A vágás ideje, a vágási magasság, a száradás gyorsasága, a rendterítés, -képzés, valamint a bálázás, csomagolás vagy silózás-taposás teljesítménye meghatározó tényezők a termény szennyezettségét, energiatartalmát, cukortartalmát és nyersfehérje-tartalmát illetően.
Bár a kaszálást szoktuk első műveletként említeni, a hatékony és tiszta szálastakarmány-betakarítás valójában már korábban, a megfelelően előkészített (egyenletes, vakond- és vaddisznótúrástól megtisztított) területtel és ápolt növényállománnyal kezdődik, hiszen a jó minőségű és gyors kaszálást biztosító tárcsás kaszák – merev gerendelyük miatt – főleg itt tudják megmutatni képességeiket.
Milyen kaszával?
Alternáló kaszákat már csak elvétve, főleg speciális célból használnak (pl. AÖP, árokpart stb.). Bár a dobos kaszák felépítésükből adódóan kevésbé érzékenyek a talajegyenetlenségekre és áruk is kedvezőbb, jelenleg a profi betakarítás alapeszköze a tárcsás kasza, ezzel érhető el a legjobb minőség és a legnagyobb teljesítmény.
A KRONE kínálatában az egyszerű 2 méteres hátsó függesztett géptől a 10 méter munkaszélességű pillangó kombináción át a Krone Big M önjáró kaszáig több mint 50 különböző típus szerepel – szóval kevés olyan feladat van, amire a KRONE-nak ne lenne megoldása.
Bár alapművelet, és „kaszálni mindenki tud”, talán mégis érdemes egy-két fontosabb, kaszálással kapcsolatos tudnivalót feleleveníteni.
Talajnyomás (tehermentesítés) beállítása
Ez nemcsak a takarmány minősége, hanem a tarló és a gép védelme, valamint az üzemanyag-fogyasztás miatt is fontos. Kialakításuk szerint Mechanikus (spirálrugós) vagy hidropneumatikus (hidroakkumulátor) megoldásúak lehetnek. Ez utóbbi talán modernebbnek és kényelmesebbnek tűnhet, de bonyolultabb felépítéséből adódóan a karbantartási igénye és meghibásodási valószínűsége is jóval nagyobb. Ezenkívül a mechanikus rendszerint gyorsabban reagál, és így a talajkövetése is jobb.
Középutas, alternatív megoldás lehet a hidraulikus állítású, de mechanikus tehermentesítés – pl. annak, aki valóban sokat állítgatja a talajviszonyoknak megfelelően. A beállításhoz a gép kezelési utasítása ad támpontot, illetve vannak „ökölszabályok” (pl. a kasza kb. „40–50 kg-mal legyen elemelhető”, vagy a tehermentesítési nyomás 50–100 bar között legyen), de mindig a terület adottságaihoz kell a gépet beállítani, hogy a kasza egyrészt ne ússzon fel, másrészt ne is túrjon, csíkozzon.
2. kép Hidropneumatikus kasza tehermentesítés – Fotó: Valkon 2007 Zrt.
3. kép Mechanikus kashidraulikus állítással – Fotó: Valkon 2007 Zrt.
Vágásmagasság beállítása
Ne felejtsük el, hogy a vágásmagasság az összes következő műveletre (forgatás, rendképzés, bálázás, silózás) hatással lesz. A konkrét érték természetesen sok mindentől függ, mint pl. a betakarítandó növénytől (fű 5–8 cm, lucerna 7–10 cm, AKG min. 10 cm, gabonaszilázsok min. 8, de inkább 10 cm vagy felette), a betakarítás időpontjától, követő kaszálástól stb.
Általánosságban érvényes, hogy a magasabb vágásnak részben hátránya a be nem takarított takarmánymennyiség, mint veszteség. A mérleg másik oldalán azonban szintén nyomos érvek sorakoznak:
- kisebb takarmányszennyezettség (nyershamu, Clostridium → vajsavas erjedés), és ez nemcsak a kaszálásra érvényes, hanem a következő műveletekre is,
- gyorsabb újrasarjadás (ez a következő kaszálás alkalmával akár teljes egészében kompenzálhatja a magasabb tarló miatti veszteséget),
- könnyebb, gyorsabb a lekaszált rend száradása,
- jobban kíméli a talajfelszíni élővilágot (hüllőket, kétéltűeket, rovarokat),
- nedvesebb, hűvösebb talajfelszín → kisebb talajkiszáradás.
Mivel a tárcsás kaszák vágásmagasságának beállítása a gerendely döntésével (felső függesztőkar hosszának állításával) történik, így mértéke korlátozott, alaphelyzetben kb. 7 cm. Ennél nagyobb vágásmagasságok a KRONE kaszáknál magasított (6–12 cm) vagy kombinált (4–10 cm) csúszótalppal érhetők el, melyek csavarozható vagy gyorsrögzítésű változatban is beszerezhetők opcionális felszereltségként.
Szársértő használata
A takarmány száradásának sebessége szempontjából kritikus lehet a megfelelő kialakítású szársértő használata. Hengeres (CR) szársértőt használunk pillangósokhoz, hiszen itt az a cél, hogy a leveleket kímélve (nem leverve) a szárat néhány centiméterenként megtörjük, ezzel gyorsítsuk és egyenletesebbé tegyük a száradást.
