Konyhasó
A konyhasót sokan csigairtó szerként alkalmazták/alkalmazzák, habár ez a módszer több szempontból sem ajánlott, hisz nem túl kíméletes, és a talajéletre is káros hatású. A Nébih ökológiai gazdálkodásban használható egyszerű anyagokról szóló listája szerint a konyhasó alkalmazható rovar- és gombaölő szerként is.
Rovarölő szerként vizes oldata szőlőben a tarka szőlőmoly és a lisztharmat ellen is hatékony lehet. A tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) ellen 10 liter vízben 60 gramm konyhasót kell feloldani házikerti felhasználás esetén. A kezeléseket tojásrakás után ajánlott elvégezni 1-3 alkalommal. Először májusban, júliusban, majd szeptemberben. Nagy előnye, hogy a szőlő fürtkezdeményeinek megjelenésétől akár a fogyasztási érettségig is kijuttathatjuk.
A szőlőlisztharmat (Erysiphe necator) ellen a kezeléseket 1-2 alkalommal végezhetjük el a levélfejlődés kezdetétől a fürtzáródásig, kiskerti felhasználás során szintén 60 gramm sót feloldva 10 liter vízben. A permetezések folyamán ügyeljünk arra, hogy
a permetlé csak a kezelendő lombfelületre kerüljön, mert a túl magas sótartalom a talajéletre, és a termesztett növényeinkre is ártalmas!
A konyhasó vizes oldatával is védekezhetünk a szőlő lisztharmata ellen – A szerző felvétele
Szódabikarbóna
A szódabikarbóna 0,33-1%-os oldatban (33-100 g/10 liter víz) történő alkalmazása zöldségfélékben, bogyósokban és dísznövényeken is megoldást nyújthat a különböző lisztharmatos megbetegedések (Podosphaera spp., Oidium spp.) ellen. A permetezéseket akár 8-szor is elvégezhetjük egy vegetációs időszakban, de minimum 10 napos permetezési időközök beiktatásával.
A különböző kultúrák eltérő érzékenységet mutathatnak a szódabikarbónával szemben, így a káros hatás elkerülése végett végezzünk el egy próbapermetezést, mielőtt élesben is nekifognánk a kezeléseknek. A szódabikarbónát felhasználhatjuk jó néhány gyümölcsféle (pl. alma, meggy, narancsfélék) tárolási betegségei ellen is (kék- és zöldpenészek). A leszüretelt növényeket a szódabikarbóna 1-4%-os oldatába kell mártani vagy felületüket lepermetezni vele, 1-2 alkalommal.
Szódabikarbónával megelőzhetjük az alma tárolási betegségeinek kialakulását – A szerző felvétele
Mindezek mellett por alakban hatásos a cserepes növényeink földjén megtelepedő mohák telepei ellen. A károsodás elkerülése végett először kis területen hajtsunk végre egy próbakezelést.
Napraforgóolaj
A napraforgóolaj kitűnően alkalmazható a kerti paradicsom lisztharmata (Oidium neolycopersici) ellen szabadföldön. Az olaj 0,1-0,5%-os hideg vizes szuszpenzióját 5-10 l/100 m2 mennyiséggel kell kijuttatni 2-4 alkalommal és 8 napos permetezési időközök betartásával. Azonban virágzás idején ne használjuk!
Emellett egyébként több levéltetű elleni növényvédő szer hatóanyaga is a napraforgóolaj, mert az olajos réteg alatt a levéltetvek megfulladnak.
Háztartási ecet
Az ecet gomba- és baktériumölő hatása miatt felhasználható magvak csávázására és vágóeszközök fertőtlenítésére. A csávázást 5-10%-os töménységű háztartási ecet és víz 1:1 arányú keverékével végezzük.
A magvakat közvetlenül vetés előtt áztassuk be, és ezután helyezzük a földbe. A vágóeszközök (metszőollók, fűrészek) fertőtlenítéséhez pedig 50 ml 8%-os töménységű ecetet 1 liter vízben oldjunk fel, és minden használat előtt mártsuk bele a használni kívánt eszközt.
A háztartási ecet gomba- és baktériumölő hatása miatt alkalmas a metszőollók fertőtlenítésére – A szerző felvétele
Sör
Sörrel igen hatékony csigacsapdákat készíthetünk, mert a sör (vagyis inkább az élesztő) illata odacsalogatja mind a házas, mind a meztelen csigákat. A csapdákat az első egyedek megjelenésekor kell kihelyeznünk. Erős csigafertőzés esetén négyzetméterenként kihelyezhetünk egy-egy csapdát. Egy arra alkalmas műanyag edénybe öntsük a sört hígítás nélkül, majd a talajba süllyesztve helyezzük ki a megvédeni kívánt növényállomány területére.
A meztelen csigák ellen bevethetünk sörcsapdákat – A szerző felvétele
A fent említett anyagok növényvédelmi felhasználásáról részletesen ITT olvashattok.
_fill_540x300_0.jpg)
