A precíziós gazdálkodásról konkrét számokkal és megtérülési időkkel!

Felkerestük ezért Mesterházi Péter Ákost, az AXIÁL Kft. preciziós gazdálkodási csoportvezetőjét és Okvátovity Istvánt, a cég térinformatikus-fejlesztőjét, hogy feltegyünk nekik néhány kérdést.

Hogyan látják a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét? Mennyire elterjedt alkalmazása a gazdák körében?

Mesterházi Péter Ákos (MPÁ): Ma Magyarországon talán nincs olyan gazda, aki ne hallott volna a precíziós-helyspecifikus növénytermesztésről, de ma is túlnyomórészt az automata kormányzást alkalmazzák. Ugyanakkor egyre nagyobb hányaduk gondolkodik el a helyspecifikus inputanyag-felhasználáson.

Okvátovity István (OI): Valóban kijelenthetjük, hogy az emberek többségénél ma még kimerül annyiban a precíziós gazdálkodás, mint fogalom, hogy nagy pontossággal egyenesen haladjunk, kézi kormányzás nélkül. Ugyanakkor egyértelműen látjuk azt is, hogy nő azon gazdálkodók száma, akik ezen túl akarnak lépni, és szeretnék kihasználni ennek a talajművelésnek az előnyeit.

A magyar gazdák hallottak már a precíziós gazdálkodásról, de még túlnyomórészt az automata kormányzást alkalmazzák – fotó: AXIÁL

Milyen ágazatban, milyen üzemméretek esetében alkalmazzák jellemzően?

MPÁ: Elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben, illetve zöldségtermesztésben jellemző. A területnagyság, ahol már elkezdik alkalmazni, évről-évre csökken. Ma azt látjuk, hagyományos szántóföldi kultúrák esetében a sorvezetőket már 40-50 hektáros mérettől, a kormány-automatikákat 100-130 hektártól kezdik használni. Kertészeti kultúráknál ezek a határok még lejjebb vannak.

Bizonyos alkalmazások – például a permetezőgépek szakaszvezérlése, szemenkénti vetőgépek sorelzárása – egyre inkább elérhető az új munkagépeken, így ezek használata már egyre kevésbé függ a terület nagyságától.

OI: Ez a kérdés mindig felmerül azokban a gazdákban, akik még nem indultak el ezen az úton. Vajon megéri-e nekem belefektetni? Főleg, ha nem rendelkezik a partner az Ákos által említett gazdasági méretekkel.

A ma vásárolható munkagépek és munkaeszközök többsége alapból képes az e fajta gazdálkodásra, ezért vétek lenne nem kihasználni ezt a tudást, függetlenül a terület nagyságától.

"A ma vásárolható munkagépek és munkaeszközök többsége alapból képes az e fajta gazdálkodásra" – fotó: AXIÁL

Elsősorban milyen munkafolyamatok hatékonyságát növeli a precíziós gazdálkodás?

MPÁ: Nehéz lenne olyan műveletet találni, amelyikét ne növelné! Összességében elmondható, minél több elemét használja valaki, annál nagyobb hatékonyság-növelést lehet realizálni és fajlagosan annál olcsóbban megvalósítható a beruházás, hiszen a megvalósításukhoz szükséges rendszer moduláris felépítésű,

az újabb elemek hozzáadása kisebb költségvonzattal jár, mint az alapok kiépítése.

OI: Nagyon fontos megjegyezni, hogy nem kell mindent egyszerre akarnunk. Mint ahogy a hagyományos növénytermesztésből is bizonyos lépések útján jutunk el a sorvezetésig, automatikus kormányzásig, úgy a helyspecifikus gazdálkodás is mint eljárás, több lépésből áll. Nyilvánvaló, hogy minden egyes része növelheti az adott folyamat eredményességét, de mint ahogy nincs két egyforma gazdaság sem, úgy a hatékonyságot is változó módon növeli a precíz módú gazdálkodás.

Milyen irányba haladnak a precíziós technológiák külföldön és itthon? Az AXIÁL milyen precíziós fejlesztéseket hozott létre 2018-ban, illetve a jövőben mit szeretne fejleszteni?

