Az öntözéssel kapcsolatban nagyon sokféle információ kering közkézen, nem árt tehát röviden rendbe szedni a nyári vízkijuttatás fortélyait! A kérdéskör több részből tevődik össze, így például a mivel, mit, mikor és mennyivel felvetéseket egyenként ajánlott végigvenni!
Fontos ismerni növényeink igényeit és ennek megfelelően öntözni – fotó: Pixabay
Mivel öntözzünk?
Az öntözésre a legalkalmasabb az esővíz, aminek egyszerű az oka: ez a természetes nedvesség, ami sok millió év óta táplálja a növényeket. Az esővíz lágy víz, így imitálására is van lehetőség, de ne szaladjunk előre. Az égi áldás rendszertelen időközönként és mennyiségben érkezik, így nem lehet csupán erre támaszkodni, vagyis mindenképpen szükség lesz kiegészítő locsolásra.
Ezt meg lehet oldani gyűjtött esővízzel, így a legideálisabb vízhez jutunk, ráadásul szinte ingyen. Minden ház rendelkezik a gyűjtéshez szükséges alapokkal, vagyis tetővel és ereszcsatornákkal. Ehhez a rendszerhez csupán egy méretes edényt kell illeszteni, és máris gazdálkodhatunk a begyűjtött esővízzel.
Ügyes praktika, ha nagyobb esőzésekkor az első pár percben letakarjuk a gyűjtőt, ilyenkor ugyanis a zápor, zivatar először a tetőn lerakódott szennyeződéseket mossa le. Néhány perc után a megtisztult tetőről már szennyeződésmentes esővizet gyűjthetünk. Az edényt érdemes lefedni, így a párolgási veszteség kevesebb lesz.
Az öntözésre a legalkalmasabb az esővíz – fotó: Shutterstock
Természetesen ha nincs más, a vezetékes víz is megteszi, ám ha ez túlságosan kemény, lágyítani szükséges, főleg ha érzékenyebb, egzotikusabb dísznövények is vannak a kertben. A legegyszerűbb módszer a pihentetés, vagyis töltsünk fel egy nagy hordót, és hagyjuk pár napig állni. Más módszer is akad, például ha tízliterenként öt dekagramm tőzeget adagolunk a csapvízhez, hatékonyan lágyíthatjuk azt.
Vegyük figyelembe a növények eltérő vízigényét
Térjünk át a mit kérdésére! Egy átlagos kertben is legalább tucatnyi növényfaj akad, a gyeptől kezdve a virágos dísznövényeken keresztül a sövényekig, fákig. Az egyes fajok vízigénye merőben eltérő lehet, van, ami napi nedvesítést igényel a kánikulában, mások beérik heti egyszeri öntözéssel is. Fontos tehát ismerni növényeink igényeit és ennek megfelelően locsolni, az ugyanis biztosan nem vezet jóra, ha minden növény egységesen ugyanakkor és ugyanannyi vizet kap!
Vásárláskor őrizzük meg a növényekre akasztott információs papírt, a meglévő példányokat pedig azonosítsuk be (akár internetes segítséggel), és ismerjük meg öntözési igényüket. Számolni kell azzal is, hogy az igazán forró hetekben az öntözéseket sűríteni kell majd, az egyes fajok leírt vízigénye ugyanis jellemzően egy átlagolt adat, amit a nyári hőség felülírhat!
Nem mindegy, milyen napszakban locsolunk – fotó: Pixabay
Mikor öntözzünk?
Régi dilemma, hogy reggel, napközben vagy este öntözzünk. Jól ismert tanács, hogy nyáron délben, kora délután ne öntözzünk, mert kiégnek a növények. Ebben a napszakban valóban nem ajánlott vizet kijuttatni, de nem a kiégés miatt, az ugyanis egy tudományosan megcáfolt elképzelés, vizsgálatok kimutatták, hogy a leveleken, fűszálakon megálló vízcseppek nem tudnak prizmaként fényt koncentrálni és égési sérüléseket okozni. Az ellenjavallat miértje egyszerűbb:
a hőség derekán kijuttatott víz nem tud hasznosulni, mert nagyon gyorsan elpárolog!
A rossz időben elvégzett locsolás után a gyep tehát nem azért lesz foltos és megsárgult, mert kiégett, hanem mert kiszáradt. Sokkal hatékonyabb a kora délelőtti vagy a késő esti öntözés, ezekben a napszakokban a párolgási veszteség még csekély, a víznek van ideje a talajba szivárogni, hogy ott a növények gyökereikkel felvehessék azt.
Meg kell említeni az egyik legtipikusabb hibát, az előre öntözést, amit jellemzően nyaralás előtt alkalmaznak a háziak!
Sokan úgy vélik, hogy az egyszerre nagyobb mennyiségben kijuttatott víz hosszabb időre elegendő a növényeknek, ez azonban súlyos tévhit.
A növények vízfelvételi képessége korlátozott, egy adott mennyiségnél többet nem tudnak egyszerre hasznosítani, mire pedig újra tudnának felvenni belőle, a felesleg már rég elpárolgott. Az előre öntözéssel legfeljebb a vízszámlát lehet dagasztani, hasznot biztosan nem hoz!
Mennyit locsoljunk?
A mennyiséget illetően nagy a szórás, hiszen más igényei vannak a rózsának, az egynyáriaknak, a pázsitnak vagy a sövénynek. Az egyes fajok vízigényének felderítése viszonylag egyszerű, a korábbiaknak megfelelően egy rövid kereséssel pontos adatokhoz lehet jutni. Érdekesebb a kérdés megfordítása, vagyis annak felderítése, hogy egy átlagos kertnek mennyi a vízigénye!
Az egyes fajok vízigénye merőben eltérő lehet – fotó: Pixabay
Egy négyzetméternyi pázsit átlagos vízfelvétele napi 3-5 liter, nyáron ez azonban a duplája, de akár tíz liter is lehet. Ennek alapján tavasszal vagy ősszel egy 100 nm-es fűfelület vízigénye 3-500 liter, egy meleg nyári napon ugyanakkor már egy köbméter is lehet! Persze egy kert nemcsak gyepből áll, az egyéb növények vízigénye eltérő, de általánosságban egy négyzetméterre vetítve a pázsiténál 50-100%-kal magasabb az egyéb dísznövények öntözési igénye.
Rövid kalkuláció után egy közepes méretű, 400 nm-es kert, aminek a fele fűvel borított, egynegyedét egyéb növények borítják, a maradék negyed pedig nem igényel nedvességet (betonozott felület, kerti út, kutyakennel stb.), egy meleg nyári napon 3-4 köbméter vizet kíván!
A tanulság az, hogy ültetéskor, kertépítéskor érdemes a majdani vízfelhasználás mértékét is az egyenletbe helyezni, és amennyiben soknak mutatkozik, különböző módszerekkel (szárazságtűrő növények ültetése, mulcsolt ágyások kialakítása, gyep helyett talajtakaró cserjék telepítése stb.) csökkenteni!
|
