Ha háziállataink vannak, nagyon óvatosnak kell lennünk, ha szobanövényekről van szó, hiszen némelyik mérgező lehet az állatainkra nézve. Éppen ezért nagyon körültekintően kell megválasztanunk, hogy milyen szobanövények közelébe engedjük kedvenceinket.

1. Vízipálma

A vízipálma igazán látványos és éppen ezért nagyon kedvelt szobanövény. Különösen a "Zumula" fajta az, amelyik még a háziállatok által lakott otthonokban is nyugodtan tartható. Habár a legtöbb szobanövény nagy elvárásokat támaszt felénk, és nehezen viseli el az otthonunkban számára biztosított körülményeket, a vízipálma egyáltalán nem ilyen.

macska szobanövénnyel

Ha háziállataink vannak, nagyon körültekintően kell kiválasztanunk a növényeinket. Fotó: Pixabay

Ez a pálma Afrikából származik. Azok számára is ideális választás, akik szeretik túlöntözni a növényeiket, hiszen ez a pálma igazi mocsári növény, így jól tűri azt is, ha gyökerei folyamatosan vízben állnak. A vízipálma nagyon szívós fajta, és habár fényigényes, félárnyékban is remekül növekszik. Éppen ezért akár a fürdőszobában is tarthatjuk.

A vízipálma 15-25 Celsius-fok közötti hőmérsékleten érzi jól magát, és nagyon kedveli a páradús környezetet. Szánjunk tehát rá időt, és rendszeresen részesítsük zuhanyozásban. Ez nem csak a pálma számára lesz előnyös, de így az otthonunk levegője sem lesz túl száraz.

A vízipálmánál tartsuk szem előtt, hogy évente egyszer, a vegetációs időszak kezdetén ültessük át egy nagyobb cserépbe. A vízipálma esetében nem elég az öntözés, hanem nagyon fontos a rendszeres tápanyag utánpótlás is. A sok öntözés hatására a tápanyagok egy része nagyon gyorsan kimosódik a termőföldből, amelyeket pótolni kell, hogy a növény továbbra is szép és egészséges maradhasson.

A vízipálma a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag humuszos talajt kedveli a legjobban, így akár a kertben, akár szobanövényként él nálunk, ezt fontos megadni neki. Az ültetőgödröt a gyökerek fejlődésének érdekében célszerű kétszer olyan mélyre és szélesre ásni, mint a konténer mérete, amelyben a növényt megvettük. A cserép kiválasztásánál is vegyük ezt figyelembe.

A vízipálma jól mutat csoportosan ültetve, de szoliterként is nagyon szép látványban részesíthet minket. Érdemes tavasszal elültetni. A vízipálma szaporítása történhet tőosztással vagy dugványozással. A tőosztás során az idősebb töveket szedjük szét több gyökeres hajtásra. Eközben nagyon óvatosnak kell lenni, hogy nehogy megsérüljenek a pálma gyökerei.

A tőosztást a nyugalmi időszakra időzítsük. Ekkor éles késsel vágjuk szét több részre a földből óvatosan kiemelt idősebb tövet. A szétosztott, kisebb növénykék leveleiből és gyökereiből csípjünk vissza, hogy jobban meg tudjanak eredni, majd ültessük el.

A dugványozás során az egészséges szár felső részéből vágunk le 10 cm-es hajtásdarabokat, a leveleit pedig csípjük vissza, majd a levágott hajtásdugványokat fejjel lefelé tegyük egy vízzel teli palackba. Fontos, hogy kellő mennyiségű fényhez jussanak, majd miután megjelentek a gyökerek, ültessük el. A vízipálma csak meleg klímán viselkedik örökzöldként, hazánkban télen elszáradnak levelei, így a kertben tartott példányokat teleltetni kell.

2. Zöldike

A zöldike igen gyakori szobanövény, hiszen nagyon látványos, a fehér-tarka leveleivel, ráadásul nagyon könnyen tartható és még a háziállatainkra sincs veszéllyel. A zöldike természetes élőhelye az őserdőkben, trópusi éghajlatú területeken található, őshazája Dél-Afrika. A legismertebb fajátja csíkos, emiatt csíkos csokrosindának is szokták nevezni. A keskeny leveleit hosszú fehér csíkok díszítik.

zöldike csokrosinda

A zöldike gondozása könnyű, és még a háziállatainkra sincs veszéllyel. Fotó: Pixabay

Ha a cserepet felfüggesztjük, akkor a hosszú levelei indaszerűen tudnak fejlődni, melyek a növény fiatal korában még szélesek, majd egyre vékonyabbá válnak, ahogy a növény idősödik. Kutatók még azt is tesztelték, hogy milyen hatással van a helyiség levegőjére, ahova lerakták. Az eredmény fantasztikus, hiszen a zöldike képes a levegő szén-dioxid tartalmából 96%-ot lekötni, így nem csak szépsége miatt érdemes tartani, de még a légtisztító képessége is egyedülálló.

