Nemsokára közeledik a nyári betakarítás ideje, amely a mezőgazdasági szállítások egyik fő szezonja az őszi betakarítások mellett. Évek óta növekvő mennyiségű (forrás: AKI) pótkocsi talált gazdára az országban, és az idei évben is hasonlóan igény mutatkozik a szállítóeszközök iránt.
Pótkocsiválasztás során az első és legfontosabb szempont, hogy jól illeszkedjen a meglévő erőgépparkoz, figyelembe véve a domborzati adottságokat is. Ha a traktorunkhoz túl nagy pótkocsit választunk, akkor túlterheljük az erőátviteli rendszert, és könnyen a váltó bánhatja a „kevesebb forduló” árát. Ezenkívül egy kisebb traktornak nincs meg a megfelelő súlya a pótkocsi biztonságos mozgatásához, és kicsit csapadékosabb időben bizony a szántóföldön is nehezen boldogul a megfelelő vontatási képesség hiánya miatt.
A ló másik oldala a nagy traktor által húzott kisméretű pótkocsi: „költségtakarékossági” okból gyakran előfordul, hogy megtartják a régebbi pótkocsit az új nagytraktor mellé, pedig méretben egyáltalán nem illeszkedik ahhoz. Ez nem feltétlen gazdaságos, mivel egy nagyobb traktornak (250-350 LE) jóval nagyobb az üzemeltetési költsége, mint kisebb társának.
Másrészt a terményt így csak több fordulóval képes beszállítani – mint amit a teljesítménye eredetileg lehetővé tenne –, ezért könnyen előfordulhat, hogy akár egy használt, de nagyobb méretű pótkocsival olcsóbban jövünk ki a végén, mintha többet fordulnánk egy kisebb méretűvel éveken keresztül.
Rosszul megválasztott gépkapcsolat
Alapvetően két nagyobb típuscsaládot szokás megkülönböztetni a pótkocsik csoportosításakor:
• Az egyik a lényegében 3 ponton támaszkodó tandemfélék (és az ebből származtatott különböző teherbírású változatai: egy-, tridem-, illetve quattrotengelyes pótkocsik), valamint
• a hagyományos forgózsámolyos pótkocsik.
Mindegyik konstrukciónak megvan a maga előnye és hátránya is, melyet vásárláskor érdemes mérlegelni. Az utóbbi időben nyugat-európai mintához hasonlóan itthon is egyre népszerűbb a könnyebben kezelhető tandemfelépítésű kivitel a régen elterjedt forgózsámolyos változatokkal szemben.
Tandem, három oldalra billentős pótkocsi
A tandem- (és tridem-, quattrotengelyes) pótkocsik egyik legnagyobb előnye, hogy vontatás során a traktor hátsó tengelyére is ráterhel a pótkocsi, ezáltal is növelve az erőgép tapadását, így nagyobb vonóerőt lehet vele elérni, mint forgózsámolyos társával. A modern tandem pótkocsik már gyakran csillapított vonórúddal, hidraulikusan változtatható vonórúdterheléssel és kormányzott hátsó kerekekkel is fel vannak szerelve a nagyobb komfort érdekében.
A konstrukció további előnye, hogy általánosságban alacsonyabb és robusztusabb felépítésű, mint forgózsámolyos változatuk, így jóval stabilabban viselkednek vontatás során. Ezenkívül jelentősen könnyebb tolatni velük, ami nehezebb helyre történő beálláskor vagy a silódombra való felhajtáskor kifejezetten előnyös. A hagyományos kettő és három oldalra billentős változatokon kívül létezik még teknős és letolófalas változat is.
Hátrabillentős, teknős pótkocsi
A teknős konstrukció előnye a nagyon egyszerű szerkezet, viszont hátránya, hogy csak hátrafelé tud billenteni. A letolófalas pótkocsik nagy előnye, hogy ürítéskor mindig alacsonyan marad a súlypontja, így a borulásveszély minimális, továbbá a „billentés” hiánya miatt alacsony belmagasságú épületekben is használható.
Letolófalas, silószállító pótkocsi a Kab-hegy mellett
Bizonyos letolófalas pótkocsik cserélhető hátfallal készülnek, így hátfalcserével akár egy munkagéppel több másik pótkocsit is ki lehet váltani: ugyanazzal a pótkocsival lehet ősszel és tavasszal trágyát szórni, nyáron átrakó kocsinak használni, vetéskor és műtrágyaszóráskor a munkagépek feltöltésére, valamint a szezon többi részében mint nagykapacitású szállítójárműként üzemeltetni.
Hagyományos forgózsámolyos pótkocsi
A forgózsámolyos konstrukció előnye, hogy rendszerint olcsóbb, mint az azonos kapacitású tandemes társa, és könnyen összekapcsolható belőle kettő darab is, így növelve a szállítási teljesítményt. Mivel az első tengely kormányzott, így kanyarodási képessége jobb, mint a fix hidas tandem tengelyes pótkocsiké, viszont billentéskor ez hátrány is lehet: Ha a billentés során nem merőleges a hossztengelyre az első tengely, akkor nagyfokú stabilitásvesztés léphet fel, és könnyen felborulhat a pótkocsi.
Hátránya, hogy a három ponton feltámaszkodó tandem kocsikkal szemben ez a konstrukció négy ponton támaszkodik fel, és így előfordulhat a váz csavarodása egyenetlen talajon.
Tandem és forgózsámolyos szerelvény
Érdemes jól meggondolni a billentési irányok számát is új szállítójármű választása esetén. A három oldalra billentős változat mindig drágább, mint a két oldalra billentős változat, hiszen a hátra billentés drágább hidraulikus munkahengert igényel. A drágább konstrukció akkor kifizetődő, ha magtár kialakítása igényli a hátrabillentés lehetőségét: a szűkebb magtárajtónál célszerűbb hátrafelé billenteni, mivel az oldalbillentés során a termény befolyik a kocsi alá, és megtolja a kocsit az egyik irányba. Ez szerencsétlen esetben a kocsi beszorulását is előidézheti.
Típustól függetlenül a pótkocsik többfajta gumiabronccsal is rendelhetőek. Célszerű a lehető legszélesebb, alacsony nyomású abroncs választása, így csökkentve a talajtaposási károkat és növelve a stabilitást, különösen a nehezebb időjárási körülmények között.
Széles, alacsony nyomású gumiabronccsal szerelt pótkocsi
Végezetül érdemes megemlíteni a felújított pótkocsik piacát, amely Magyarországon egyre nagyobb teret hódít, és egyre több vállalkozás foglalkozik ezzel: ezek a cégek megvásárolják a használt, elöregedett felépítményű pótkocsikat, melyről lebontják a felépítményt, az alvázat teljes körűen felújítják, és új, gyári felépítménnyel szerelve ismét forgalomba hozzák. Ezek a pótkocsik jellemzően olcsóbbak, mint a teljesen új társaik, viszont használati értékük közel azonos. Aki olcsóbb árfekvésű, de mégis nagyobb kapacitású pótkocsit keres, annak ideális lehet ez a megoldás.
Képek forrása: axial.hu, alfa-gep.hu, fliegl.hu
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
