A sárgarépa nagyon kedvelt zöldségféle. Kiváló ízt ad a húslevesnek, remek nyersen elrágcsálni, finom főzelék készíthető belőle, és még répatortaként is megállja a helyét. Nagyon finom a különféle zöldséglevekben, de köretként is nagyon jó az íze. Gyerekkorunkban pedig mindig izgatottan vártuk, hogy egy újabb répa elfogyasztása vajon mennyiben fog hozzájárulni füttytudásunk elmélyüléséhez.
Sokáig fehér, sárga és lila változata is létezett, de végül a ma ismert narancsszínt a holland kertészeknek köszönhetjük, akik így akartak kedveskedni a királyi családnak. De a répa nem csak a királyok kedvence. Azon túl, hogy nagyon finom, még nagyon egészséges is, és habár jobban fütyülni nem fogunk tőle, minden okunk megvan rá, hogy legyen belőle a kertünkben. Ráadásul már nagyon korán el lehet vetni, így ne is késlekedjünk vele. A koleszterinszintünk egészen biztosan hálás lesz érte. És nem csak emiatt érdemes fogyasztani.
Így legyen sárgarépa a kertedben
A sárgarépa egy kétéves növény, vagyis az első évben levelet és erős karógyökeret, répatestet fejleszt, míg a második évben virágot hoz és magot érlel. A sárgarépa jó hidegtűrő növény, hiszen a magok csírázása már 4 Celsius-fokon megindul, habár az ideális csírázási hőmérséklete 20 Celsius-fok körül van. A csírázást követően a lomblevelek a gyengébb fagyokat is könnyen átvészelik.
A sárgarépát már nagyon korán el lehet vetni. Fotó: Pixabay
A sárgarépa fényigénye közepes, ezért az árnyékot is elviseli. Vízigénye sem nagy, mert leginkább a talaj víztartalékait használja fel. De ha igazán bőséges termést szeretnénk, nem maradhat el a rendszeres öntözés. Az egyelés során kiválasztott zsenge példányokat nyugodtan fogyasszuk el, vagy főzzük bele ételeinkbe. A sárgarépa a lazább szerkezetű vagy középkötött talajokat szereti a legjobban, melyek kémhatása semleges pH-jú. A túl sok nitrát azonban kedvezőtlenül befolyásolja a fejlődését.
A sárgarépa szaporítása magvetéssel történik. A sárgarépa esetében a vetésmélység 2-3 cm, a sortáv 15-20 cm. A magok nem kerülhetnek se túl mélyre, se túl sekényre, mert akkor a kelés nem lesz egyenletes. Nagyon fontos, hogy a vetést követően alaposan öntözzük be, mivel a csírázás és a kezdeti fejlődés ideje alatt nagyobb vízigénnyel rendelkezik.
Az egyelés nagyon fontos, hiszen csak így tudnak a növények megfelelően fejlődni. Ekkor hagyjunk 4-6 cm-es tőtávot. Ahogy a sárgarépa növekedésnek indul, folyamatosan ügyeljünk az egyelésre és a gyomtalanításra is. Mulcsozással segíthetünk, hogy ne legyen annyi gyom, és jobban tudja hasznosítani a vizet is. Amikor beállt a tőtáv, már csak az öntözés és a gyomlálás lesz a feladatunk a sárgarépával kapcsolatban.
Ha igazán édes sárgarépát szeretnénk, érdemes rövid tenyészidejűt választani, azonban habár hamarabb érnek, a répatest kisebb lesz, ennek is köszönhetjük édesebb ízért. Ezeknek a fajtáknak a tenyészideje 60-110 nap. A középhosszú tenyészidejű fajták 110-180 nap alatt, a hosszú tenyészidejű fajták pedig 180-220 nap alatt érnek be.
A sárgarépa a felszedést követően jól tárolható, de csak akkor, ha egészséges répákat tárolunk. A betakarított répáról vágjuk le a leveleket úgy, hogy egy kisebb csonkot hagyunk a levélalapnál. A sárgarépa tárolására sötét, hűvös helyiségben kerüljön sor, szétterítve, nedves homokban. Azonban fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a zöldségeket, és amelyik romlásnak indult, azt rögtön távolítsuk el a többiek közül, nehogy azok is megromoljanak.
A sárgarépa lehet gömbölyű, hosszúkás, kúp alakú vagy henger alakú, narancssárga, piros, sárga, fehér vagy éppen lila. A sárgarépára veszélyt jelenthet a sztemfíliumos betegség, amely a lomb pusztulásával és a répatest fekete foltosságával jár. A fertőzött répát nem lehet elfogyasztani. A lisztharmat is felültheti a fejét, amely fehér bevonatot képez a leveleken, majd a gyökerek fejlődése megáll. Az alternáriás levélfoltosság a sárgarépa leveleken jelenik meg kerek foltok formájában, melyek idővel barnás árnyalatúra színeződnek.
Ne csak a fütyülés miatt egyél sárgarépát
A sárgarépa nem csak finom, de nagyon egészséges is. Karotinoid tartalma kiemelkedő, de bőségesen tartalmaz B-vitaminokat, C-vitamin, kalciumot, foszfort és vasat. Ráadásul a fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják, hiszen energiatartalma mindössze 52 kcal tíz dekagrammonként. Mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony, külső héj alatti háncsszövetben található, így csak vékonyan hámozzuk meg. A sárgarépában található béta-karotinnak mindössze a negyede hasznosul, azonban hő hatására megnyílnak a sejtfalak, és sokkal több válik belőlük hozzáférhetővé.
A sárgarépa kiváló nyersen, léként, megfőzve, párolva, sőt, még répatorta formájában is. Fotó: Pixabay
A sárgarépa rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szabályozza a faggyú- és verejtékmirigyeket, és még a napégés ellen is védelmet nyújt. A sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, és még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Védelmet nyújt a szív- és keringési rendszer betegségeivel szemben, és napi 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Sajnos, ha nem a kertünkben termesztjük, óvatosnak kell vele lenni, mert képes elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, ezért ilyen esetben napi 5 adag répánál többet ne fogyasszunk.
Répatorta van?
A répatortát a legtöbben a nyuszikás viccből ismerik, pedig érdemes megkóstolni, hiszen igazán finom.
A répatorta elkészítéséhez szükség van 1 csésze barna cukorra, fél csésze teljes kiőrlésű lisztre, fél csésze fehér lisztre, 1 teáskanál szódabikarbónára, 1 teáskanál sütőporra, 1 teáskanál őrölt fahéjra, fél mokkáskanál sóra, fél csésze apróra vágott dióra, 1,5 csésze reszelt répára, 3 tojásra és egyharmad csésze olajra.
A kétféle lisztet keverjük össze szódabikarbónával és sütőporral, majd adjuk hozzá a sót, a fahéjat és a cukrot, végül a reszelt répát. Ezután keverjük bele a tojást, az olajat és a diót. A masszát öntsük kilisztezett sütőformába, és 160 fokon 30 percig süssük.
Jó étvágyat és sárgarépában gazdag kertet kívánunk!
