Te is folyamatosan figyeled a füvet, és állandóan túl hosszúnak látod? Sőt, szinte hallod, ahogy minden egyes esőcsepp hatására egyre csak nő a gyeped magassága? Csak az a tökéletes állapot számodra, amikor frissen van nyírva, másnap pedig már legszívesebben újra nekiugranál?  Pedig hidd el, ezzel sem a füvednek, sem a természetnek nem teszel jót. Ráadásul rengeteg időd és energiád megy el, teljesen feleslegesen. Gondold csak át, mennyi hasznos, vagy éppen pihentető dolgot tehetnél ahelyett, hogy hetente menetrendszerűen nyírod a füvet. Ráadásul nem csak te járhatnál jobban, ha nem tennéd. 

De ahogy van arra is alternatíva, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, létezik a fűnyírásra is olyan módszer, hogy se a füvednek, se a környezetnek ne árts vele.

Kéthetente elég

Májusban egy kihívás kezdett el terjedni, miszerint május 1-től 31-ig ne nyírjuk le a füvet. Ennek az oka, hogy ekkor van a legnagyobb szükség a beporzásra, ráadásul minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy menedéket magának a fűben. Az 5 cm-nél magasabbra hagyott fű ráadásul hűti a talajt, a fűszálak nem tudnak olyan hamar kiégni, és öntözni sem kell annyiszor. Sőt, még akár védett növények is megjelenhetnek a kertünkben, ha nem nyírjuk olyan gyakran a füvet.

Persze nem könnyű hagyni, hogy a gondosan nyírt füvünk egy hónapig mezőként keljen új életre, azonban ha a négy hetet hosszúnak is tartjuk, érdemes kéthetente, és nem gyakrabban nyírni a füvet, hiszen így a méhecskék is kedvükre találnak virágokat, és a fű sem tud olyan nagyra megnőni, hogy már kezelhetetlen legyen.

fűnyíró

Elég kéthetente nyírni a füvet, hogy a méhek is jól járjanak. Fotó: Pixabay

Nem véletlen, hogy ennyire szeretjük a pázsitot. A kertünk csodás közösségi tere, ahol cipő nélkül szaladgálhatnak a gyerekek, és ahová jó kinézni a házunk ablakából. A világ városi zöldterületeinek 70-75 százaléka fű, és becslések szerint a Föld teljes városi területének 23 százalékát gyep borítja. A gondozott, rendezett kert pedig elvárás a lakóközösségekben, így ha nem használjuk a fűnyírót szinte folyamatosan, akkor könnyedén rosszul érezhetjük magunkat, ha a többieknél tökéletes magasságú és állapotú a fű, ellentétben velünk.

A fűnyíró története

Régebben a füvet állatokkal legeltették le, vagy sarlóval, illetve kaszával vágták le. Ez nagyon megerőltető munka volt, így nem véletlen, hogy a szép, ápolt gyep nagyon sokáig státuszszimbólumnak számított. Thomas Plucknett brit mérnöknek köszönhetjük az első fűnyírót. Az 1805-ben szabadalmaztatott első fűnyíró gép alkalmas volt mind a fű, mind a gabona vágására.

Plucknett azonban nem elősként gondolt a fűnyíró berendezésre, hiszen már a gallok is alkalmaztak hasonlót az I. században. Ez egy vágószerkezettel ellátott kocsi volt, az elején vasfogakkal, mely képes volt elválasztani a kalászt a gabona szárától.


Plucknett körkéses szerkezetének kezelése nem volt egyszerű, és nem is mindig lett tökéletes a végeredmény. Éppen ezért sok feltaláló vizsgálta meg, akik közül Edwin Budding járt a legnagyobb sikerrel az újítás során. Egy textilgyárban dolgozott, és egy ottani berendezésből alakította ki első fűnyíróját.

