Agronómiai szakemberek hosszú évek óta kísérleteznek a különböző termények ideális vetési körülményeinek meghatározásán, hogy egységnyi területről a legnagyobb termést legyenek képesek betakarítani.

Amit mindenki megcéloz, az az egyenletes, intenzív kelés. Ezzel biztosítható a homogén tábla, amely megkönnyíti a növényápolási és a betakarítási munkálatok elvégzését, növeli a hatékonyságot. Nagyon fontosnak tűnik a vetés idejének meghatározása, mert a növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket a teljes tenyészidőszakban érdemes kihasználni. Az ideálishoz képest 4 héttel eltolt, késői vetés 7 - 15 %-kal is csökkentheti a hozamot. Természetesen a vetési idejét komolyan befolyásolják az időjárási viszonyok, ezért érdemes a gépek teljesítményét a rendelkezésre álló idő és a megművelt terület függvényében meghatározni.

A vetéskor beállítandó megfelelő tőszámot meghatározza a talajminőség, a tápanyagok és a víz rendelkezésre állása. Mind az alacsony, mind a magas tőszám kedvezőtlenül befolyásolja a terméshozamot. A tőtáv egyenletessége sok termelő gondolataiban igen fontos tényezőnek számít. Nem tagadható, hogy a soron belüli tőtáv egyenetlenség a gazda szemével nézve nem kellemes látvány.

Az egyenletes növényállomány feltételeinek a biztosítása néhány esetben inkább műszaki, mint agronómiai problémákat vet fel. Minden szakember egyetért abban, hogy az egyenletes tőtáv, a precíz vetési mélység megtartása, a magárok megfelelő takarása fontos tényezők a termelés szempontjából. Sok egyéb tényező mellett a vetőgép munkájának is nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, hiszen egyes feltételek igazán csak a műszaki háttéren múlnak:

Néhány bevezető gondolat után bemutatom a gépgyártók legújabb fejlesztéseit, amelyek ma már elérhetőek az ideális vetés megvalósítása érdekében.

Új technológiák

Az egyenletes tőtáv biztosítására irányuló fejlesztések:

Vetőelem hajtás elektromos motorral

A vetőelemek hajtási rendszerében egyre több konstrukció esetén a mechanikus talajhajtású rendszereket felváltja a villanymotor.

Ezen gépek esetén minden vetőelem külön hajtott, saját motorral van felszerelve. Ez lehetővé teszi a magadagolás soronkénti szakaszolását, és előírás szerinti, változó tőszám létrehozását. Az így épített gépek esetében az íven haladó munkagép esetében is biztosítják a sorokban azonos tőtávot.

Kefés maglehordó rendszer az ejtőcső helyett a pontos helyzet érdekében. Az ilyen szerkezeti kialakítás előnye, hogy nagy sebesség esetén sem pattog a vetőcsőben a vetőmag, tehát a lehető legpontosabb tőtávot teszi lehetővé. Több gyártónál megtalálható például a John Deere és a magyarországon népszerű Monosem kínálatában is.

John Deere


Monosem ASG 


   

A legtöbb gépen már alkalmazott 200–400 kg közötti talajnyomásnak köszönhetően csökken a vetőkocsi pattogása, ezzel együtt a kefés magtovábbító rendszer segítségével a munkasebesség növelhető 16 - 18 km/h -ig egyenletes tőtáv mellett

Nyomott levegős rendszer

A pontos tőtáv tartására, és a vetőmag árokból történő kipattanásának megakadályozására egyes gyártók nyomott levegős rendszert használnak.

Nagy sebesség – Ez a szerkezeti kialakítás lehetővé teszi, hogy a vetőmagot szinte belője az elsődleges magnyomó kerék alá. Így jöhet létre a szem és a talaj közötti ideális kapcsolat.

HORSCH AirSpeed


Vaderstad Power Shoot


A fent említett fejlesztések a vetési sebesség növelését célozzák meg úgy, hogy közben a tőtáv egyenletességét a kívánt határok között lehessen tartani. A gyártók mérései, és közleményei szerint így elérhető a 15 - 18 km/h sebesség is, amellyel a vetési időt felére csökkentheti a gazdálkodó.

Az egyenletes vetési mélység megtartására irányuló fejlesztések

Kocsinként változtatható talajnyomás

A vetőkocsikon beállítható vetési mélység valójában a csoroszlya és mélységhatároló kerekek távolsága, az elméleti érték. Az alacsony nyomás a barázda beomlását, a túl nagy nyomás pedig a barázda túlzott tömörödését okozza. Az előbbi esetben egyenetlen magmélységet okozhat, az utóbbi pedig a gyökérfejlődést akadályozza.

