Ha van kertünk, akkor abban nem árt, ha helyet adunk néhány fának is. Egyrészt a jó levegő miatt, másrészt az árnyék okán, de a látvány, és a rajta éneklő madarak is jó okot adhatnak rá. Ha pedig még terem is, akkor egészen biztosan nem fogjuk megbánni, hogy elültettük.
Bár sokan úgy vélik, ősszel jön el a faültetés ideje, nem kell addig várni rá! Ugyanis tavasszal is lehetőségünk van rá, hogy új csemetékkel népesítsük be a kertünket. Ehhez természetesen nagyon gondos munkára van szükség, hiszen csak így lesznek képesek a tavasszal ültetett fák megeredni. Azonban nagyon fontos, hogy az ültetésre csakis a fagyok elmúltával kerülhet sor, és még a rügyfakadás előtt, hiszen az ezután ültetett csemeték esélyei jóval kisebbek.
A faültetés igazán fontos lépés egy család életében. Nem véletlen, hogy régen diófát ültettek, amikor gyermek született, hiszen a fa egyszerre növekedett a gyermekkel, és fontos részét képezte a családnak. Egy fa jelen van minden fontosabb családi eseménynél, hosszú évtizedeken keresztül. A gyümölcsfa ültetése ráadásul nem csak a szépsége, hanem a finom termése miatt is nagyon hasznos. Így hát, ha van kertünk, és van még hely benne egy gyümölcsfa számára, ne késlekedjünk!
Erre ügyelj a tavaszi faültetés során!
Azonban, ha ismerjük, hogy mire van szükségük a frissen ültetett csemetéknek, és meg is adjuk ezt nekik, sikeresen ültethetünk új fákat a kertünkbe, amelyek később majd bőséges terméssel fognak megajándékozni bennünket.
1. A jó terméshez jó talaj kell
Ügyeljünk rá, hogy a föld kellően morzsalékos legyen. A kiásott gödörbe tegyünk érett komposztot, amit nagyon meg fog hálálni a csemete. A gödör aljára érdemes talajfertőtlenítőt tenni, hogy például a cserebogár pajorok ne tegyenek kárt az ültetvényeinkben. A trágya felett mindenképp legyen egy 15-20 cm-es földréteg, hogy a fa gyökerei ne érintkezzenek azzal közvetlenül, nehogy megégjenek a gyökerek.
A jó talaj a jó termés feltétele. Fotó: Shutterstock
Az ültetés előtt meg kell metszeni a gyökereket. A gyökérmetszésre azért van szükség, hogy el tudjuk távolítani a törött gyökérvégeket, és fejlődni tudjanak a hajszálgyökerek. Azonban, az őszi ültetéssel szemben, tavasszal csupán a gyökér végét kell visszavágnunk, körülbelül annak egynegyedével, egyharmadával. Az ültetés során figyeljünk arra is, hogy gondosan és hézagmentesen töltsük fel a gyökerek közeit földdel.
Ültetéskor az is sokat számít, hogy mekkora helyet adunk a facsemetének. Ügyeljünk arra, hogy az ültetőgödör legalább kétszer, vagy akár háromszor akkora legyen, mint a fa gyökérzete, és ugyanolyan mélyre kerüljön, mint ahogyan a faiskolában volt elültetve.
A fa elültetésekor azt is vegyük figyelembe, hogy mekkora lesz a felnőttkori mérete, hiszen akkor is elegendő helyre lesz szüksége ahhoz, hogy kényelmesen elférjen, és megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthasson a talajból. Érdemes utánajárni, melyik fák szeretnek egymás szomszédságában lenni, és a beporzást is figyelembe véve elhelyezni az új csemetéket.
A fát úgy helyezzük el a gödörben, hogy az oltási helye a széliránnyal szemben legyen, hogy a szél ne törje le a gyengébb ágakat. Az oltási hely ezen kívül fontos, hogy a talajszint fölé essen.