MPÁ: Érdekes fejlesztések, kutatási eredmények jelennek meg a téma tudományos oldalán. Ezek hosszabb távon iránymutatók lehetnek. Ugyanakkor, nekünk a jelen gyakorlati igényeire kell tudnunk megoldást adnunk. E tekintetben pedig ma szinte minden az adatok gyűjtéséről, feldolgozásáról, elemzéséről szól – lényegében arról,

hogy mi alapján tudom eldönteni, hogy táblán belül hol kell máshogyan gazdálkodnom, és miben kell ott másként beavatkoznom.

E tekintetben pedig nincs lényegi különbség a hazai és nemzetközi helyzetet illetően. Nyugat-Európában talán egy kicsivel korábban indultak el ezen az úton, de nem drasztikus ez a különbség.

OI: Tekintve, hogy ez most az egyik legaktuálisabb kérdéskör, mi is ezen a területen fejlesztünk. Olyan megoldást szeretnénk partnereink kezébe adni, mely segít a döntéshozatalban, egy átlag termelő számára is könnyen kezelhető, és megfelelő szakmai színvonallal bír.

Minden rendelkezésre áll a magyar termelők számára, ami nyugatabbra megtalálható – fotó: AXIÁL

Melyik fejlett külföldi technikát hoznák be szívesen Magyarországra?

MPÁ: Talán nem túlzást azt mondani, hogy minden rendelkezésére áll a hazai termelőknek, ami a nyugat-európai vagy egyesült államokbeli kollégáik számára elérhető.

Milyen precíziós gazdálkodáshoz kötődő termékre, szolgáltatásra nőtt meg az igény az utóbbi időben?

MPÁ: Most jutottunk el odáig, hogy a termelők egyre inkább szeretnének valamit kezdeni a területeikről származó adataikkal, illetve az ott jelen lévő heterogenitással. Egyértelműen az ebben segítséget nyújtó szoftverekre, szolgáltatásokra nő az igény.

OI: Amíg a precízen gazdálkodás a robotpilóta használatában kimerül, addig nem vagy kevésbé képződnek érdemleges adatok területeinkről. Azonban, ha ebből tovább lépve szeretnénk gazdálkodni, akkor elkerülhetetlen, hogy a munkáink során gyűjtött és tárolt adataink érdemben is segítsék későbbi döntéseinket. Az ehhez szükséges szolgáltatások és technikai háttér megteremtése mára már szinte minden gazda igénye a szakmában.

Alapvető technológiák alkalmazásával mennyi időn belül érezheti a költségek csökkenését a gazdálkodó?

MPÁ: Bizonyos alkalmazásoknál azonnal. Egy nagypontosságú kormányautomatika alkalmazásával azonnal eltűnik a kézi kormányzásra jellemző 40-50 cm-es felesleges átfedés. Ez akár munkaszélesség, illetve a területteljesítmény 10%-os növekedését eredményezheti, és azzal arányos idő- és üzemanyag-megtakarítást.

Vannak beruházások, amelyeknél rögtön érezhető a költségcsökkenés – fotó: AXIÁL

Nem beszélve arról, hogy ebben az esetben nem feltétlenül kell mindig magunk mellé fordulva dolgoznunk, például vetéskor nem kell a nyomjelző jelét követnünk, így a táblavégi fordulók is gyorsabbak lehetnek, fordulhatunk irány- és sebességváltás nélkül minden második vagy harmadik fogásba. Ez a gép hajtásláncára nézve is kedvező.

Vagy elég összehasonlítani a felhasznált vegyszermennyiséget szakaszvezérléssel és a nélkül történt permetezésnél.

Könnyen megszüntethető a tagoltabb táblákon akár 10-15%-os felesleges felülpermetezés.

Aki próbált már dombos területen, netán rossz látási viszonyok mellett permetezni vagy műtrágyát szórni, az az első használat után biztos benne, hogy jó döntés volt egy sorvezető vagy kormányautomatika megvásárlása.

OI: A tápanyagok, vetőmagok helyspecifikus alkalmazása más kérdés. Itt az elsődleges feladat, hogy információt gyűjtsünk a területünkről, több éven- és növénykultúrán át, és lehetőleg minél több módon. A munkagépek által mérhető adatok megléte és szakszerű feldolgozása (pl. hozamadatok) éppúgy fontos szerepet játszanak, mint a külső forrásokból származó adatsorok (pl. talajmintavétel, távérzékelés – műholdképelemzés stb.) megléte.

