Amennyiben van kertünk, akkor ismerős, hogy mindig vannak letört, lemetszett ágak, gallyak, amikkel sok esetben nem tudunk mit kezdeni. Csak úgy otthagyni őket a kert egyik sarkában nem túlságosan szerencsés, hiszen sok kártevő és rágcsáló bújhat meg alattuk. Elvitethetjük őket a zöldhulladékokkal együtt, de akár fel is használhatjuk. Természetesen csak az egészséges ágakat és gallyakat használjuk fel, a többi kerüljön elszállításra a zöldhulladékkal.
Erre használd a kerti ágakat, gallyakat
Akár metszés során, akár egy vihar után, rengeteg ág és gally kerülhet a kertünkben a földre. Ezeket pedig fel is tudjuk használni.
1. Komposztálj!
Az egészséges gallyak és ágak nyugodtan belekerülhetnek a komposztba. Azonban soha ne egészben tegyük bele, hiszen a lebomlási idő úgy nagyon hosszú. Vágjuk minél kisebbre az ágakat és gallyakat, és csak ezután kerüljenek be a komposztba.
A lehullott ágakból akár kerítést is készíthetünk. Fotó: Shutterstock
A komposztálás során a szerves anyagok elkezdenek lebomlani és oxidálódni, miközben humusz, szén-dioxid és ásványi anyagok keletkeznek. Ezáltal a talajba kerülve a komposzt javítja annak minőségét, a növények pedig dúskálni fognak a tápanyagokban.
A kerti komposztálóhoz válasszunk egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudjunk jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval. A legegyszerűbb módja a kerti komposztáló elkészítésének, ha leverünk négy cölöpöt és kifeszítünk köré egy dróthálót.
Beletehetjük a konyhai komposztáló tartalmát, a fűnyírás során keletkezett hulladékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárjuk le földdel. Ahhoz, hogy minél hamarabb beérjen a komposzt, dolgozni kell vele. A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapjuk meg a várva várt, jó minőségű termőföldet.
Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudjuk ellenőrizni, hogy jó úton járunk-e. Figyelni kell a szagára is, a hiedelmekkel ellentétben ugyanis a jó komposzt nem büdös! Ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverni. Szintén nem kedvez neki, ha a konyhai hulladék már levet eresztve kerül bele.
A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius-fokra melegednek fel, így elpusztulnak bennük a káros mikrobák, és a gyomok sem képesek rá, hogy szaporodjanak. A komposzt második érlelési szakasza 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni. A felaprított szerves anyagok egy év alatt, míg a nem aprítottak körülbelül másfél év alatt válnak földdé.
2. Gyakran a mulcs a kulcs
Mulcsozásra is kiválóak, ha apróra vágjuk az ágakat, gallyakat. A jó minőségű kerti föld lélegzik, tele van tápanyaggal és sok hasznos élőlénnyel, azonban a sok vegyi anyag hatására sajnos a talaj romlani kezd, megszűnik a természetes körforgás, és azt fogjuk észrevenni, hogy a növényeink már nem olyan szépek, mint régen, és jóval több kártevő és betegség üti fel a fejét a kertünkben.
Éppen ezért a mulcsozás nem csupán dekoráció, de segít időt, pénzt és energiát is megtakarítani. Segítségével sokkal kevesebbet kell öntözni, és a gyomok eltávolítására is jóval kevesebb időt kell fordítani.
A talajtakarásra használhatunk fűnyesedéket, szénát, szalmát, lombot, gyomot, aprított növényi maradványokat, de akár fakérget, ágakat, forgácsot, vagy kavicsréteget is. A tűlevél is nagyon jó talajtakaró, azonban mivel savassá teszi a talajt, fontos, hogy csak olyan növények esetében alkalmazzuk, amelyek számára kívánatos ez a talaj. Ilyen az áfonya, a málna, a szamóca, a magnólia vagy a páfrányok.
A mulcs alkalmazása igazán egyszerű, hiszen semmi más nem kell hozzá, mint hogy a választott anyagot 2-3 cm vastagságban, egyenletesen terítsük szét. A veteményesben nyugodtan tehetjük a sorok közé is, megkönnyítve így a közlekedést. A mulcs idővel le fog bomlani, így pótolni kell.
A mulcsozott talaj jobban megőrzi a nedvességet, hiszen a takarás miatt jóval kevesebb nedvesség tud elpárologni a talajból. Ennek oka a takarás mellett az is, hogy nem éri annyi napsütés. Ezáltal nem csak a növények járnak jobban, de mi is, mert kevesebb vizet kell elhasználnunk.
A takaróréteg miatt a gyomok jóval lassabban tudnak fejlődni, így kevesebb időnk megy el a gazolásra is. Mivel a mulcs nedvesen tartja a földet, ha találunk is gyomot, azt jóval könnyebb lesz gyökerestől kihúzni. A gyomot ráadásul nem kell elvinni onnan, csak a mulcs alá tenni, így a talaj részévé fog válni, gazdagítva azt.
A szerves talajtakaró egy idő után komposztálódni fog, ezért is van szükség a folyamatos pótlására. A lebomlás során segíti a talaj tápanyag-utánpótlását, így a talaj szerkezete levegősebbé válik. Sokkal könnyebb lesz felásni is, hiszen porhanyós lesz, így elég meglazítani, hogy át tudjuk szellőztetni.
A lehullott, lemetszett ágakat és gallyakat számtalan módon hasznosíthatjuk. Fotó: Shutterstock
Ha folyamatos a talaj takaró rétege, akkor alatta nagyon sok hasznos élőlény talál majd lakóhelyet, akik segítségével a talaj még jobb minőségű lesz. A giliszták, a különféle hasznos gombák és mikrobák nagyon sokat tesznek azért, hogy minél egészségesebbé váljon a talaj a kertünkben, ezáltal szebbek és termőbbek lesznek a növényeink is.
A mulcs hatékonyan szabályozza a talaj hőmérsékletét, így nem engedi meg annak hirtelen lehűlését, vagy felmelegedését sem. Ezzel nagyon sokat tesz a növényeink egészségéért.
3. Készíts magaságyást
Ha magaságyást készítünk, nyugodtan használjuk fel a vastagabb ágakat az építésekor, a vékonyabb ágakat és gallyakat pedig tegyük az alsó kavicsréteg fölé.
4. Támasztéknak is kiválóak az ágak
Ha vannak kúszónövényeink, vagy veteményesünk, bátran készítsünk az ágakból és gallyakból futtatórácsot a növényeknek.
A levágott, lehullott gallyak és ágak tehát számtalan módon felhasználhatók a kertben.
