Az Európai Uniónak hosszú távú hozzáférést kell biztosítania piacához az ukrán élelmiszergyártók számára ahelyett, hogy mindig csak egy évre hosszabbítják meg az engedélyeket, és így a döntés a politikai helyzet kegyelmére van bízva, sürgette egy magas rangú kijevi illetékes hétfőn – írja a vg.hu.

import

Ukrajna szerint az Európai Uniónak hosszú távú hozzáférést kell biztosítania piacához az ukrán élelmiszergyártók számára – fotó: freepik.com

"Ukrajna azt akarja, hogy véglegesen feloldják a vámokat és a kvótákat az uniós exportra, vagy legalábbis hosszabbítsák meg három évre azok jelenlegi felfüggesztését" – jelentette ki Markijan Dmitrasevics agrárminiszter-helyettes.

„A tervezéshez valami megfelelőbbre van szükségünk" – nyilatkozta a Reutersnek a brüsszeli látogatásán.

„Sok erőforrás megy ezekre a tárgyalásokra minden évben. Aztán érkeznek az újabb követelések, újabb tiltakozások az EU-ba és a tagállamokban" – célzott az utóbbi idők gazdatüntetéseire, amelyek végigsöpörtek Európán.


Mint ismeretes az Európai Bizottság 2022-ben függesztette fel az ukrán agrárimportra kivetett vámokat és kvótákat, nemrég pedig javasolta az intézkedés további meghosszabbítását 2025 júniusáig.

Brüsszel azonban most keresi annak a módját, hogy miként könnyítse meg a keleti uniós tagállamok számára az ukrán mezőgazdasági termékek importjának korlátozását, és „vészféket" javasol az olyan kényes termékekre, mint a csirke, tojás és cukor – ez viszont a magyar és európai termelők szerint még így is elfogadhatatlan.

Bár az uniós kormányok többsége támogatja a bizottság javaslatát, a brit hírügynökség szerint kérdéses, hogyan reagál az Európai Parlament.

Egy illetékes bizottság csütörtökön szavaz a javaslatról, amihez várhatóan jelentős számú módosítást nyújtanak majd be, többek között azon termékek listájának kibővítéséről is,  amelyekre a „vészfék" vonatkozik. Emellett azt tervezik, hogy akkor vetnének ki importvámokat, ha a behozatal meghaladja a 2021-est, vagyis az orosz invázió előttit; a bizottság a 2022-es és 2023-as importhoz viszonyítana.

„Ez számunkra nem fog működni" – jelentette ki Dmitrasevics, aki szerint nem okoznak kárt az uniós piacnak az ukrán agrártermékek. Például arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrán cukor csak az uniós fogyasztás 3 százalékát teszi ki, és a kiskereskedelmi árak még mindig meghaladják a háború előttit.

Hozzátette, hogy Románia külön kérte Ukrajnától a cukorimportot, és Magyarországnak, amely betiltotta az árak kiegyensúlyozása végett, szintén szüksége volt ukrán importra.