A metszés során ejtett sebekből szivárgó, a metszőolló vágási felületére tapadt növényi nedvben számos vírus, baktérium és gomba szaporító képlete lehet jelen. A folyamatos munka során ezáltal mi magunk terjeszthetjük szét a különféle betegségeket a fáink között.
Mely kórokozók fertőzhetnek a metszési sebeken keresztül?
A fás részek betegségeit, mint például a szőlő tőkeelhalását okozó esca betegségkomplexet vagy a csonthéjasok gutaütését is a metszés során átvihető kórokozók váltják ki. Ezek a betegségek lassú lefolyásúak, és kivétel nélkül a növény pusztulásához vezetnek. Mivel a fertőzött növények gyógyítására nincs lehetőségünk, az egyedüli esély a megelőzés.
A csonthéjasok gutaütését gyakran a Pseudomas syringae pv. syringae baktérium okozza, mely többnyire a nyugalmi időszakban a sérüléseken keresztül jut be a növényekbe. Ezt követően a háncsrészben szaporodik, ahol feléli a növény cukortartalékait, és jégmagképző fehérjét termel, ami miatt a növény fagyérzékenysége megnő.
Több kutatás bizonyította, hogy ez a baktérium március végétől november elejéig nem tud fertőzni, ezért a zöldmetszés mint technológiai elem előtérbe került a csonthéjasok esetében.
Egy másik baktérium, az almatermésűek tűzelhalását okozó Erwinia amylovora is terjedhet a metszőollóra tapadt növényi nedvvel, ezért ahol megtalálható ez a betegség, mindenképp fertőtlenítsük a vágóeszközöket.
A szőlő tőkebetegségei közé sorolt esca komplexet több különböző patogén gomba okozza, és a betegség lefolyása is attól függően változhat, mely gombák vannak jelen az ültetvényben. A betegség megelőzésében jelentős szerepe van a metszőollók fertőtlenítésének, de nem ez a kulcspontja a fertőzés megakadályozásának. Persze ez csak néhány kiragadott példa azok közül a betegségek közül, melyek esetében fontos higiéniai lépés a metszőollók fertőtlenítése.
A metszőollók fertőtlenítése számos gyümölcstermő növényünk metszése során elengedhetetlen higiéniai lépés – A szerző felvétele
Mivel és hogyan fertőtlenítsük a vágó eszközöket?
Több, háztartásban is fellelhető anyag felhasználható a fertőtlenítésre, mint például az ecet vagy a hypo, de talán a legkézenfekvőbb fertőtlenítőszer az alkohol. A hangsúly azonban az oldatok töménységén és az áztatás idejének hosszán van, ezért érdemes csereollóval dolgozni. Így amíg az egyikkel a munkát végezzük, addig a másikat áztatjuk a fertőtlenítő anyagban.
A háztartási hypo minimum 5%-os oldatában legalább öt percig kell áztatnunk az eszközöket, míg a 70%-os alkoholban kétperces áztatás is elég a baktériummentességhez. (A hypo után öblítsük le a pengét vízzel a korrózió elkerülésének érdekében.) 20%-os háztartási ecetet is használhatunk, de ennek a hatása gyenge sav révén csak szelektív védelmet biztosít a kórokozók ellen.
A kérdés már csak az, hogy a fertőtlenítés kivitelezése hogy legpraktikusabb? Jó megoldás lehetne a „pumpálós" palack, mert ezzel könnyű lefújni a felületet, aztán zsebre rakni. Sajnos azonban a nem elegendő hatóidő miatt nem ez a tökéletes megoldás. Ehelyett egy olyan tartót vigyünk magunkkal, melybe bele tudjuk állítani a vágóeszközöket a kellő hatóidőre. Így jóval macerásabb az eljárás, de biztosabb hatékonyságot nyújt.
Amint láthatjuk, a metszőollók fertőtlenítése nem is olyan egyszerű feladat, mint azt elsőre gondolnánk, de termesztőként a művelés során minden lehetséges eszközt meg kell ragadnunk, hogy növényeink jó egészségi állapotát fenntartsuk.