A talaj tömörsége egy táblán belül is változhat. A gépeken a rugós rendszereket leváltva, pneumatikus vagy hidraulikus automata nyomásszabályozóval szerelik fel. Szenzorok másodpercenként többször mérik a vetőkocsi talajra gyakorolt ellenállását, és azonnal korrigálják a nyomást, hogy a vetőmag mindenhol azonos, a beállított mélységbe kerüljön, függetlenül a talaj keménységétől nedvességtartalmától és kötöttségétől.

Ezzel biztosítható az egyenletes vetési mélység a talajviszonyok táblán belüli különbözősége esetén is.

Horsch AutoForce, Vaderstad, Ag Leader, Precision Planting

A viszonylag magas, és adott határok között automatikusan változtatható talajnyomás lehetővé teszi, hogy különböző talajviszonyok között is lehetősége legyen a használónak forgatás nélküli, vagy direktvetésre. Így jelentős mennyiségű üzemanyag és idő spórolható meg.


Az input felhasználás csökkentését célzó fejlesztések

A jelenleg forgalomba hozott vetőgépek mind felszerelhetők egyéb input anyagok kijuttatására is alkalmas szerkezetekkel. Ezek a kiegészítő felszereltségek a mikrogranulátum és műtrágya kijuttató egységek. A technikai lehetőségek kihasználása, és a precíziós kijuttatás megvalósítása érdekében ezek a kijuttató rendszerek is folyamatos fejlesztésen mennek keresztül.

Mára már sok gép képes kijuttatási térkép alapján a soronkénti mennyiség szabályozásra, nem csak a vetőmag, hanem a starter, és egyéb tápanyag tekintetében is. A fejlesztések arra irányulnak, hogy tápanyagot csak közvetlenül a mag környezetébe juttatnak, ezzel biztosítva a megfelelő hasznosulást.

Ezekből technikákból mutatnék be néhányat.

Műtrágya kihelyezése közvetlenül a mag alá, 25-50 % megtakarítással, terméshozam csökkenés nélkül Ezt ígéri a Kverneland Pudama rendszere. Közvetlenül a vetőmag közelébe, és csakis oda juttatja a starter műtrágyát. A szerkezet a megkívánt pontosságot 15 km/óra sebességig képes biztosítani.

A starter szakaszos kijuttatása elérhető opció a John Deere kínálatában is. Az ExactShot szenzorokkal figyeli a mag talajba érését, és csak oda juttatja ki az input anyagot.

A két szerkezet közötti alapvető különbség, hogy a Kverneland szilárd anyagra kínálja a technológiát a John Deere pedig folyékony tápanyaggal dolgozik.

Kverneland


Delta-row koncepció

Ezt tartom most a legérdekesebb fejlesztésnek. A vetés ikersorosan valósul meg. Egyetlen sor két sorra van bontva, egymástól 12,5 cm távolságra. Ennek a kialakításnak az előnye, hogy azonos hektáronkénti tőszám esetén a növények közötti távolság akár 70%-kal megnövekszik. Tehát az egyes növénykék kevésbé konkurálnak egymással.

A fejlődés során hamarabb beárnyékolják a talajt, csökkentve a vízveszteséget. Fajlagosan nagyobb tenyészterület jut mindegyikre. A gyártó által közzétett kísérleti adatok alapján ezzel a technológiával kevésbé érvényesül a konkurálás az egyes növények között, ezzel 4-5 % terméshozam többletet képesek produkálni.

A betakarítás során sem okoz problémát az ikersoros elhelyezkedés, mert akár bármelyik hagyományos adapterrel is megoldható a művelet.


Nem kell meglepődnöd, ha különböző színűre festett gépeken azonos, vagy nagyon hasonló alkatrészeket vélsz felfedezni! A fejlesztés hosszú és költséges folyamat, amelyet ma már egyetlen gyártó sem tud önmagában fedezni, elvégezni.

A kisebb területen gazdálkodók számára jó hír, hogy ezek a technológiai fejlesztések már nem csak a vezető gyártók palettáján érhetők el, hanem a követőként számon tartott, olcsóbb kategóriába tartozó gépek esetén is. A fejlesztés töretlen, minden gyártó igyekszik lépést tartani a pontosan vezérelt gépek sorában.

Ha új gépet vásárolnál mindenképpen alaposan nézd végig a kínálatot, és a döntésedet a saját igényeid szerint hozzad meg. Ha pedig a meglévő vetőgépedet szeretnéd fejleszteni, arra is van lehetőség. Nem kell működőképes szerkezeteket leírni, a gépek technikai modernizálására, akár lépésenként is van lehetőséged!

Gyors és hatékony vetést, kedvező időjárást kívánok:

Fecsó Gábor