Így halad a vetés az országban

Itt a vetési szezon, amelyet nagyban befolyásol az időjárás alakulása. Ha tűpontosan tudnánk, hogy milyen idő várható, nagyon könnyű dolgunk lenne, hiszen mindenre előre fel tudnánk készülni. Azonban ez sajnos nem így van. Így hát nem tehetünk mást, mint próbálunk minél tájékozottabbak lenni, és a kapott információkhoz alakítani a különböző munkafolyamatokat, már amennyire ez a szezonban lehetséges.

A korábbi tapasztalatok, megérzések persze fontosak, de a mai, nagyon is változó világban már nem elég, ha ezekre hagyatkozunk. Mindent meg kell tennünk, hogy a lehető legjobban ismerjük a talajt, a várható időjárási viszonyokat, és a növényeink igényét.

A vetési munkálatokat nagy mértékben befolyásolja az időjárás. Fotó: Pixabay

A tavalyi év időjárásának hatása a mezőgazdaságra

A tavalyi év sem volt éppen a nyugodt, kiegyensúlyozott időjárás éve. Már az első három hónap is igazán változékony volt, ha a csapadék mennyiségét nézzük. Amíg az ország területének keleti harmadában kielégítő, sőt, néhol bőségesnek volt mondható a csapadék mennyisége, addig nyugaton meg kellett küzdeni a csapadékhiánnyal.

A talaj felső rétege éppen csak annyi nedvességet kapott, amely elegendő volt a keléshez. A 0-50 cm-es réteg nedvesség-ellátottsága optimális volt az év elején, ám a tavalyi, szeles április sajnos sok nedvességet vett el a talajból. Amikor a talaj felső rétege száraz, könnyen meg tud szűnni az alsóbb rétegek kapilláris összeköttetése, és csak az alulról feltörő pára lesz a felső rétegek nedvességforrása. Ebből a nedvességből csak az aprómorzsás szerkezetű, beéredett, lezárt talajok felső rétege tud hasznosítani.

A mélyebb talajrétegek kedvező nedvességtartalmának a nyári hónapokban van igazán nagy jelentősége, amikor a kukorica gyökerei már leérnek odáig. Ekkor újra és újra felvetődik a kukorica-kukorica növényi sorrend kérdése. Aki beruházott adapterre szerelt, minőségi szecskázóra, annak kevesebb gondja lehet a nagyobb tömegű kukoricaszárral.

A kukoricaszárnak az a része, ami a talajban van, még elbontatlanul, segít a nedvesség elpárologtatásában, de akár maga is leköti, és majd az érkező vetőmagtól elzárja a csírázáshoz szükséges vizet. Bár ezt később visszaadja, azonban ekkor a talajban lévő nitrogén jelentős részét is a szármaradványok bontására használja a talaj.

Az idei év időjárása sem kedvezett idáig

Az elmúlt 120 év egyik legszárazabb éve volt 2021. Mivel sajnos idén télen is nagyon kevés csapadék esett, elmaradt a talajok téli nedvességgel való feltöltődése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az ország délnyugati és északkeleti sarkait kivéve 50-90 milliméternyi nedvesség hiányzik a felső egy méteres talajrétegből.

A főváros környékén, illetve az Alföld élszaki és nyugati részén a felső 20 centiméteres rétegekben a talajnedvesség a kritikus 40 százalék közelébe került. Habár az őszi vetések, mind a kalászosok, mind a repce, még jó állapotban vannak, a talajok jelenlegi állapota miatt már egy rövidebb aszály is jelentős veszteséget okozhat. Ezért, ha a közeli hónapokban szárazabb időszak köszönt be, mivel nincsenek tartalékok a talajban, nagy károk következhetnek be.

Jelenleg is zajlik a kukorica és a napraforgó vetése. Fotó: Pixabay

A megoldás az öntözés lenne, azonban ez óriási költségekkel jár. Nem véletlen, hogy a hazai mezőgazdasági terültek csupán 2 százalékán folytatnak öntözéses gazdálkodást.

Így áll a vetés jelenleg

A gazdák megkezdték a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A napraforgó vetése, amely körülbelül 500-800 ezer hektáros területen történik, valamint a kukorica vetése, amely körülbelül egymillió hektárnyi területet ölel fel, kicsit későbbre csúszott a szokásosnál, így leginkább április közepére, végére maradt.

Az ideális az lenne, ha 7-10 naponta érkezne egy nagyobb zápor, amely átáztatná a talajt, hiszen a rendes csapadékeloszlás nagyon fontos ahhoz, hogy sikeres legyen a termesztési év. Azonban a négy milliméter per óránál intenzívebb eső már nem tesz jót a talajszerkezetnek. A túlságosan erős zivatarok esetén pedig a növények már nem tudják hasznosítani a csapadék mennyiséget.