Magas koleszterinszint, ízületi fájdalmak vagy köhögés? Mindenre megvan a gyógyító zöldség!

Már gyerekkorunkban megtanultuk, hogy a zöldség és a gyümölcs milyen egészséges, és hogy napi szinten ajánlott a fogyasztásuk. Meg is vannak a kedvenceink, és persze mindenkinek akad olyan zöldség és gyümölcs is, amelyiket inkább messzire kerülné. Azonban azon túl, hogy általánosságban tudjuk, hogy a gyümölcsök és a zöldségek nagyon sok vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak, azt csak kevesen ismerik, hogy némelyik zöldség kifejezetten jó egyes egészségügyi problémákra is.

Ezért, ha magas koleszterinszinttel, köhögéssel vagy éppen ízületi fájdalmakkal küzdünk, nem árt tudnunk, hogy melyik zöldség ad gyógyírt a problémáinkra. Azon túl pedig, hogy célzottan segítenek az egyes betegségek esetén, természetesen általánosságban is nagyon jót tesznek a zöldségek és a gyümölcsök az egészségünknek.

Ezek a zöldségek célzottan segítenek a bajban

Nem árt tudni, hogy melyik zöldségféle mikor nyújt nekünk segítséget az egyes betegségekkel szemben. A mindmegette.hu cikkében megtudhatjuk, hogy melyik növénynek mi a szuperereje.

A zöldségek nem csak a megelőzésben segítenek, de egyes betegségek esetén is számíthatunk rájuk. Fotó: Shutterstock

1. Ha ízületi fájdalmaink vannak, akkor a káposzta siethet a segítségünkre. Ennek az oka, hogy a káposztafélék nagyon sok nyomelemet tartalmaznak, és sok bennük a C- és K-vitamin, amelyek védik a csontokat. De ha ez nem lenne elég, a káposztafélék leveleiben továbbá csíraölő és gyulladáscsökkentő anyagok is találhatók, így aki naponta fogyaszt egy kevés káposztát, annak erősebbek lesznek a csontjai. De ha már kész a baj, akkor is segít a káposzta. Borogatásként használva enyhíti az ízületi és reumatikus fájdalmakat. Ehhez a káposzta külső, nagyobb leveleit tegyük rá a fájó testrészre, majd borítsuk be egy törölközővel, és pihenjünk így 10-15 percig.

2. A vöröshagymát nagyon sok ételbe tesszük bele, de azon túl, hogy remek ízt biztosít, még a köhögés ellen is jó, mivel a vöröshagyma gazdag A-, B- és C-vitaminban, magnéziumban, foszfátban, káliumban és kénvegyületekben. A vöröshagymának ezen kívül gombaölő és antibiotikus hatása is van. Ha köhögünk, vágjunk apróra 1 fej vöröshagymát, keverjünk hozzá 3 evőkanál mézet, majd hagyjuk állni legalább 6 órán át. Naponta háromszor egy evőkanál segíteni fog a megfázás és a köhögés ellen.

3. Sokan küzdenek magas koleszterinszinttel, de csak kevesen gondolnak rá, hogy az articsóka segítségét kérjék. Pedig az ízét kölcsönző cinarin nevű hatóanyagon kívül bőségesen található benne B-vitamin, vas és magnézium. A cinarin részt vesz a sejtmegújulásban, védi a májat, serkenti az epeműködést. Az articsókatea vagy -lé fogyasztásával csökkenthető a koleszterin- és a vércukorszint, megelőzhető az epekőképződés, de segít az emésztési problémák és húgyúti gyulladások esetében is.

4. A spárga nem csak kedves a szívünknek, de egyenesen védi is azt. Ennek oka a benne rejlő E- és többféle B-vitamin, valamint a folsav és a cink. Az E-vitamin védi az ereket, a B-vitaminok szabályozzák az anyagcserét és segítik a sejtek energiával való ellátását. A biotin emellett  bársonyossá és ragyogóvá varázsolja a bőrt.