A zöldikét nem csak a külseje teszi vonzóvá, hanem a könnyű gondozhatósága is. A zöldike megfelelő napfény mellett válik igazán élénk színűvé és csíkossá. A tűző napfényt azonban nem szereti, ráadásul az képes még a leveleit is megperzselni. Azonban, ha árnyékos helyen tartjuk, akkor fakóbbá fog válni.

A hőmérsékletet tekintve nem támaszt nagy igényeket felénk. Akár a hűvösebb helyiségekben is jól érzi magát, radiátor mellé viszont ne tegyük. A csokrosinda tavasztól őszig növekszik leginkább, ekkor van szüksége a legtöbb öntözésre is. Habár bőséges vízellátást kell biztosítani számára, fontos, hogy a földjét hagyjuk szinte teljesen kiszáradni a két locsolás között. A téli időszakban, ahogy a legtöbb növénynek, úgy a zöldikének is jóval kevesebb vízre van szüksége. Nyáron, júniustól szeptemberig hetente egyszer adjunk az öntözővízhez folyékony tápoldatot.

A zöldike virága fehér színű, nagyon jelentéktelen és apró, melyet nyáron mutat meg nekünk. A virágzás után a hajtáscsúcsokon megjelennek új levélsarjak. Amikor kinőtte a cserepét, fontos, hogy ültessük át nagyobb cserépbe, általános B típusú virágföldbe. A zöldike szaporítása nagyon egyszerű. Átültetéskor szedjük több részre, vagy a virág szárán megjelent, gyökeres kis sarjakat válasszuk le, és kettesével, hármasával ültessük jó minőségű földbe. A cserepeket helyezzük nem huzatos, enyhén fényes, inkább árnyékos helyre, és fedjük le befőttes üveggel vagy fóliával, amíg begyökeresedik. De úgy is szaporíthatjuk, hogy az indáról leválasztott sarjat félig vízzel teli edénybe helyezzük és ezután ületjük el cserépbe.

Ha a zöldike nem kap elég fényt és túl nagy melegben tartjuk, a levei megnyúlnak és idővel sajnos nem fogja túlélni. Ha túl sok vagy épp túl kevés vizet adunk neki, azt a leveleinek barnulásával fogja számunkra jelezni. A túl száraz levegő esetén a levei elszáradhatnak, töredezhetnek. A leveleken megjelenő szürkés háló, fakulás a vörös takácsatkák jelenlétére utal, melyek ellen növényvédőszerekkel lehet védekezni.

3. Macskamenta

A macskamentafajok őshazája Ázsia legnagyobb része, de őshonosak Afrika északkeleti részében is. Európában sokfelé fordul elő, Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.

macskamenta virág

A macskamenta remek hatással van a macskákra, szép és még az emberekre nézve is gyógyhatású. Fotó: Pixabay

A macskamenta a Nepeta nemzetségbe tartozó fajok gyűjtőneve, melyek jellemzően kis és közepes termetű bokrosodó növények, amelyek fajtától függően májustól egészen nyár végéig díszítenek. Azért is érdemes a kertben is tartani belőlük, nem csupán az otthonunkban, mert rovarcsalogató növények, ezért nagyon sok lepkét és méhecskét csalogatnak a kertünkbe. A növény illata egy nepetalakton nevű anyagot tartalmaz, mely a hatását tekintve nagyban megegyezik bizonyos macskaferomonokkal, így a macskák nagyon kedvelik.

Még a leglustább házicica is fel tud pörögni tőle, ezért nagyon sok macskajátékba rejtenek el belőle. Azonban nem kell attól tartani, hogy kedvencünk folyamatosan izgatottan fog rohangálni tőle, hiszen a macskamenta hatása tíz perc után már el fog múlni.

A macskamenta nagyon könnyen termeszthető, igazán dekoratív dísznövény. Akár a kertben, akár cserépben is nevelhető. A napos, meleg fekvésű, közepes tápanyag ellátottságú talajt kedveli, fényigénye kimondottan magas, de a részleges árnyékot is el tudja viselni. Vízigénye nem jelentős, de nem szabad hagyni, hogy kiszáradjon.

Gondozása nem igényel különösebb kertészeti előképzettséget, így kezdő kertészek is bátran belevághatnak. A macskamentát az elvirágzását követően szükséges visszametszeni, így biztosíthatjuk, hogy legyen másodvirágzása . A macskamenta virágzási ideje függ a fajtától is, azonban a legtöbb típus tavasztól a nyár végéig virágzik.

A macskamenta általában 20-40 centiméter magas, bokros növény, így szegélynövénynek is kiváló. Nem csak a macskákra van jó hatással, hiszen a macskamenta gyógynövény az emberek számára. Görcsoldóként, nyugtatóként hatásos, melyet teaként fogyasztva nyújt számunkra.

Ezek a növények egészen biztos, hogy mérgezők háziállataid számára

1. rákvirág

2. buzogányvirág

3. szobaciklámen

4. hölgyliliom

5. szobafikusz

6. borostyán

7. vitorlavirág

8. könnyezőpálma

9. mikulásvirág