Szakaszvezérléssel akár 10-15%-os felesleges felülpermetezés is megszüntethető – fotó: AXIÁL

Mekkora beruházás alapszinten a technológia bevezetése?

MPÁ: Egy egyszerű sorvezető néhány százezer forint, egy 2,5 cm pontos kormányautomatika 4-5 millió Ft. Mára a használatuk egyre inkább megfelel a felhasználói igényeknek. Esetünkben pl. a Trimble legújabb monitorjai már Android operációs rendszeren futnak, így aki használt már okostelefont, annak az alap funkciók kezelése magától értetődő. Hogy mennyire éri meg egy kisgazdának, az nyilván függ attól, hogy milyen kultúrát termel és mekkora területen.

OI: Egy dolog mérettől függően közös: az inputanyagok pénzbe kerülnek. Ha ennek akár 5-10-15%-át meg tudom takarítani, azzal javul a jövedelmezőségem és a versenyképességem.

Már meglévő géppark esetén milyen technikai feltételek szükségesek a rendszerek alkalmazásához?

MPÁ: A Trimble mezőgazdasági GPS eszközei révén

lényegében nincs olyan erő- vagy munkagép, amit ne lehetne utólag alkalmassá tenni precíziós-, ill. helyspecifikus munkavégzésre, gyártmányától, felszereltségétől függetlenül.

A kormányzások tekintetében nagyon hosszú azon gépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek, járvaszecskázók) listája, melyre komplett, típusspecifikus kitek állnak rendelkezésünkre. Amelyikre mégsem lenne, univerzális kitekkel ott is megoldható.

Hasonló a helyzet a munkagépvezérléseknél is. Képesek vagyunk ISOBUS-os munkagépek vezérlésére, akár egyszerre több ISOBUS-os gép vezérlésére is. De tudunk ún. „sorosporti” vezérléssel kapcsolódni permetező- vagy műtrágyaszóró gépek rendszerére, és van olyan önálló kijuttatásvezérlő rendszerünk (Field IQ), mely lehetővé teszi szakasz-, ill. sorelzárását, vagy dózis- ill. tőszámszabályozás utólagos kiépítését. Sőt, a legújabb fejlesztésnek köszönhetően, ez a vezérlés már ISOBUS-hoz is illeszthető –

tehát lehetőség van rá, hogy egy hagyományos, egyszerű munkagépet a legkorszerűbb kijuttatásvezérlő technológiával vértezzünk fel.

Persze alap kritérium, hogy ezek a gépek megfelelő műszaki állapotban legyenek, és eredeti funkciójukat illetően jól működjenek.

Egy egyszerű erő- vagy munkagépet is alkalmassá lehet tenni a helyspecifikus gazdálkodásra – fotó: AXIÁL

Mennyi időt vesz igénybe a gépkezelők elméleti és gyakorlati felkészítése?

MPÁ: A sorvezetők kapcsán minimális betanulási időre van szükség. Minél többféle alkalmazást, ill. komolyabb rendszert használ az ember, annál több mindent kell megtanulnia a felhasználónak. Hála a magyar nyelvű és logikus menürendszernek, ez sem szokott gondot okozni. Ebben szerepe van a képzési rendszerünknek is – beüzemeléskor egy helyi, majd később egy központi oktatáson képezzük a felhasználókat.

Aki még nem alkalmazza a precíziós gazdálkodást, a helyspecifikus gazdálkodás egy elemét sem, az mennyire marad le a versenytársakhoz képest?

OI: Egyfelől, soha nem késő elkezdeni. Ugyanakkor, ahogy arról korábban szó esett, idő kell hozzá, hogy az ember megfelelő képet tudjon kialakítani a területeiről. Ezért érdemes legalább az adatgyűjtést (pl. hozammérést) elkezdeni. De a túlzott rohanásról is lebeszélnék mindenkit. Megfelelő információ híján könnyen mérhetjük fel hibásan a területünket, és hozhatunk hibás döntést, ami végül nem hozza az elvárt eredményt.

Hogyan érdemes haladnia annak, aki az alapszintről a fejlesztések következő szintjére szeretne lépni?

