Mezőgazdasági rakodógépek
Alapjában véve nincs vagy minimális a különbség az építőipari kivitelektől, inkább az eszközhasználat és az alkalmazásspecifikus megoldások, kivitelek terén vannak különbségek. A por és hőség egyformán fokozott igénybevételt jelent – szántóföldi munkáknál és építkezéseknél –, bár a növényi törek messze nem annyira veszélyes, mint a finom por, ellenben hamar túlmelegedést okozhat, ha nem figyelünk.
A másik tényező a műszaki paraméterek maximális kihasználása akár napi 8-12 órás, szinte folyamatos üzemidőben. Tipikus kockázat a túlterhelésből adódó rongálódás, amelyek szintén az építőiparra jellemzők. Extra igénybevétel például a vágókorong vagy bontókalapács használata, bár ez nem mindegyik rakodógépnél lehetséges. Az agráriumban néhány kivételtől eltekintve inkább a néhány órás és szakaszos üzemeltetés a jellemző. Ezért ne legyen előítéletünk, ha „csak” 5-6 üzemóra biztosított például tisztán elektromos meghajtással.
A másik lényeges különbség, hogy agrárterületen nincs szükség több emeletnyi, teleszkópos gémkinyúlásra a rakodáshoz vagy forgó felső vázszerkezetre. Ma már teljesen általános, hogy a gépészetet lehetőség szerint minél hátrább helyezik el, a nagyobb teherbírás és kisebb önsúly érdekében.
A meghajtás tekintetében egyre elterjedtebbek a fokozatmentes erőátvitelek a finom mozgások, az egyenletes gyorsítás vagy gyorsabb irányváltások érdekében. Számos, a karbantartást és biztonságos üzemeltetést segítő opciók is már szép számmal vannak, mint például a központi automata zsírzórendszer, gém-lengéscsillapítás, a ventilátor-visszaforgató rendszer vagy a különböző, a gépek üzemeltetését, paramétereit figyelő alkalmazások, távdiagnosztikák.
S vannak helyzetek, amikor más, nem rakodási munkára is szeretnék alkalomszerűen befogni ugyanazt a gépet, például söprőkeféhez, kaszálni vagy hóekézés céljára. Ilyenkor jól jön egy opciós, nagy teljesítményű hidraulikakör pluszban. Továbbá egyre fontosabb szempont a gépkezelők kényelme, tágas és komfortos fülke, vezetőülés, ergonomikus kezelőszervek, automata klíma, rádió stb.
Amikor még a traktor és rakodógép szinte ugyanazt jelentette (1957)
Homlokrakodók gémszerkezet szerint
Fix- és teleszkópgémes kialakítással egyaránt készülnek. A fix gémszerkezet előnye, hogy könnyebb és olcsóbb konstrukció, jóval kisebb a szervizigénye, viszonylag gyors mozgások lehetségesek. Ugyanakkor a rakodási magasság abban az értelemben korlátozott, hogy a jellemzően a nagyobb méretű gépekhez tartozik nagyobb emelési, rakodási magasság, akár 4,5 méter fölötti. Nyilván irreális túlméretezett géppel dolgozni, ezért alkalmazás, teherbírás – köztük az emelési magasság – figyelembevételével meg kell vizsgálni a teleszkópgémes alternatívákat is.
Igaz, némileg hosszabb is lehet a rakodási idő, és nagyobb a karbantartásigény, amiket ellensúlyoz, hogy könnyebb rakomány (pl. bála vagy raklapos áru) a plató túloldalára is rakodható, megkerülés nélkül vagy kevésbé megközelítő helyre is rakodhatunk. Itt azonban az adott kinyúláshoz tartozó teherbírás szab határt. Továbbá szemestermény-tárolókban szinte kivétel nélkül teleszkópgémesekkel halmozzák a betakarított terményt.
A gémszerkezet kialakítása, geometriája, az emelő munkahengerek és összekötő rudazatok elrendezése szerint megkülönböztetünk P-, Z- vagy PZ-kinematikát. Ettől függ a felszakító- és az emelőerők nagysága, valamint a munkaeszköz párhuzamvezetése is.
