Ha nyár, akkor virágba borulnak a kertek, a fák, az ablakok, az erkélyek. Azonban nem elég jó minőségű földbe elültetni a palántákat, és utána rendszeresen öntözni. Ennél többre van szükség ahhoz, hogy valóban gyönyörű virágok díszítsék a kertjeinket, otthonainkat.

Ráadásul nyáron a gyümölcsfáinkat is érdemes gondosan ápolni, ha igazán bőséges és jó minőségű termést szeretnénk, és a szobanövényeinknek sem mindegy, hogyan gondoskodunk róluk a nyár folyamán.

1. Távolítsuk el az elszáradt virágokat

Nyáron a növényeink folyamatosan virágoznak, így mindig lesznek rajtuk elszáradt virágok. Ezeket nagyon fontos eltávolítani, hiszen energiát és tápanyagot vonnak el a növénytől. Éppen ezért, ha folyamatosan leszedjük az elszáradt virágokat, a növény minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani, így azok sokkal nagyobbak és szebbek lesznek, és ráadásul még több is lesz belőlük.

Azzal pedig, hogy megszabadítjuk a száraz virágoktól, még a növény egészségéért is sokat teszünk, hiszen így jobban átlátható lesz, a levegő is jobban átjárja, és több napfényhez jut, így jobban tud fejlődni, és a betegségek és a kártevők is kevesebb eséllyel tudják megtámadni.

növény öntözése

Nyáron különösen oda kell figyelni a növények öntözésére. Fotó: Shutterstock

2. A metszés is sok virágot eredményez

Némely növény számára nem csak az elnyílt virágok eltávolítása, de a metszés is nagyon fontos. Ilyenek például a petúniák is. A petúniák esetében fontos, hogy a hosszabb hajtásokat mindenképp távolítsuk el, sőt, érdemes a növény 20%-át megmetszeni a virágzást követően. Ezzel nagyban elősegítjük, hogy újra virágozzanak.

Hasonló a helyzet a muskátlikkal is, amelyeket szintén ajánlatos visszametszeni a fővirágzást követően, így akár kétszer is megmetszhetjük őket a nyár folyamán. A muskátlik esetében ne csupán az elnyílt virágokat távolítsuk el, hanem törjük ki tőből az egész virágszárat.

3. Nem mindegy, hogy öntözünk

Nagyon fontos, hogy minden növény esetében legyünk tisztában annak igényeivel. Ehhez természetesen hozzátartozik az adott növény vízigénye is. Van olyan növény, amelyik kevésbé igényli az öntözést, van, amelyik gyakrabban, de ehhez mindig figyelembe kell vennünk az adott időjárást is. Arra pedig mindig ügyeljünk, hogy a gyakori öntözés nem azt jelenti, hogy a növényeknek pangó vízben kell állniuk, ezt ugyanis csak nagyon kevés növény viseli el.

Reggel, vagy este öntözzünk?

Ez az örök kérdés közvetlenül azután, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás. Van, aki a reggeli öntözésre esküszik, azonban csakis úgy, hogy permetszerűen kapja a vizet a növény, hiszen így lesz ideje gyorsan megszáradni, ezáltal nehezítve a gombás fertőzések esélyét.

Azonban akad, akinek nincs ideje reggel öntözni. Az esti öntözésnél azonban arra kell ügyelni, hogy a víz közvetlenül a gyökérzónába tudjon felszívódni, és ne legyen túl nedves a lombozat, hiszen ha erős volt a nappali felmelegedés, akkor az esti öntözés utáni nedvesség a fű és a növények esetében is teret engedhet a gombás megbetegedéseknek.

A veteményesben a palántáknak is rendszeres öntözésre van szükségük a fejlődéshez, ezért itt is érdemes reggel és este öntözni, ha nagyon meleg az idő. Mivel nem minden növény viseli jól a hideg, csapból, esetleg kútból jövő vizet, érdemes kiengedni, és hagyni, hogy egy kissé felmelegedjen, az igazi ajándék a növényeink számára azonban az esővíz, így érdemes azt gyűjteni.

