolódott, az elemeinek döntő része pedig a hagyományos MTZ-csatlakozó, -támasztókarokból, illetve függesztőorsókból állt össze. Amennyiben nem volt szükség a függesztőszerkezetre, akkor annak helyére pótsúlytartót és két sorban MTZ-táskasúlyokat lehetett helyezni.

A második prototípus már elég kiforrott volt arra, hogy 1978-ban a moszkvai Szokolnyiki parkban rendezett Szelhoztechnika szovjet agrotechnikai seregszemlén bemutassák az OECD-előírásokat is kielégítő, új panorámafülkével szerelt 80/82 modellekkel együtt.

traktor

Az MTZ-142 traktor 1979 októberében – Gyári felvétel

A modellválaszték bővítése hatalmas szenzációnak számított, és a kiállítás egyik nagy újdonsága volt az MTZ-142 traktor. Mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten ez volt az első alkalom, hogy a széles szakmai nyilvánosság előtt is nyilvánvalóvá vált a minszki traktorgyár bővítési szándéka a könnyű univerzális kategóriából a középnehéz, nehéz univerzális besorolás felé.

gép

Az MTZ-142 1981-es változata frontfüggesztés nélkül, pótsúlyozva – Gyári felvétel

A premiert követően újabb évek teltek el laboratóriumi és tesztvizsgálatokkal, de ebben a tesztsorozatban már leginkább arra voltak kíváncsiak a fejlesztő mérnökök, hogy a front- és hátsó függesztés együttes alkalmazásával hol vannak a traktor teljesítőképességének határai. Műveletkapcsolásokban, illetve előre és hátra ugyanazon munkagépek, pl. ekék egyidejű alkalmazásában próbálták ki az MTZ-142-t.

traktor

Alkalmassá tették az erőgépet tartósan hátrameneti üzemmódban működtethető munkagépek üzemeltetésére – fotó: Traktoroexport

Alkalmassá tették az erőgépet tartósan hátrameneti üzemmódban működtethető munkagépek, pl. cukorrépa-betakarítók, rendrevágók, illetve függesztett szecskázók üzemeltetésére. A szántóföldi és terheléses laboratóriumi tesztek során fejlesztéseket hajtottak végre a mellső függesztőszerkezeten, illetve annak az alvázfélkeretre való csatlakozásán.

Új, jóval erősebb hajtásátvitelű, hidraulikus kapcsolású, de továbbra is szöghajtásos mellső hajtott tengelyt alkalmaztak, teljesen hidraulikus kormányzással, kormánytrapézba épített munkahengerrel (Danfoss szivattyú).

traktor

Az MTZ-142 1981-es változata már újabb frontfüggesztéssel – Gyári felvétel

Bővítették az alkalmazásra kerülő kerékméret-választékot. 1983-ban sok-sok évnyi vizsgálat és konstrukciós módosítás után elkészült az első kisebb nullszéria a traktorból, és ezek a Szovjetunió legkülönbözőbb adottságú, éghajlatú és domborzatú területein álltak munkába, további, immár tartós üzemi tapasztalatok szerzése céljából.

A szovjet állami ipari szakirányítás az MTZ-142-vel párhuzamosan a lipecki traktorgyárban kifejlesztett trak rendszerű, hasonló teljesítményű LTZ-145 traktorral összehasonlításban végezte, értékelte a tartós üzemi megfigyelések eredményeit, és így döntött a két traktor további sorsáról, arról, hogy melyik lehet olyan szerencsés, hogy sorozatgyártásba kerül.

traktor

Az MTZ-142 immár nullszériás változata 1983-ból – Gyári felvétel

Ez a korszak nem volt arról híres, hogy a „szakpolitika” mindig jó döntést hozott, sem itthon, sem az oroszoknál. A „felelős szakpolitikusok” úgy döntöttek, hogy a kedvező üzemi tapasztalatok után az MTZ-142 gyártását indítják meg, és a konkurens lipecki projektet pedig elkaszálták.