A P-kinematika (parallel) nagy felszakító- és emelőerőt tesz lehetővé az alsó és felső emelési tartományban egyaránt. A nagy emelőerő lehetővé teszi a magas emelésű kanalak használatát, míg a gém felső részén is nagy felszakítóerő a magas falú silókban biztosítja a takarmány lemarását. Lényeges szempont még a munkaeszköz párhuzamos vezetése a teljes emelési tartományban, ezért raklapvillás munkához optimális.
A Z-kinematika elnevezése onnan ered, hogy a rudazatok elrendezése az alsó emelési tartományban oldalról nézve egy Z betűre hasonlít. A P-kinematikával összehasonlítva a Z-kinematika legnagyobb előnye a nagy felszakítóerő az alsó emelési tartományban. Ezzel szemben a felső emelési tartományban az emelőerő nagyobb, és a felszakítóerő kisebb. A konstrukció előnye összességében a gyors kanál be- és kibillentési sebessége, amely leginkább ömlesztett anyagok rakodásánál kiemelt szempont, folyamatoknál, de silókban szintén jól alkalmazható, ha rakodókanállal kívánják elhordani az anyagot.
Létezik még a kettő kombinációja, a PZ-kinematika, amely nagy emelési magasság mellett is magasan kifejthető felszakítóerőt, valamint növelt bebillentési távolságot tesz lehetővé.
A géptípustól és gémszerkezettől függően a homlokrakodók felszerelhetők úgynevezett magasbillentésű kanállal is, amely megfelelő eszköz a nagy térfogatú anyagok, például takarmány, vagy könnyebb fajsúlyú anyagok, termények rakodására. Az alapgép nem veszít emelőmagasságából, sőt 1,2 méter pluszt is jelenthet, szereléktípustól függően. Kifejezetten előnyös nagy oldalfal-magasságú, nagy raktérfogatú félpótkocsik rakodására (4 méterig). Egyetlen hátránya, hogy a normál kanálnál nehezebb, ezért van egy minimális gépméret.
Nem túl gyakori az úgynevezett letoló kanál, amely hidraulikus mozgatású hátfallal rendelkezik, még vízszintes helyzetben, tapadásra hajlamos rakományok esetében is garantálható a teljes ürítés. Sőt, szakaszos ürítés is lehetséges, ezért még takarmánykeverő gépek kiszolgálásra is ideális. Önsúlya kedvező, kisebb gépekre szintén felszerelhető.
Balról jobbra: agrár kinematika, P-kinematika, Z-kinematika, optimalizált Z-kinematika
PZ-kinematikás gémszerkezet – fotó: Kramer
Magasbillentésű kanál – fotó: Deraland Kft.
Az úgynevezett letoló kanál – fotó: CLAAS
Csuklós törzsű vagy merevvázas
A munka jellege és az emelési magasság, illetve elérési távolság szempontjából célszerű megvizsgálni a kérdést. A merevvázas rakodógépek eleve teleszkópos gémmel készülnek, ellenben már a csuklós törzsűeknél fellelhető pár teleszkópgémes típus.
A csuklós törzsűeket egyszerűbb, könnyebb gyártani, kisebb az önsúly, jól követik az egyenetlen terepet, ezért a kereken is szinte mindig maximális vonóerő van. Ugyanakkor a csuklópont az, amire több figyelmet kell fordítani, kenés, karbantartás, a vezetékek ellenőrzése, de tisztántartás szempontjából is. Sár- és porletapadás a munkahengereken vagy télen jégráfagyás a vezetékekre. Ez utóbbiak nincsenek a merevvázas (alvázas) rakodógépeknél, összkerékkormányzás esetén ugyanolyan vagy még fordulékonyabb, mint egy csuklóstörzsű, és stabilabbak felemelt teherrel. Kormányzási rendszerük jól védett, de kicsit bonyolultabb.
