Méretre egy jókora érett narancsot kell elképzelni, ráadásul enyhe citrusos illata is van, ám a színe, külseje és a súlya kissé különbözik ettől a gyümölcstől – főleg a súlya; ütős, ha egy ilyen termés az ember fejére pottyan séta közben.
De mi is ez? Ennek járt utána a Turista Magazin.
Mint cikkükben olvasható: a helyes megfejtés a narancseper (Maclura pomifera), ami beszédes név, mert egyrészt utal a termés narancsszerű külsejére, másrészt az is kiderül belőle, hogy a nálunk jól ismert eperfa rokonáról van szó.
A faj Észak-Amerikában őshonos, onnét telepítették be már évszázadokkal ezelőtt Magyarországra is, amire az egyik élő példa pont a Margitszigeten található.
Így néz ki az érett gyümölcs – forrás: wikipédia
A narancseper nem csupán életében szívós, de a halálában is, sárgás színű fája rendkívül kemény és ellenáll a korhadásnak, kártevőknek, ezért egyes észak-amerikai indián törzsek különböző szerszámokat, hajót és íjat is készítenek belőle. Manapság kerítésoszlopként, vasúti talpfaként hasznosul, de jól kiszárítva állítólag remek tűzifa. A neten még az is fellelhető róla, hogy fájából sárga festékanyagot is nyernek, ami viszont sokkal fontosabb, és jobban szem előtt van, az a termése.
Ez ugyanis igencsak látványos, de sajnos, nem ehető. Igaz, nem mérgező, de íze fanyar.