Viszont a sorozatgyártással nem a kifejlesztő minszki traktorgyárat bízták meg, hanem pont azt a gyártót, amely a konkurens fejlesztést, az LTZ-145-öst készítette. A lipecki gyár kapott egy „mostohagyereket a saját szülötte helyett”, így aztán úgy is bánt vele.

traktor

Az MTZ-142 laboratóriumi vizsgálaton – fotó: Traktoroexport

1984-től indították a szériagyártást, de ekkor még csak egy minimális nullszériával. A következő évet azzal kezdték, hogy a szöghajtásos mellső hajtott tengelyt lecserélték egy, a saját LTZ-145-ösüknél alkalmazott 16,9R30 abroncsméretű kerékkel szerelt merev hajtott tengelyre. A módosított traktort MTZ-142A jelöléssel látták el.

Bár az 5,5 tonnás traktor vonóereje így valamivel jobb volt, viszont a merev tengely jóval nagyobb mértékben továbbadta a káros rázkódást és lengéseket a traktorra és annak kezelőjére. A lipecki gyár az ölébe dobott konstrukcióval nem nagyon élt az exportpiacokon sem, pedig jó néhány KGST-„testvérországban” népszerű volt az MTZ, így megfelelő piackutatással egész jó exportlehetőségnek számított volna, mivel saját termékei (LTZ T-4A és 55A stb.) nem igazán voltak sikeresek.

traktor

Immár a lipecki gyárban készült MTZ-142 1984-ből – Gyári felvétel

A szovjet felhasználók sem igazán juthattak hozzá a hathengeres típushoz, mivel a gyártó szinte szándékosan hátráltatta a szériagyártást. A merevtengely miatti negatív visszajelzéseket azzal próbálták orvosolni, hogy a szöghajtásos hidat újra alkalmazták, de úgy, hogy a korábbi merevtengelyen használt 16,9R30 abroncsméretű kerékkel szerelték fel. Ezt a verziót MTZ-144 típusjelzéssel különböztették meg az alaptípus 142-estől, de végül ebből még annyit sem gyártottak, mint a 142-esből.

traktor

Az MTZ-142A traktor 1985-ből – Gyári felvétel

A Szovjetunió összeomlásával és az állami irányítás megszűnésével az orosz lipecki gyár visszaadta az MTZ-142 traktorgyártás jogát eredeti kifejlesztőjének, és az immár fehérorosz minszki traktorgyár az ergonómiát halványan korszerűsítve néhány éven belül piacra dobta a régi MTZ-142-est, immár Belarus-1221 típusjelzéssel.

Ezt a felfrissített konstrukciót külsőre mindössze az újratervezett motorháztető különböztette meg a régi 142-estől, de teljesítményben visszafogottabb volt, mint elődje, hiszen ugyanazzal a motorral csak 130 lóerőt produkált. A következő évben már új mellső hajtott tengelyt fejlesztettetek a traktorhoz nagyobb kerékmérettel.

traktor

A Belarus MTZ-1221 traktor legelső változata – Gyári felvétel

Hazánkban hatalmas késéssel egészen 1996-ig kellett várni, hogy bemutatkozzon a hathengeres 1221-es legelső változata, amely a rendhagyó helyszínen, Gödöllőn megrendezett OMÉK-on mutatkozott be abban az évben. A kiállításon hatalmas feltűnést keltett az új modell, de még a magyar felhasználóknak szokni kellett azt, hogy immár nem csak az 50-80-100 lóerős intervallumban létezik az MTZ.

A következő évben a szokásos tavaszi (akkor még március végén volt évente) AGROmashEXPO kiállításon nem volt kiállítva az 1221, viszont 1998-ban az augusztusi debreceni FarmerExpón már mindenki megcsodálhatta a típus legújabb generációját, immár új mellső hajtott híddal és külsővel.

traktor

Az MTZ-1221 traktor második változata 1998-ban a debreceni FarmerExpón – A szerző felvétele

A hathengeres MTZ-t a következő évtizedben szép lassan elfogadták a felhasználók, és egyre több állt belőle munkába itthon is. Érkeztek az újabb generációk, 1221.2 és 1221.3, melyek még teljesítményükhöz képest egész jó vonóerővel rendelkeztek, és jó rá/érték arányúak voltak.

Egész az 1221.3-as változattal bezárólag azt is el lehetett mondani, hogy alapjában véve megbízhatók voltak a különböző generációk. Napjainkban pedig már a hathengeres modellekből 130 LE felett legalább annyi, hanem több típus érhető el, mint a kisebb MTZ-ből, de ez már egy másik történet témája lehet egyszer.