Egyszikűekhez (fűfélék, kalászosok) viszont az acélverőujjas (CV) a jó megoldás azért, hogy intenzív ütésekkel a levél viaszos felületét megsértsük. A KRONE hengeres szársértői kétféle kialakításúak lehetnek: „nyílfogazású” poliuretán vagy párhuzamos fogazású acélhengeresek. Száradási sebességben az acélhengeres bizonyos körülmények között jobb értékeket produkál és kopása is kisebb.
Érdemes figyelni arra is, hogy mind az alsó, mind a felső henger hajtott legyen: ez csökkenti a kopást, és a száradást is segítheti. Kérdésként merül fel, hogy mit tehetünk, ha mondjuk lucernát és zöldrozst is kell kaszálnunk. Sajnos sem univerzális, sem „átszerelhető” szársértő nincs a kínálatban. Nagy területek esetén bizony érdemes mind a kétféle gépbe beruházni.
Ha erre nincs lehetőség, akkor a fő (nagyobb területű, fontosabb) növényhez igazodunk, de itt fontos szem előtt tartani a következőket: a hengeres szársértő hengerei nem távolíthatók el egymástól tetszőleges távolságra, ezért egy nagy hozamú zöldkalászosban ez a teljesítményt korlátozhatja.
A verőujjas szársértőnél van lehetőségünk egyrészt a rotor fordulatszámát 900 1/min-ről 600 1/min-re csökkenteni, továbbá a dobbetétlemezt eltávolítani, és így akár pillangósba is bemerészkedhetünk. Természetesen szársértés ilyenkor egyik esetben sem lesz.
4. kép „Gumi-” és acélhengeres szársértő – Fotó: Valkon 2007 Zrt.
Szársértő nélküli kasza használata is alternatíva lehet, de ebben az esetben nagyon nehéz „megúszni” a rendterítést, -forgatást. Itt esetleg érdemes megjegyezni a KRONE kaszák még egy specialitását: a tárcsák forgásiránya változtatható (A vagy B), ezáltal a kasza átszerelhető akár széles (B), akár szűkített (A) rend képzésére is.
A szársértő kialakításának fontosságát mutatja be egy 2013-as DLG-tanulmány is, mely a KRONE régebbi és újabb, 2013-ban bevezetett, picit agresszívebb acélverőujjas szársértőjét vette nagyító alá. Az eredmény igencsak meglepő: bár a műszaki különbség látszólag nem nagy, az új szársértővel vetett fűkeverékben 7 órával hamarabb érték el a kívánt 38% körüli szárazanyag-tartalmat.
Fotó: Valkon 2007 Zrt.
5. kép Régi (zöld) és új (fekete) CV verőujjas szársértő – Fotó: Valkon 2007 Zrt.
Kaszapengék cseréje
Talán mondhatnám, hogy említésre sem méltó, hiszen magától értetődik. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy mégiscsak beszélni kell róla. Ne felejtsük el, hogy a mezőgazdaságban ez az egyik legnagyobb kopásnak kitett alkatrész. Az elkopott, tompa pengék pedig „tépik” a növényt, ami megnehezíti a növényzet növekedését, növeli az üzemanyag-fogyasztást és rontja a betakarítás minőségét. Ezért ezeket rendszeresen, a talajviszonyoktól függően kb. 200 hektáronként cserélni kell.
Kaszapengék – Fotó: Valkon 2007 Zrt.
A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok gazda gyakran sokkal tovább használja a pengéit, és részben a végsőkig „lehasználja” őket, hogy valamennyit megtakarítson a kopóalkatrészek költségein. Pedig spórolni nem itt kell.
Ezt mutatja a KRONE és a Top Agrar közös 2012-es vizsgálata is: egyrészt a kopás miatti megnövekvő (akár 86%!) üzemanyag-fogyasztásból adódó többletköltség és csökkenő teljesítmény gyorsan meghaladja a pengecsere költségeit. További érdekes észrevétel volt az is, hogy csupán a vágáskép alapján a pengekopás nem ítélhető meg egyértelműen. A pengecsere a KRONE gyorscserélős rendszerével pedig tényleg csak néhány percet vesz igénybe.
6. kép A száradás sebessége a régi és új CV szársértő használatával (DLG-Prüfbericht 6113F (2013)) – Forrás: Valkon 2007 Zrt.
7. kép Minél élesebbek a pengék, annál nagyobb a teljesítmény, és annál alacsonyabb a fajlagos üzemanyagfogyasztás – Forrás: Valkon 2007 Zrt.
8. kép Gyors pengecsere – Fotó: Valkon 2007 Zrt.
Vadvédelem…
Bár ez már nem szorosan a takarmányminőséghez tartozik, de fontos része a kaszálásnak: ne feledkezzünk meg a terület vadvilágának védelméről sem. Ez nemcsak erkölcsi, de törvényi kötelességünk is: a vad védelméről szóló jogszabály alapján a földhasználó köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni, továbbá meghatározott területek kaszálása során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt használni.
A legjobb, ha kaszálás előtt átvizsgáljuk a területet bejárással (a vadászatra jogosulttal vagy képzett kutyával), drónnal, hőkamerával. A kaszálás megkezdésénél ügyeljünk rá, hogy az állatoknak menekülési útvonalat hagyva válasszuk meg a kaszálás irányát („vadkiszorító kaszálási irány”, pl. kerítéstől nyitott rész felé, vagy táblaközéptől kifelé). Kaszálás közben pedig használjunk vadriasztó eszközt (láncfüggöny, hang, ultrahang).
9. kép A vadvilág védelmére figyelmeztető jelzésinduláskor a KRONE kaszákban – Forrás: Valkon 2007 Zrt.
Dobos Péter
Valkon Zrt.
A Takarmányozás 4.0 Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