Így legyen káposzta a kertedben

Természetesen a lényeg, hogy sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk, így az is remek megoldás, ha mindezeket a közeli piacon vagy boltban szerezzük be. De ha igazán jót akarunk magunknak, akkor a saját kertünkben termeljük meg a magunk és családunk számára a zöldségeket, gyümölcsöket. Így nem csupán azt fogjuk tudni pontosan, hogy mivel voltak, vagy éppen nem voltak kezelve, de a tökéletes érettségi fokukban tudjuk betakarítani azokat, amikor tele vannak vitaminnal és ásványi anyagokkal. Ráadásul a kertészkedés maga is hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, hiszen nagyon egészséges a szabad levegőn végzett testmozgás.

A káposztafélék családjában nem kevés konyhakerti növényt találhatunk, így akár 9 káposztaféle is megteremhet a kertünkben. Ezek mindegyike igazán tápláló és egészséges, ráadásul nagyon könnyen termeszthetők. Már az egyiptomiak is szívesen fogyasztották a káposztát, sőt, savanyították is, hiszen rájöttek, hogy az még a másnaposság kezelésére is kiváló. A görögök és a rómaiak már nem csak a macskajaj elűzésére találták alkalmasnak, hanem rájöttek, hogy milyen egyéb, gyógyító hatással bír. Az igazi áttörést az jelentette számára, amikor Cook kapitány felfedezte, hogy kitűnően kezelhető vele a tengerészek körében a C-vitamin hiány miatt kialakult skorbut.

A zöldségek és gyümölcsök ellátnak minket ásványi anyagokkal, vitaminokkal és még az ételeinket is jobbá teszik. Fotó: Shutterstock

A káposzta hivatalosan is elismert lett, amikor 1984-ben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete felvette a világ 20 legfontosabb zöldségeinek sorába. Külső levelei E-vitaminban gazdagok, a nyers fejes káposzta ezen kívül C-, A-, B6-, B12-, D-, E- és K- vitaminforrás.

Ezen kívül tartalmaz vasat, kalciumot, mangánt, rezet, cinket és foszfort is. Jellegzetes illatát a benne lévő kénnek köszönhetjük, mely segíti szervezetünket a baktériumok legyőzésében. Sokaknak okoz puffadást a fogyasztása, de ezen könnyen lehet segíteni, ha az első főzőlevét leöntjük és friss vízzel főzzük tovább.

A vörös káposztában mindazon vitaminok megtalálhatóak, mint fehér színű társában, csak nagyobb mennyiségben. Tökéletes a fogyókúrázók részére is, hiszen nagyon kevés kalóriát tartalmaz. A káposzta a cukorbetegek számára is megoldást kínál, hiszen csökkentheti a vércukorszintet, és a benne lévő kén miatt alkalmas a koleszterinszint csökkentésre is.

A fejes káposzta egyike a legnépszerűbb, és legrégebb óta termesztett konyhakerti növényeknek. A korai fejes káposzta vetőmagját februárban érdemes kis cserepekbe, vagy palántázó edényekbe ültetni, hogy a palántákat már április elején ki tudjuk ültetni. A kései fejes káposzta palántáit júliusban kell kiültetni. A betakarítás szeptember vége-október közepe táján várható.

A fejes káposzta fényigényes növény, ezért fontos, hogy a kert világos részét válasszuk ki a számára. A tápanyagban és humuszban gazdag, jó vízellátású, porhanyós felső talajrétegű talajokat kedveli, és nagyon tápanyagigényes növény. Bár sok nitrogénre van szüksége, ha túl sokat kap, azzal rosszabb minőségű káposztánk lesz.

A káposzta vízigényes növény. Ha rendszeresen öntözzük, jóval nagyobb fejeket fogunk kapni. Kártevői közül a leggyakoribbak a tripszek és káposztalepke hernyói, betegségei a káposztamozaik, a peronoszpóra, és a palántakori palántadőlés. A palántákat 50x50 cm-es tőtávolságra ültessük, hogy legyen kellő hely a fejeknek.

Ha tehát valamink fáj, érdemes körülnézni, hogy milyen zöldségek tudnak nekünk segíteni a gyógyulásban.