Öntözés a magaságyásban és a virágládában élő növények részére

A magaságyásba és a virágládába ültetett növények könnyebben kiszáradhatnak, ezért amikor eljön a meleg, nyári időszak, érdemes naponta kétszer is megöntözni őket. Azonban ügyeljünk rá, hogy a tűző napfényben semmiképp se öntözzünk, mert könnyedén megéghetnek a leveleik.

A rendszeres öntözés nem azt jelenti, hogy pangjon a növény alatt a víz. Bőségesen, de úgy öntözzük, hogy lehetőség legyen a felesleges víznek távoznia. Habár az évelők jobban tűrik a szárazságot, rájuk is oda kell figyelni a meleg időjárás idején. Az ő locsolási igényeiket érdemes figyelni, és aszerint öntözni őket, akár 2-3 naponta.

kert virágokkal

A fákra, bokrokra és a virágokra is jobban oda kell figyelni nyáron. Fotó: Shutterstock

A fák is igénylik a vizet

Érdemes a fáinkra is gondolni, és a virágzás és a terméshozás idején gondoskodni a vízigényük kielégítéséről. Ha nem kap kellő vizet a fa a terméshozás alatt, az a termés nagy részének lehullásához vezethet. Ha viszont túlöntözzük, lassabban fog beérni a gyümölcs, a meglévők pedig megrepedhetnek.

4. Így ápoljuk nyáron a szobanövényeinket

A szobanövényeink, annak ellenére, hogy az otthonunkban élnek, így valamelyest meg vannak védve a nagy hőségtől, ugyanúgy megérzik a nyarat, és más gondozásra van szükségük, mint tavasszal. Mindenképp védjük meg őket a közvetlen, erős napfénytől.


Az ablaküveg ráadásul még jobban felerősíti a napsugarak erejét, így érdemes őket a nagy hőség idejére áthelyezni. Azonban arra is figyeljünk, hogy ne érje őket közvetlenül a hideg levegő, ha szellőztetünk, vagy ha légkondicionáló berendezést használunk. Ha a növényeink levelei mozognak a légkondicionáló, vagy a ventilátor hatására, helyezzük őket védett helyre.

Akadnak olyan szobanövények, amelyek igénylik a magasabb páratartalmat, melyet nyáron nem kapnak meg a meleg miatt. Érdemes az ilyen növények esetében a cserépalátétbe kavicsokat helyezni, majd megtölteni vízzel, hogy az párologni tudjon. Semmi esetre se hagyjuk, hogy a növény pangó vízben álljon, mert attól nem párás lesz a levegő körülötte, hanem el fog rothadni.

Jó módszer még a párásításra, ha vizet spriccelünk a növényre, vagy a levegőbe, illetve a nyár folyamán a kádba helyezve le is zuhanyozhatjuk azokat a növényeket, amelyek igénylik ezt. Így a növény földje is alaposan meg tudja szívni magát vízzel, anélkül, hogy állna a víz a cserepében.

Inkább kis mennyiséget öntözzünk egyszerre, hogy a növény be tudja inni azt, és ne folyassuk le a vizet a földjéről feleslegesen. Fontos, hogy ha úgy látjuk, száradnak a növény levelei, nem kap megfelel mennyiségű vizet. Azonban nem csak vízre, a tápanyag utánpótlására is szükségük van a növényeinknek.

5. A tápanyag utánpótlás is fontos

A nyári időszakban sokkal gyorsabban felélik növényeink a tápanyagokat, mint más évszakokban, hiszen ekkor jóval melegebb van, ráadásul a többségük ekkor hoz virágot és termést, ezért fontos, hogy nézzünk utána az adott növény tápanyag igényének, és azt adjuk meg neki.