2. A víz élet és egészség
Nagyon fontos, hogy a csemetéket az ültetés után nagyon alaposan beöntözzük. Ez azt jelenti, hogy legalább 3 vödör vízzel iszapoljuk be a talajt a fa körül, de azt ne tapossuk meg. A csemeték vízellátásáról nem csak az ültetéskor, hanem folyamatosan gondoskodni kell.
Ahhoz, hogy a kis fa ne száradjon ki, a gyűrűkbe öntözött víz leszivárgása után húzzunk egy kis száraz földet a felszínre, hogy nehezebben tudjon elpárologni a víz.
3. A tányér nem csak a családi asztalon kap fontos szerepet
Hanem a fák körül is. Készítsünk egy körülbelül 1 méter átmérőjű földtányért a csemete körül, amelybe tegyünk tőzeget, istállótrágyát, amely segít megakadályozni a talaj kiszáradását. De nem csak ez a szerepe, hiszen a talaj gyors felmelegedését is gátolni fogja, sőt, amikor lebomlik, hasznos tápanyagokat juttat a fa gyökerei számára. Így a csemete gyorsabban fog fejlődni, és hamar meg fog erősödni.
4. Ha úgy tűnik, baj van
Ha úgy látjuk, hogy nem jól érzi magát az elültetett csemete, vegyük ki a földből. Két napra tegyük be egy vízzel telt edénybe úgy, hogy az a vázágakig érjen. A cél, hogy a csemete megszívja magát vízzel, és meg tudjon eredni. Ezután egy kicsit nyessük meg a gyökereket, és ültessük el ismét a csemetét.
5. Karózni vagy nem karózni, ez itt a kérdés
Sokan karózzák az elültetett csemetéket, azonban erre nincs szükség. Ugyanis, ha egy frissen ültetett csemete nem tudja megtartani magát karó nélkül, akkor sajnos nem lesz életképes a későbbiekben sem. Viszont, ha kellően vastag a törzse, akkor biztosan meg fogja állni a helyét, karózásmentesen is.
Legyen a faültetés igazi családi esemény. Fotó: Shutterstock
Azonban, ha külső támadásoktól szeretnénk megvédeni a fát, nem árt, ha körülkerítjük. Így féken tudjuk tartani a nyulakat, kecskéket, és egyéb hívatlan vendégeket, akik megkóstolnák, vagy dörgölődzésre használnák a védtelen fánkat.
6. Metszeni is szükséges
Az ültetés után az oltványt érdemes visszavágni, vagyis megmetszeni a koronáját. Ez segít a csemete megerősítésében is.
Amit a sikeres ültetéshez tudni érdemes
1. A talajhőmérséklet legalább 8-10 Celsius-fokos kell, hogy legyen ahhoz, hogy meg tudjon indulni a növény gyökeresedése. Ehhez a levegő hőmérsékletének legalább 10-15 Celsius-fokra fel kell melegednie.
2. Vannak olyan fák, amelyeket nem érdemes ősszel ültetni, ilyenek például a csonthéjasok is. Ezek ugyanis nagyon érzékenyek a téli időjárásváltozásokra, így érdemes őket akkor kiültetni, amikor már a levegő és a föld hőmérséklete is állandó, és kellően meleg számukra. Így most érdemes gyümölcsfákat ültetni, például az őszibarackot, kajszibarackot, meggyet vagy cseresznyét.
3. Ha nem ásunk kellően nagy méretű gödröt, nem fognak tudni kellő módon kifejlődni a fa gyökerei.
4. A csemete körüli földet érdemes felkupacolni, vagyis egy földhalmot építeni a fa köré, amely megóvja a kiszáradástól. Ezt utána 3 hét múlva el is lehet távolítani.
5. Óvjuk a gyökereket a trágyától, hiszen ha közvetlenül érintkeznek vele, amikor a trágya bomlani kezd, a keletkező, gyakran 60-70 Celsius-fokos hőmérséklet szinte megfőzi a csemete gyökereit.
