Éretlenül hullik a szilva? Itt a megoldás!

Van szilvafa a kertedben? Sokan vagyunk így ezzel, hiszen hazánkban a szilva az egyik legkedveltebb gyümölcs. Annyira gyakori a kiskertekben, hogy átlagosan minden családra két szilvafa is jut. Az sem véletlen, hogy még a népdalokban is helyet kapott a szilva. A "Hull a szilva a fáról" kezdetű dalt egészen biztosan mindenki ismeri. De az már nem biztos, hogy akkor is örömünkben daloljuk, amikor idejekorán hullik le a termés a szilvafáról.

Ezt tedd, hogy ne hulljon éretlenül a szilva a fáról

Több oka is lehet, ha a szilva még az érés előtt lehullik a szilvafáról. Az egyik ilyen ok a poloskaszagú szilvadarázs nősténye lehet. Ő ugyanis a megtermékenyült szilvavirágok magházába rakja a tojásait, melyekből lárvák kelnek ki és belülről eszik meg a szilvát. Ezért a gyümölcs még zöld állapotában lehullik. De a szilvamoly támadásának hatására is éretlenül hullanak le a szilvák a fáról.

De nem mindig kártevők okozzák a gyümölcshullást. Például a természetes gyümölcsritkulás is oka lehet annak, ha a termés egy része lehullik, hiszen ha túl sok a termés, a szilvafa szelektál. Ezáltal jóval nagyobb és finomabb lesz a szilva, hiszen nem aprózódik el a szilvafa energiája a sok, apró termés felé. De sajnos akkor sem nyugodhatunk meg, amikor már érni kezd a szilva. A sharka-vírus ugyanis nem csak a fák lombozatát teszi szürkés színűvé, de az érésben lévő szilvák hullását is előidézi. A sharka-vírus a levéltetvek útján terjed, ezért is fontos a megelőző permetezés.

Erre van szüksége a szilvafának a kertben

A szilvafák nem kívánnak rengeteg gondoskodást, azonban mindig meghálálják, ha törődünk velük. Akkor is teremnek, ha senki sem foglalkozik velük, de sokkal szebb, finomabb és nagyobb lesz a gyümölcs, ha gondoskodunk a szilvafáról.

Fontos, hogy mindig a kert világos részére ültessük a szilvafát, hiszen nagyon szereti a napfényt. A szilva jól viseli a hideget, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel elég késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsre sincs veszéllyel a fagy. Mivel azonban a szilva sekélyen gyökerezik, oda kell figyelni az öntözésére. Amennyiben tartós csapadékhiány áll fenn, le fogja hullatni a szilvafa a termését, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük.

De a szilvafa a trágyázást is meghálálja. A szilva szinte minden talajon megterem, de a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli. Mivel a szilvának sok önmeddő fajtája van, azokat csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni. A szilvafa ültetésekor az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának. Ha több szilvafát szeretnénk ültetni, akkor azokat érdemes hat méter távolságra ültetni egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez.

A szilvafa csemeték általában az ötödik évben hoznak először termést. De addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát. Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat. Metszés nélkül a szilvafa koronája átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, ami sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező.

Az évente elvégzett metszés során fontos, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el. A sarj körül bontsuk ki a talajt, és gyökerestől tépjük le a sarjat. Fontos, hogy mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról.

A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért is fontos a rendszeres permetezés. Leggyakoribb betegsége a sharka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik, a fa nem tud kellő módon fejlődni, és a gyümölcse is lehull, majd sajnos elpusztul a szilvafa. Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília, a kártevők közül pedig leginkább a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek támadják meg. Nagy segítség a szilvafának, ha nem hagyjuk a talajon a lehullott gyümölcsöt, és rendszeresen ápoljuk a fa törzsét is. Ne feledkezzünk meg a metszés utáni sebkezelésről sem, hiszen így számtalan betegséget tudunk megelőzni.

Legyen saját szilvafa a kertedben

A szilvafa ültetésére a legideálisabb időszak az ősz, de tavasszal is el lehet végezni. A konténeres szilva csemetéket tulajdonképpen egész évben el lehet ültetni, amikor nincs fagy. Azonban a szabadgyökerű szilvafa csemetéket csak októberben és novemberben szabad ültetni. A földlabdás csemeték egész évben ültethetők.

Fontos, hogy gondoskodjunk a szilfaváról, hogy ne hulljon le éretlenül a szilva. Fotó: Shutterstock

Először is találjunk a szilvafa számára egy kellően meleg területet a kertben. Mivel nem lesz kis méretű, kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől, és azzal is számoljunk, hogy bizony potyogtatni fogja a gyümölcsét. Ássunk ki egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, majd helyezzünk bele istállótrágyát vagy komposztot. Ezt takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere.

Helyezzük egyenesen a szilvafát a gödörbe, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el. Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni.

Nemcsak finom, egészséges is

Először is fontos, hogy tudjuk, hogy a szilva cukortartalma nagyon magas, így aki vigyázni szeretne a súlyára, fogyassza óvatosan. Kiváló a székrekedés megelőzésére, akár nyersen, akár aszalt szilvaként is. A szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, de vitaminokban gazdag. Kiváló C-vitamin forrás, de jelentős az A-vitamin és a béta-karotin tartalma is. Az A-vitaminnak hála remek hatással van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére.

A szilvában olyan antioxidánsok is vannak, mint amilyen például a lutein, amely segít a szabadgyökök elleni harcban. A szilva ásványi anyagokban is gazdag, így jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és fluoridot. A szilva K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzheimer-kór gyógyításában is jelentős szerepet játszik. A héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó.

Adjunk tehát helyet a szilvának a kertben!