Európa még mindig küzd az energiaellátással, az orosz-ukrán háború következményeivel, szándékos politikai vitákat generálnak, ellehetetlenítve egy már megépült gázvezeték üzembe helyezését, miközben a világ többi országa a semmiből óriási hidrogén-előállítási projekteket épít: Ausztrália, Finnország, Franciaország, de már Dél-Afrika is lépett, míg a Közel-Keleten körvonalazódni látszanak a tervezett beruházások.

„Zöld acél"

Mivel a hidrogén előállítása és módja a hidrogéngazdaság kapacitásnövelésének egyik kulcsfontosságú tényezője, a Sydney-i Egyetem (UNSW) SMaRT Központja megállapította, hogy akár a kávé is alkalmas lehet arra, hogy a koksz és a kőszén helyett hidrogén-előállításra használják. Kellő mennyiségű hidrogénnel pedig kiváltható lenne a kohászat energiaellátása, méghozzá füstmentesen!

kávébab

A kávé is alkalmas lehet arra, hogy hidrogén-előállításra használják – fotó: www.h2-view.com

S már el is érkeztünk a címben szereplő mondathoz, mert a gépek gyártásához bizony jelentős mennyiségű acél szükséges. Vagy a hidrogéngázt (H₂) előbb-utóbb betankolhatjuk az üzemanyagcellás vagy hidrogénmotoros mezőgazdasági gépekbe, drónokba.

Nem kell megijedni, a kávé csak egy példa, amit inkább laborszinten érdemes értelmezni, azonban a hegyekben halmozódó és mindent beborító gumi- és műanyag-hulladékok mind lebonthatók megfelelő technológiával, hogy a folyamat során hidrogén keletkezzen, így helyettesítve a kokszot és a szenet, a két legintenzívebb szén-dioxid-szennyezést okozó fűtőanyagot. Sőt, még az acél is tisztább és jobb minőségű lehetne!

Ez egy új lehetőség a hidrogén alkalmazásának és elterjedésének támogatására az acéliparban is, miközben új lehetőségek nyílnak a hidrogén előállításához.

Ezen célok elérése érdekében a SMaRT@UNSW zöld acél polimerinjektálási technológiáját (PIT) a Molycop céggel együttműködve tesztelték az úgynevezett fedősalakréteg kialakításához, amelyből kiderült, hogy számos vizes termék felhasználható fenntartható acél előállítására elektromos ívkemencékben.

Veena Sahajwalla professzor, az UNSW SMaRT Központ igazgatója elmondta, hogy az acélgyártóknak meg kell felelniük a minőségi követelményeknek, és az előállított fémnek nincs emléke arról, hogy az alapanyag, amely a kemencébe került, szén vagy kávé volt-e. Ez olyan termelékenységi követelményeket támaszt, amelyet bármelyik kereskedelmi szereplő szeretne.

Bebizonyították, hogy ha a munkát hasonló minőségben végzik, akkor azonos teljesítményt fognak elérni. Az ausztrál acélgyártók az új módszerrel a világ első számú acéltermelőivé is válhatnak.

Forrás: www.h2-view.com