Június 13-án van a magyar feltalálók napja, amit az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 20. évfordulója alkalmából a jubiláló szervezet kezdeményezésére 2009. június 13-án ünnepeltek meg legelőször. A választás azért esett éppen június 13-ra, mert az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus ezen a napon jelentette be a jól eltartható, nagy C-vitamin tartalmú készítmények előállításának eljárását.

A magyar találmányokat az egész világon ismerik és napi szinten alkalmazzák. Sokszor nem is gondolunk arra a hétköznapokban, hogy egy-egy tárgy, amit éppen használunk, magyar feltalálónak köszönhető.

találmány

A magyar találmányokat az egész világon ismerik és napi szinten alkalmazzák – fotó: pixabay.com

A magyar találmányok megváltoztatták a világot

Sok olyan magyar találmány született az évszázadok során, ami nélkül ma már elképzelhetetlen lenne az életünk. Lássunk néhányat a sok közül!

  • Számítógép - Neumann János találmánya, aki az Egyesült Államokban alkotta meg a világ első memóriával rendelkező számítógépét 1952-ben, EDVAC néven. Eredetileg  egy haditecnikai célokra fejlesztett számítógépen dolgozott - ez volt az ENIAC, az amerikaiak első számítógépe -  ennek a matematika és logikai részleteinek a módosításában vett részt.
  • Hologram/holográfia - XX. századi találmány, ami Gábor Dénes nevéhez fűződik, aki az eljárást 1947-ben dolgozta ki Angliában. Hologrammal naponta találkozhatunk a papírpénzeken, bankkártyákon.  A holográfia olyan, a fény hullámtermészetén alapuló képrögzítő eljárás, amelynek segítségével egy tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre.1971-ben Gábor Dénes a holográfia módszeréért fizikai Nobel-díjat kapott.
  • Villanymotor/elektromotor - Jedlik Ányos nevéhez fűződik az elkészítése, ahogy  a dinamó elve és a szódagép feltalálása is. Az első villanymotort 1825-ben készítette el. Fizika tanárként éppen az elektromágnesek forgását akarta bemutatni a diákjainak, és miközben ehhez a szemléltető eszközt készítette rájött, hogy az áramvezető is foroghat másik áramvezető körül.
  • Dinamó/dinamó elve - Jedlik Ányos a világon elsőként írta le a dinamóelvet.
  • Golyóstoll - első golyóstoll-szabadalmát Bíró László József töltőtoll néven jelentette be 1938. április 25-én, de ez még nem a végleges változat volt. Később Argentínában folytatta a kísérletezést testvére György, Goy Andor és a Kovalszky testvérek segítségével. A golyóstoll végleges változata itt készült el, és itt kapott szabadalmat 1943. június 10-én.
  • Biztonsági gyufa - Irinyi Józsefnek köszönhetjük a létezését.
  • C-vitamin - a magyar találmányok közül talán ez a legismertebb a világon. A C-vitamint Szent-Györgyi Albert biokémikus izolálta a világon először, amiért Nobel-díjat is kapott.
  • Gömböc - a  létezése a tudósok szerint fizikai képtelenség, ennek ellenére mégis feltalálták.  Domokos Gábor és Várkonyi Péter 2007-ben megalkották a "gömböc" elnevezésre hallgató találmányt. A gömböc egy olyan konvex, homogén háromdimenziós test, amelynek az a specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van.
  • Üvegbeton - Losonczi Áron építészmérnök találmánya, amit "LitraCon" néven 2001-ben szabadalmaztatott.

Kühne Ede: a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtője

A magyar találmányok a mezőgazdaság fejlődésében is nagy szerepet játszottak. Számtalan mezőgazdasági gép szabadalmaztatásával szerzett magának hírnevet Kühne Ede, akit a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtőjének tartanak. Az európai szinten elismert gépész 1839. május 16-án egy hamburgi kereskedőcsalád gyermekeként született. Apja Németországban a második legnagyobb acélgyárral rendelkezett. Ede a Kölnben elkezdett egyetemi tanulmányait az apja elszegényedése miatt nem tudta befejezni, így kénytelen volt műszaki rajzolóként elhelyezkedni.

