Azért csávázunk, hogy a fiatal csíranövény védve legyen ebben a nagyon kényes fejlődési stádiumában, amikor a nedves, néha még hűvös földben kell megvédenie saját magát a gombáktól, baktériumoktól, esetleg az állati kártevőktől, vagyis a rovaroktól, férgektől. Ezért is hasznos eljárás – írta Zsigó György, növényorvos a novenyvedoszer.hu portálon megjelent cikkében.
A csávázás megvédi a fiatal csíranövényt – fotó: unsplash.com
Célszerű védőkesztyűt használni
A szakember szerint van, aki idegenkedik a vegyszeres bevonatú vetőmagvaktól, azok számára megoldást jelenthetnek azon bioboltokban kapható vetőmagok, amelyek nincsenek csávázva. Azoknak, akik viszont a csávázott változatot választják – bár nem nagy mennyiség jut a kézre, vagy a bőrön keresztül a szervezetbe – célszerű védőkesztyűt használni.
"A reteknél például biztosan lehet kapni olyan vetőmagvakat, amelyek emberi fogyasztásra biztosan alkalmasak, négy-öt nap alatt kicsíráznak, s ezzel vitamin és ásványi elem bombát juttathatunk a szervezetbe, de a gazdaboltokban sokszor vannak egymás mellett a csávázott és a nem csávázott vetőmagok. Gyakran még drazsírozzák is ezeket, amellyel tápanyagot is biztosítanak a növénykének, amelytől jobban és gyorsabban fejlődik" – írta Zsigó György.
Mindenki erős, gyorsan fejlődő növényeket szeretne – fotó: unsplash.com
Milyen információk vannak a címkéken?
Sokan keveslik a kis tasakokon szereplő információk mennyiségét, kifogásolva például azt, hogy nem lehet megállapítani, hogy folyton növekvő paradicsomról van szó, vagy csak egy időszakban termőről - írja a szakember, majd hozzáteszi, hogy a paradicsomnál és a paprikánál három fajtakör van: a determinált, a fél determinált, vagy folyton növő.
A növényvédő szerek esetében még a betűméretet is meghatározzák a címkén.
Néhány éve a csávázott babra nem volt ráírva, hogy volt-e kezelve, vagy nem, ezért az akkor mesterségesen kialakított árpolitika alapján olcsóbb volt a vetőmag bab és volt, aki főzni vásárolta. Ez tehát óriási gondot okozhat, ezért a csávázásnál már színnel, felirattal is meg kell erősíteni azt, hogy az vegyszerrel kezelt termény
– fogalmazott Zsigó György
Nincs is jobb a kiskertben termett hónapos reteknél – fotó: unsplash.com
Miért érdemes csávázott vetőmagot vetni?
A szakember erre a kérdésre is megadta a választ:
A csávázás megelőző vegyszeres kezelés, legtöbb esetben a vetőmag kis lémennyiséggel (7-20l/t), valamilyen feltűnő színezék és hatóanyag, esetleg fejlődést serkentő hatóanyag kombinációval történő bevonását jelenti, de a szokványos nedves módszer mellett létezik száraz (por), habos, gél, illetve gáznemű eljárás is. Az előállított „színes mag" azon túl, hogy védettséget szerez a célzott kártékony szervezetekkel szemben, feltűnősége miatt nehéz összetéveszteni az emberi vagy állati fogyasztásra szánt tételekkel.
Hozzátette, hogy a további (bár talán elhanyagolható) előnye, hogy egyes magoknál (például a repcénél) megkönnyíti a vetésmélység ellenőrzését, mert a színezete miatt egyszerűbb észrevenni a talaj felső rétegeiben.
Létezik vegyszermentes csávázás is, ilyen, amikor a hüvelyesek és káposztafélék magjait gyógynövényfőzetbe áztatják és egyéb anyagokkal, például hamuval kezelik.
_fill_540x300_0.jpg)