MPÁ: A legfontosabb az adatgyűjtés. Meg kell ismernünk a területünket. Látnunk kell, hogy mennyire heterogén, van-e egyáltalán létjogosultsága a helyspecifikus technológiának. Meg kell próbálni megtalálni, hogy mi, mik azok a tényezők, amelyek leginkább befolyásolják a jövedelmezőségemet. Ha savanyú a talajom vagy tömörödött, nem biztos, hogy a tőszámszabályozott vetéssel kell indulnom. Vagy, ha a domborzatnak, eróziónak determináns hatása van, és nem tudok rajta változtatni, feltehetően nem a hozam maximalizálására kell törekedjek.

Mit kezdenek ma a gazdák a begyűjtött adatokkal, hogyan tárolják, elemzik, hasznosítják?

OI: Sajnos azt kell, hogy mondjam, mint ahogy a tábláik, úgy a tárolás – elemzés – hasznosítás hármas is heterogén. Kevesen vannak még ma, akik ezt tudatosan készítik el és használják fel. Az vitathatatlan, hogy fejlődnek ilyen téren is a gazdák, de az is egyértelműen látszik, hogy egy bizonyos szint után ez külön embert, szakembert kíván meg. Célunk, hogy a közeljövőben bemutatandó szolgáltatásaink az elemzés terhét levegyék a gazdák válláról, így nekik a döntések meghozatalára kell fókuszálniuk.

Fontos, hogy a termelők megfelelő segítséget kapjanak az összegyűjtött adataik elemzéséhez – fotó: CLAAS

A keletkező adatok hány százaléka hasznosul jelenleg?

OI: Sosem elég… Napjainkban, a gyűjthető, feldolgozható és felhasználható adatok mennyisége egyenesen arányos a helyspecifikus gazdálkodás fejlődésével, növekedésével. Ha a gazdát megfelelően tájékoztatják ezek meglétéről, hollétéről, akkor ez a százalék jóval magasabb is lehet. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy mindenki próbál érvényesülni a saját szolgáltatása előtérbe-helyezésével, azonban nagyon fontos tényező, hogy ez ne nélkülözze a szakmaiságot.

Minél több mindent használunk fel a begyűjtött adatokból, annál pontosabb képet kaphatunk területeink sajátosságairól és hozhatunk meg megalapozott döntéseket gazdálkodásunk során.

Az AXIÁL rendelkezik olyan szolgáltatással, amely az adatok gyűjtésében, feldolgozásában segít, és ezek alapján szaktanácsot ad?

MPÁ: Igen, valójában nem csak Trimble, hanem Vantage forgalmazók vagyunk, mely magába foglalja az ilyen irányú tevékenységet is. Hamarosan bemutatjuk a Trimble Vantage programjában elérhető megoldásokat. E mellett pedig dolgozunk a saját alkalmazásunkon is, mely ehhez szervesen kapcsolódva, a hazai viszonyokra testreszabottabb megoldást igyekszik nyújtani partnereinknek.

A Trimble Vantage sokrétű szoftveres hátteret kínál az adatok szakszerű gyűjtésére, feldolgozására és a döntéshozatal támogatására – fotó: AXIÁL

Az AXIÁL a PREGA Konferencia főtámogatója. Mit gondol a rendezvényről, az AXIÁL miért állt be a kezdeményezés mögé?

MPÁ: Indulásakor a PREGA volt az első olyan konferencia, mely a precíziós növénytermesztésre fókuszált, szem előtt tartva annak szakmai hátterét és felhasználói oldalát is. Az AXIÁL Kft. mindig is elkötelezett volt a korszerű technológiai megoldások alkalmazása és azok partnerei felé történő közvetítése mellett. A precíziós növénytermesztés pedig egyértelműen ilyen, nem utolsó sorban a környezetünkre nézve is kíméletes.

A PREGA sokat fejlődött az elmúlt évek alatt, a technológia iránt érdeklődők számon tartják, jó fórum, ahol évről-évre találkozhatunk partnereinkkel.

Mivel készülnek a 2019-es PREGA-ra?

OI: A következő PREGA-n igyekszünk beszámolni újdonságainkról, különös tekintettel az adatgyűjtés, feldolgozás és döntéstámogatás kérdéseire, valamint nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a VANTAGE szolgáltatásokra.

PREGA – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás
Időpont: 2019. február 19-20. 
Helyszín: Aquaworld Hotel Resort, Budapest, Íves út 16, 1044

Vegye meg jegyét most még extra kedvezménnyel a prega.hu/2019 linkre kattintva!

Kiállító partnerek: