Megható történet egy John Deere traktorról, amely hazaérkezett

A West Side Tractor Salest 1962-ben alapították, és ma is családi vállalkozásként működik az Illinois állambeli Lisle városában, és a John Deere gépek teljes választékát kínálják, szervizelik. A telephely egyik kisebb csarnoka egy kiállítóterem, ahol a szarvas logós öreg gépek sorakoznak, régi fényükben és természetesen üzemképes állapotban. A vállalkozást ma már a család harmadik generációja viszi tovább.

A legújabb szerzemény

Tom Benck 2019-ben kapott egy hívást egy öreg, kiszolgált John Deere traktorról, amely valamikor kotró-rakodónak készült, és ez izgatottá tette. A hívás a West Side Tractor Sales egyik kiszálló technikusától érkezett, ahol Benck az Illinois állambeli Lisle-ben székelő családi tulajdonú John Deere gépkereskedés alelnöke.

Richar Benck alapító az első West Tractor Sales-telephely előtt – fotó: www.equipmentworld.com

A technikus, Brian Bywater egy özvegynek segített, aki elhunyt férje régi traktorait hozta rendbe az árverésre való felkészítés keretében. Miközben szemlézte az évek óta egy pajtában összezsúfolt, poros régi traktorokat, meglepő felfedezést tett. Egy 1958-as John Deere 440-es modellre egy West Side Tractor Sales matrica volt ragasztva. Beindította a traktort, és felhívta Bencket: „Figyelj, találtam itt egy gépet, amin a mi matricánk van!" Azon nyomban küldött néhány fényképet is telefonjáról.

A John Deere 440 már a cég kiállítótermében, még restauralálásra várva – fotó: www.equipmentworld.com

Benck, aki régi gépeket is gyűjt, hogy segítsen bemutatni a történelmi kapcsolatot az apja által 1962-ben alapított kereskedéssel, megtudta, hogy a 440-es több más traktorral együtt árverésre kerül. Felkutatta, licitált rá, és megnyerte.

Amikor a traktort a kereskedésbe vitte, egy másik érdekes felfedezést tett: tudta, hogy rajta van a Westside Lisle matrica, ami a cég első matricája volt, azonban nem is sejtette, hogy egy Adams matrica is van rajta. Az "Adams matrica" az Adams Welding & Manufacturing, egy John Deere ipari traktor- és gépkereskedés volt a közeli Naperville-ben, szintén Illinois államban. Az Adams cég az 1960-as évek elején megszűnt, miután csődöt jelentett.

Amikor egy öreg gép visszajut a kereskedésbe és 60 év után megbecsült kiállítási darab lesz

Rich Benck nem emlékezhetett a traktorra, hiszen 60 éves üzleti tevékenysége során több ezer darabot adott el. A család azt feltételezi, hogy eredetileg az Adams adta el 1959-ben, majd az 1960-as évek elején használt beszámított gépként került a West Side-hoz, és újra eladták.

„Ez egy nagyon szép történet, és rengeteg emléket ébresztett fel bennem" – mondta Benck az édesapjáról, aki tavaly májusban hunyt el. Majd hozzátette, hogy bizony keményen meg kellett dolgozni, hogy működjön az üzlet.

Az 1958-ban gyártott John Deere 440 kotró-rakodó fellelt állapotában – fotók: www.equipmentworld.com

Richard Benck és felesége, Mary 10.000 dolláros kölcsönnel, egy bérelt 450 négyzetméteres tömbházban, három alkalmazottal indította el a West Side Tractort Lisle-ben. Kevés ügyfél volt, és sok szervizmunkát végeztek. „Nagyon sokat dolgoztak, spóroltak, mindent összeraktak, és végül létrejött a West Side Tractor" – mondja Benck.

A 440-es modell egy olyan jellegű gép volt, amilyet Rich Benck az 1950-es évek végén árult, amikor a John Deere márkakereskedés akkor újonnan létrehozott ipari gépek részlegénél dolgozott. A 440-es valójában a 435-ös mezőgazdasági traktor áttervezett, építőipari változata, és sárgára festették. Ez volt a JD első dízeltraktora a kínálatban, és kéthengeres GM motorral szerelték.

A mezőgazdasági traktorokkal ellentétben a 440-es többféleképpen konfigurálható volt olyan eszközökkel, mint a kotrógém vagy homlokrakodó-szerelék, villával vagy kanállal. Sőt létezett egy lánctalpas változat is, amelyből egy példány a West Side Tractor antik gyűjteményében szintén megtalálható.

"Elkezdték gyártani ezeket a termékeket, amelyeknek marketingoldalról nem igazán volt egyértelmű céljuk, hogy hová fognak eljutni" – mondja Benck a Deere korai nyitásáról az építőipari gépek piacára. Ezért fogták az alapgépeket, és elkezdték saját műhelyükben a vevők igényeihez átalakítani, eszközöket gyártani, szerelni. Ahogy telt az idő, elkezdtek saját egyedi termékeket gyártani az alapgépekből.

Ahogy a John Deere ipari részlege terjeszkedett, Rich Benck lehetőséget kapott arra, hogy elindítson egy Deere-kereskedést Chicago nyugati részén, amely napjainkra a West Side Tractor 300 alkalmazottat foglalkoztató és 11 telephellyel rendelkező komoly vállalatává nőtte ki magát Illinois-ban, Indianában és Michiganben.

A család története során öreg Deere traktorokat és más gyártmányokat is gyűjtött. Mivel szegényen nőtt fel egy zöldségtermesztő farmon, Rich Bencknek állandóan elromló, régi traktorokkal kellett foglalkoznia, mert a család nem engedhette meg magának a Deereket.

"Gyerekkorában a ló vontatta eszközökről áttértek a motoros gépekre, és mindig is nagyra értékelte a John Deere-t" - mondja Benck. Az 1970-es évek közepén Rich Benck szerzett egy 1931-es Deere D-modell traktort. Ő és idősebb testvére, Steve felújították az öreg gépet, ami azóta is a család tulajdonában van. Benck 12 éves korában megtanulta, hogyan kell beindítani a kézi kurblival. 2006-ban Benck tovább restaurálta a gépet, és karácsonyra az édesapjának ajándékozta, akit nagyon meghatott. Ez a traktor még mindig a chicagói Dél-Holland városrészben lévő telephelyükön áll.

Mindkét matrica jól dacolt az időkkel, és nyomozást indított a gép történetével kapcsolatban – fotók: www.equipmentworld.com

A gépek mesélnek

Ahogy a West Side Tractor növekedett, úgy nőtt a család antik gépgyűjteménye is. Olyan gépeket keresnek, amelyek a kereskedés korai történetét képviselik. A 2020-ban megnyitott új, Lisle-i székhelyükön múzeumot hoztak létre, amely a nagyközönség számára is nyitva áll. A gyűjteményben szerepel az 1958-as 440-es modell is.

Más fióktelephelyeken is ki vannak állítva régi gépek, berendezések. Benck szerint a családnak összesen mintegy 25 darab öreg Deere gépe van. "Szeretem ezeket a gépeket arra használni, hogy elmagyarázzam a történelmünket, és továbbadjuk ezt az örökséget. Továbbá tapasztalatokat szerezzenek azokról a dolgokról, amelyeket már máshol nem láthatnak." - mondja Benck. Az öreg gépek kiállítását adománygyűjtésre is használják, és arra, hogy a fiatalokat bevonják a különféle gépek történelmébe.

Időutazás fényképekkel

Az alábbi két képen „ős-Deere" gyártmányok láthatók. (Fotók: www.equipmentworld.com)

Lenti fotó: John Deere BO Lindeman (1936-1947). Motorja „mindenevő", kéthengeres, 2,9 literes, 18,53 LE, 4,71:1 sűrítési aránnyal. Kuplungja egytárcsás száraz, sebességváltója 4+1 fokozatú, kézi kapcsolású, maximális sebesség 4 km/óra, hátra 2 km/ó. Hátsó kihajtás 540 n/min.; önsúly 2004 kg. (Fotó: www.equipmentworld.com)