Merevvázas és csuklós törzsű rakodók
Ha magasra és távolabb kell rakodni – fotó: Merlo
Csuklós törzsű, teleszkópos gémmel – fotó: Kramer
Amikor nem rakodni kell – fotó: Weidemann
Csúszó kormányzású kompakt rakodók
Stabil, szűk helyen is kiváló mozgékonyságú, helyben megfordulni képes fürge gépek, ráadásul igen sokrétűen alkalmazhatók, és típustól függően elég lehet egy 2x2 méteres kapuzat is a be- és kiközlekedéshez. Hátrányaik a relatíve kis teherbírás és rakodási magasság, kis kanálméret. A magassági korlát áttörésére eddig egy cég vállalkozott, teleszkópgémes konstrukcióval elérték a 4,05 métert. A gép agrár- és építőipari célra egyaránt alkalmas, igaz, még eddig nincsenek konkrét agrártapasztalatok.
A gumihevederes változatok főleg építőipari és erdészeti alkalmazásnál jellemzők, a nehéz terep miatt. Ezek helyben fordulása lassúbb, és gazdasági épületen belüli egyébként is hamar elhasználódnának gumihevederes járószerkezetek.
Nemcsak szabad téren parktikusak, de épületen belül kimondottan előnyösek – fotó: Caterpillar
Teleszkópgémes targoncák
A teleszkópgémes targoncák kétségtelenül előnyesek, de inkább raktári, üzemi anyagmozgatásra és rakodási célokra (tehergépkocsi, tehervagon) tervezték. Ez természetesen nem zárja ki, hogy táp- és takarmánykeverő, műtrágyagyártó vagy malomipari üzemben alkalmazzuk, akár raklapos egységrakományok, akár „big bag” kiszerelések mozgatására. Már vannak 4x4-es meghajtású változatai is, azonban szabad magasságuk szinte azonos a kétkerék-meghajtásúakéval.
Inkább raktározási feladatokra, szilárd burkolaton – fotó: JCB
Rakodás traktorral
Ez egy általános igény volt, Észak-Amerikából terjedt el, hogy olcsón, költséghatékonyan tudjanak a gazdák dolgozni, egy géppel szinte minden munkát megoldva. Természetesen 50-60 éve még merőben más volt mind a gazda-, mind a gépgyártói szemlélet. Az építőgépeseket nemigen érdekelte az agrárium, és a gazdáknak sem jutott eszébe, hogy például rakodógéppel pótkocsit vontassanak bálaszállításhoz.
A gyökeres változás úgy 25, esetleg 30 éve indulhatott el, amikor új területet, piacokat felfedezve, a gazdálkodók újabb és újabb igényeire reagálva, az eredetileg építőipari munkagépgyártók elkezdtek agrárcélú gépeket is gyártani, értékesíteni. Majd kisidővel már célirányos fejlesztésekbe és gépgyártásba kezdtek, napjainkra pedig két önálló üzletággá váltak.
A homlokrakodás lehetőségét a mai napig több traktorgyártó megtartotta, bizonyos típusokhoz rendelhető opció. Ez a megoldás szintén merevgémes kivitel, ebből adódóan az emelési magasság itt is fix, míg a teherbírás az alapgép paramétereinek függvénye. Természetesen már a traktor tervezési folyamatában el kell dönteni, melyik típushoz lesz homlokrakodó szerkezet. A legnagyobbaktól a kis kompakt traktorokig bezárólag megtalálható ez a megoldás. (A közpark- és sportlétesítmények fenntartásához való mini, szerelékes fűnyíró kisgépektől most tekintsünk el.)
Mindenkinek saját magának kell mérlegelnie, a munkák mennyisége, a gazdaság mérete, a tevékenységek alapján, milyen rakodógépre van szüksége. Egy homlokrakodós traktor még akár jól is jöhet egy rakodógép mellett mint pluszkapacitás vagy a többi, rakodóeszköz nélküli traktor között, ha rakodni is kell.
A képeknél egyik gyártót sem kívántuk előnyben részesíteni, a látványos, közérthető szemléltetés volt a fő szempont.
_fill_99x55_0.jpg)