Amikor a szerkezetet tolni kezdték, a henger formájú járókerék fogaskoszorújához kapcsolódó fogaskerekek által meghajtott késtárcsa pengéi forogni kezdtek, a levágott füvet pedig egy faládába gyűjtötte a gép. Sokan láttak benne fantáziát, így 1832-ben megkezdődött a fűnyíró sorozatgyártása, majd 1899-től már benzinmotorral ellátott fűnyírókat is lehetett vásárolni.

Hazánkban a 19. század végén jelentek meg az első kézi, majd később a motoros fűnyírók, melyeket akkor még kaszálógépeknek neveztek.

A pázsit manapság

Tekintettel a környezetet érő káros hatások sokaságára, manapság már nem olyan pozitív a megítélése egy gyönyörűen karbantartott gyepfelületnek. A sok aszály miatt ráadásul nem csak a fűnyírás káros a rovarokra nézve, hanem a rengeteg víz is, amelyet az öntözésre használunk el. Így például Kaliforniában megpróbálják rávenni az embereket, hogy ne legyen pázsit a kertjükben. A lakók 2 dollárt kapnak minden egyes eltávolított gyep négyzetméteréért, és a műfüves telepítésre  állami támogatást vehetnek igénybe.

fűnyíró kéz

A kézi fűnyírók is kezdik visszanyerni népszerűségüket. Fotó: Pixabay

Sokan készítenek méhlegelőt a kertükben. Ehhez nincs szükség másra, mint hogy a gyep egy részét meghagyják, hogy az kedvére növekedhessen. Azonban a pázsitnak vannak nagyon hasznos tulajdonságai is. Élőhelyet biztosít egyes fajok számára, elpárologtatja a vizet, így hűvösebb mikroklímát hoz létre, ezzel csökkentve a városok emelkedő hőmérsékletét.

Az elmúlt évtizedben több tanulmányban is olvashattunk arról, hogy ezen kívül még mekkora a fű szénmegkötő képessége. Ráadásul össze sem lehet hasonítani a hasznosságát a műfűvel, mely egészen biztosan nem a méhek barátja. Ráadásul, ha kutya vagy macska is tagja a családnak, nem is kérdés, hogy miért nem jó alternatívája a műfű a valódi fűnek.

A legjobb megoldás talán itt is az arany középút. Ha a gyepünket kéthetenként nyírjuk, az öntözéséhez pedig megpróbálunk minél több esővizet felhasználni a csapvíz helyett, máris jó úton járunk.

Így öntözzük helyesen a gyepet

1. Az öntözés mértékét mindig az adott évszakhoz és az adott nap időjáráshoz érdemes igazítanunk. Éppen ezért, ha automata öntözőrendszert használunk, azt érdemes eszerint átprogramozni.

2. Ne locsoljuk naponta a gyepet, csupán akkor, ha valóban nagyon meleg van, és tartósan 30 Celsius-fok feletti a hőmérséklet. Ha feleslegesen öntözzük a gyepet napi rendszerességgel, akkor a gyökerek meg fogják szokni, hogy rögtön a talaj felső rétegeiből táplálkozhatnak, és nem nyúlnak le mélyebben a gyökerek, még az ínséges időszakokban sem.

2. Ha nincs időnk öntözni, akkor sem megoldás a pár perces öntözés. Ilyenkor inkább hagyjunk ki egy napot, és másnap alaposan öntözzük meg a gyepet.

4. Mindig annyi vizet juttassunk a gyepre, amennyit elbír a talaj, és ne álljon a felesleges, pangó vízben a fű. Mivel a gyomok többsége nagyon is kedveli a pangó vizet, így, ha nem szabunk gátat az öntözésnél a felesleges vízmennyiség gyepre történő kijuttatásának, azzal a különféle egynyári perje és muharfélék a nyár végére teljesen átveszik a hatalmat a gyep felett.

4. Két locsolás között hagyjuk felszáradni a gyepet. Ez nem azt jelenti, hogy kiszáradjon, csupán legyen elég ideje ahhoz, hogy már ne legyen nedves, amikor a következő alkalommal a kezünkbe vesszük a locsolócsövet, vagy bekapcsol az automata locsoló.

5. A füvet a nyári, meleg időszakban ne öntözzük este, ekkor ugyanis a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre.