Az alábbi fényképen is JD 440C látható, de lánctalpas homlokrakodóként, és gyártották földgyaluként is. A „C" a crawler - lánctalpas kivitelre utal. A Dubuque-i üzem (Iowa) gyártotta 1958-1960 között. Kéthengeres, 1857 cm³-es, John Deere gyártmányú, szívó benzines, és General Motors 2-53 típusú, kéthengeres, feltöltéses, 1737 cm³-es dízelmotorral készültek. A sűrítési arány 7,5:1, illetve 17:1 voltak. Ezek már elektromos önindítóval rendelkeztek. A benzineshez a már említett 4+1 fokozatú váltómű, míg a dízelhez 5+1 fokozatú váltó kapcsolódott, egytárcsás, mechanikus kuplunggal. Önsúly 3140-3300 kg, kiviteltől függően. (Fotó: www.equipmentworld.com)

Az alábbi John Deere 830-as (1958-1961) érdekessége, hogy 4 hengeres, benzines Pony motorral és 24 voltos, elektromos önindítóval egyaránt gyártották. A meghajtó motor 7,7 literes, 2 hengeres szívódízel volt, a JD saját gyártmánya. Teljesítménye 70 LE, az oldalsó szíjtárcsán mérve 75,6 LE. A sebességváltó 6+1 fokozatú, manuális, aszinkron. Már hidraulikus kormányszervóval készült, de a fékrendszere még bizony mechanikus volt. Önsúly 3560-3916 kg, ballaszttal maximum 5440 kg. (Fotó: www.equipmentworld.com)

A következő képen egy John Deere 401B látható (1974-1982). Motorja soros, 4 hengeres, 3,6 literes, dízel, a JD saját gyártmánya, 66 LE és 217 Nm paraméterekkel, de ugyanez a blokk készült 42 lóerős, benzines változatban is. Nagy újítás az erőátvitelnél, hogy a fokozatváltás már terhelés alatt is lehetséges volt, 8 előre- és 4 hátrameneti fokozattal. A tengelykapcsoló 254 mm átmérőjű, olajban futó konstrukció. Az alapkivitel önsúlya 2019 kg. (Fotó: www.equipmentworld.com)

A következő fényképen pedig egy John Deere 700-as látható. Ez egy kicsit rejtélyes modell, hivatalosan ipari traktornak is nevezték. Tudjuk, nemcsak a mezőgazdaságban kellenek vontatók, hanem az ipar számára is gyárakon belüli anyagmozgatáshoz, vagy az építőipar számára is, például tereprendezéshez, billenős pótkocsikhoz, vontatott földnyesőkhöz stb. Ne feledjük, 50-60 évvel ezelőtt fele ennyi célgép sem volt az építőiparban, mint manapság, és vontató targonca sem létezett. Lásd Magyarországon, a nagy üzemekben gyakran az MTZ-t tették sínre fel-le mozgatható acél hordkerekekkel, 1-2 tehervagon üzemen belüli mozgatáshoz!

Ez az 1965-ben gyártott 700-as nem azonos az Európában, 1963-1965 között gyártott John Deere-Lanz 700-zal! Azonban mindkettőnél forradalmi újítás volt elöl az úgynevezett félalvázas kialakítás, jelentősen növelve a munkakomfortot, mert a motor rezgéseit és az első kerekekről érkező rázkódást sikerült minimalizálni. Sőt, megjelent a nedves, lamellás fékrendszer is, de a szervókormány sem hiányzott.

Motorja a JD saját gyártmánya, sorhatos, 8,7 literes, 129 lóerős, 450 newtonméteres. Bár egytárcsás, mechanikus tengelykapcsolója volt, a 8 előre- és 2 hátrameneti fokozatú sebességváltó már szinkronizált volt, tovább fokozva a kényelmet. A 4,39 m hosszú és 2,43 m széles, 2,64 m tengelytávú traktor alapkivitelben is 6123 kilogrammot nyom. (Fotó: www.equipmentworld.com)

Kép és szöveg: www.equipmentworld.com
Részletes adatok: www.tractordata.com