Olyan kiváló szakember lett belőle, hogy nem sokkal később Odesszában kapott állásajánlatot, ahol a munkaadója arra kérte, hogy néhány hónapot töltsön el Magyarországon és bővítse meglévő ismereteit a mezőgazdasági gépekről.  A mosoni Pabst és Krauss-féle gépgyárban annyira megtetszett a munka Kühne Edének, hogy Magyarországon telepedett le.

Miután 1863-ban Krauss bezárta a műhelyet, Kühne egy német tőkés segítségével megvásárolta azt, majd ismertté tette Európa-szerte. A  gépésznek ezzel nem csak az anyagi gondjai oldódtak meg, hanem a neve is fogalommá vált az agrárszférában, köszönhetően az általa szabadalmaztatott mezőgazdasági találmányoknak. Sikereit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az új típusú sorvetőgép és annak összes tartozékának gyártásával 1869-re a gépgyár egyedüli tulajdonosává lépett elő.

Fordson traktor

Galamb József 1915-től együttműködve Farkas Jenővel elkészítette az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor terveit – fotó: pixabay.com

Az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor

Ebben a korban született Galamb József is, akinek a nevéhez fűződik a bolygókerekes sebességváltó, a villamos gyújtóberendezés vagy a levehető hengerfejű motor. Henry Forddal történt találkozása után ő volt az, aki megszervezte a híres T-modell gépkocsik futószalagon való gyártását.

Galamb József 1915-től Farkas Jenővel együttműködve elkészítette az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű, a Fordson-traktor terveit. Két év kísérlet után 1917-ben kezdődött meg a tömeggyártás, ami új korszakot nyitott a traktorok világában.

Műszaki újdonság volt, hogy a gép vázát az erőátvitel öntvényháza és a forgattyúsház együttesen alkotta, amivel kialakult az önhordóváz szerkezet. A konstrukciót kormányzott kisméretű mellső kerék és nagyméretű hajtott hátsó kerék jellemezte. A haladási irányba elhelyezett soros motor, a tengelykapcsoló, a váltómű, és a hátsó hídban elhelyezett csigahajtás és differenciálmű, szintén az erőgép újdonsága volt.

A Fordson-traktor a mezőgazdaságban legnagyobb példányszámban használt erőgép volt. A ma gyártott traktorok többsége még ma is ezen a klasszikus traktor-építési elven épül.


Neumann János, a "számítógép atyja": nélküle nem lenne agrárdigitalizáció sem

Neumann János, 1903. december 28-án született Budapesten. Iskolai tanulmányait 1913-ban kezdte meg az akkoriban a világ egyik legjobb középiskolájának tartott Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Mire 1921-ben leérettségizett, már matematikusnak számított.

1921-ben a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára iratkozott be, fő tárgya a matematika, melléktárgyai a kísérleti fizika és a kémia voltak. Járt a berlini egyetemre is, ahol filozófiát, matematikát, fizikát és kémiát tanult. 1924-től a zürichi egyetemen ipari kémia szakra járt, ott kapott vegyészmérnöki diplomát.

1930-ban vendégprofesszornak hívták a princetoni egyetemre, az Egyesült Államokba. Harmincéves korában kinevezték a princetoni Felsőfokú Tanulmányok Intézetének (IAS) matematikaprofesszorává. Családjával együtt Amerikába költözött, és 1937-ben amerikai állampolgár lett.

1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megépítéséhez, majd intézetükben nagy sebességű elektronikus számítógép fejlesztésére irányuló programot kezdeményezett.

A világ valamennyi számítógépe ma is az általa kialakított elven működik, enélkül a mai agrárdigitalizáció sem létezne.

A Neumann-elvek:

  • teljesen elektronikus számítógép
  • kettes számrendszer alkalmazása
  • aritmetikai egység alkalmazása
  • központi vezérlőegység alkalmazása
  • belső program- és adattárolás

A magyar feltalálók és tudósok világhírű találmányaikkal hozzájárultak a természettudományokhoz és  mai modern életünkhöz.  Belegondolni is rémísztő, hogy mi lenne velünk, ha nem lennének  - akár a munkáról, akár a magánéketünkről van szó.