A növények a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, és azokból fotoszintézis segítségével építik fel a számukra szükséges szerves anyagokat. A növényi tápanyagokat makro- és mikroelemekre osztjuk. A makroelemek azok az anyagok, amelyekre a növényeknek nagy mennyiségben van szükségük. Ha nem jutnak hozzájuk, akkor annak nagyon súlyos következményei lesznek a növények fejlődésére vonatkozóan.

szobanövény öntözése

A szobanövényeket is rendszeresen öntözzük és gondoskodjunk a tápanyag utánpótlásukról. Fotó: Shutterstock

A mikroelemek olyan kiegészítő tápanyagok, amelyek a növények egyes életfolyamataihoz ugyancsak nélkülözhetetlenek, de jóval kevesebbre van szükségük belőlük, mint a makroelemekből. Azt, hogy egy tápoldatban mi található meg, azt a csomagoláson olvashatjuk el. Itt a tápanyagok vegyjelét tüntetik fel.

Makroelemek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S).  Mikroelemek a vas (Fe), a bór (B), a cink (Zn), a mangán (Mn), a réz (Cu) és a molibdén (Mo). Ezeket nevezzük nyomelemeknek.

A növények attól függően, hogy életük és fejlődésük éppen melyik szakaszát élik, különböző tápanyagot igényelnek. A növény az élete kezdetén a szárát és a lombtömegét fejleszti, amit növekedési vagy vegetatív szakasznak nevezünk. Ezt követi a generatív fázis, amikor virágot és termést hoznak.

Míg a növekedéshez sok nitrogén kell, addig a virágzáshoz nagyon sok foszforra és káliumra van szüksége a növénynek. A raktározó szervek kifejlődését a kálium segíti elő, ezért fontos például a fák és a kaktuszok számára káliumban gazdag tápoldatot adni.

A levél dísznövények, mint amilyenek a pálmák és a fikuszok, magas nitrogénarányú, míg a virágukkal díszítő szobanövények, mint amilyen a ciklámen, és a virágzó balkonnövények, mint amilyen a muskátli vagy a petúnia, magas foszfor- és káliumarányú tápoldatot igényelnek.

Nem csupán a növények életciklusát kell figyelembe venni a tápoldatozásnál, hanem az évszakokat is. A télre káliumadagolással készíthetjük fel a növényeket, hiszen ez elősegíti a hajtások beérését. Az is alapszabály, hogy amíg a tavaszi és a nyári időszakokban a növényeknek több tápanyagra van szükségük, addig az őszi és téli időszakban sok esetben teljesen el kell hagyni a tápoldatozást. Ugyanis ebben az esetben is nagyon igaz, hogy a jóból is megárt a sok. A túlzott tápoldatozás akár a növény életébe is kerülhet.

A növények pedig folyamatosan visszajeleznek, és tájékoztatnak minket arról, hogy vajon a megfelelő minőségben és mennyiségben kapták-e a tápoldatot, hiszen ha szépek, jól érzik magukat, akkor egészen biztosan jól jártunk el. A szabadföldbe ültetett növények a talajból fel tudják venni a hiányzó tápanyagot, ezért azokat az esetek döntő többségében nem szükséges tápoldatozni.

A tápoldatokat öntözve, vagy permetezve is a növény rendelkezésére tudjuk bocsátani. Amíg az öntözés a gyökérzónába juttatja a tápanyagokat, addig a levélre permetezve az lombtrágyaként jut el hozzájuk.

Az öntözéses módszer előnye, hogy két legyet üthetünk egy csapásra, hiszen az öntözés alkalmával, a vízben feloldva rögtön a tápanyagokhoz is hozzájut a növény. Amikor permetezzük, azaz lombtrágyaként juttatjuk a növény részére, akkor az leginkább tünetkezelésre szolgál, például tápanyaghiány felmerülésekor.

Ez azért hasznos, mert permetezve sokkal hamarabb fog felszívódni a tápanyag, hiszen közvetlenül jut el a levelekig, nem kell megtennie a gyökértől a lombig tartó hosszú utat. Érdemes azonban ilyenkor egyidejűleg öntözéssel is tápanyagot juttatni a növény részére. A lombtrágyázás alkalmával a permetbe növényvédő szereket is keverhetünk.