A fűnek nem csak vízre van szüksége

A fűnek nem elég, ha megfelelően öntözzük, tápanyag pótlásra is szüksége van. A növények, így a fű számára is, a legfontosabb tápanyagok a nitrogén (N), amely a növekedést segíti, a foszfor (P), amely a gyökérképződést támogatja, és a kálium (K), amely erősíti a sejtfalat, szabályozza a vízháztartást és segít a fűnek, hogy jobban átvészelje a telet. A fotoszintézishez pedig magnézium (Mg) és vas (Fe) szükséges.

A gyepműtrágyákból sok fajta létezik, így mindig a fű korát és az adott évszakot figyelembe véve válasszunk. Tavasztól kezdődően a sok öntözés hatására a fű folyamatosan növekszik, így folyamatos tápanyag utánpótlásra van szüksége. Érdemes tehát havonta-kéthavonta rendszeresen tápanyagot juttatnunk a gyepünk részére.

fű öntözése

Érdemes reggel öntözni a füvet. Fotó: Pixabay

Tavasszal főleg nitrogénben gazdag műtrágyára van szüksége a gyepnek, amellyel meg tudjuk erősíteni a hosszú, téli hónapok után. Ha ezt megadjuk neki, akkor 8-10 hétig nem szükséges újabb tápanyagot pótolni. Nyáron azonban újabb dózisra van szüksége, melyet érdemes legalább kéthavonta megadni neki. Azonban ekkor már nem elég csak a nitrogént pótolni, hiszen ekkor a levélzet megnyúlna, és ritkásnak tűnne. Így hát érdemes minden szükséges tápanyagot megadni neki a nyár folyamán.

Ősszel fel kell készíteni a téli hideg időkre, így ekkor érdemes káliumban gazdag összetételű műtrágyát használni. Ezzel nagyban tudjuk segíteni a fű fagytűrő képességét. Amellett, hogy pótoljuk a gyep tápanyag szükségletét, nagyon fontos, hogy a fűnyírások után soha ne maradjon a gyepen a kaszálék, és tisztítsuk meg a ráhullott ágaktól, levelektől is, hogy elkerüljük a gombás fertőzéseket.

Ha a kézzel szórt műtrágya nagyon apró szemű, keverjünk bele homokot, vagy fűrészport, így sokkal egyszerűbb lesz kijuttatni a gyepre. Ha mindent jól csináltunk, a füvünk igazán szép, és dús lesz.

Így nyírjuk a füvet

A füvet érdemes kéthetente nyírni, mert így a hosszúsága sem nő 4-5 cm-nél magasabbra, és a méhecskék is tudnak dolgozni. Ha túlságosan lelkesek vagyunk, és túl gyakran nyírjuk a füvet, túl rövidre fogjuk vágni, így hamar kimerülnek a tartalékai, és könnyen elszáradhat. Ellenben, ha nem gondozzuk és nyírjuk megfelelően, gyorsan ritkulni fog. Nyáron azért sem szükséges túl gyakran vágni, mert a tűző napsütés a rövid fűszálakat sokkal gyorsabban tudja kiégetni, mintha a hosszabb fűszálak árnyékot vethetnek egymásra.

Fontos, hogy ne időzítsük a fűnyírást esős időszakra, hiszen a víz súlya alatt a fűszálak könnyedén elfeküdhetnek, így pedig nem tudjuk egyenletesen levágni azokat. Ráadásul a nedves fű sokkal jobban ki van téve a különféle fertőzéseknek.

kert gyeppel

A gondozott gyep minden kerttulajdonos álma. Fotó: Pixabay

A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet.

Azonban arra mindig ügyeljünk, hogy a fűnyírónk pengéje elég éles legyen, hogy a nyírás során ne roncsoljuk a fűszálakat. És persze ne feledkezzünk meg a gyep szellőztetéséről sem, melyről itt olvashattok. Reméljük sok örömötöket lelitek a gyepetekben, és persze sokkal szebb lesz, mint a szomszédé...