Ha szeretnél környezettudatosan élni, és minél kevesebb szeméttel szennyezni a környezeted, a komposztálást neked találták ki! Akkor is komposztálhatsz, ha lakásban élsz, azonban akkor jár a legnagyobb haszonnal, ha kertes házban laksz, és veteményesed is van.
Nem véletlenül hívják ugyanis a komposzt által keletkezett humuszt fekete aranynak, hiszen az nagyon értékes a növények számára. Nem fogjuk azt mondani, hogy a komposztálás könnyű feladat. Sok odafigyeléssel és munkával jár, különösen az elején, azonban idővel teljesen természetessé fog válni, és hidd el, nagyon örülni fogsz neki, hogy belevágtál!
Így kezdj bele a komposztálásba
A komposztálás a háztartásunkban keletkező szerves hulladékok legtermészetesebb felhasználási módja, amivel csak nyerhetsz. A szemét hasznossá alakul, boldoggá teszed vele a növényeket és jóval kevesebb szemetet kell majd belegyömöszölnöd a kukába.
A hulladékból könnyen válhat arany. Fotó: 123rf.com
A folyamat során a szerves anyagok elkezdenek lebomlani és oxidálódni, miközben humusz, szén-dioxid és ásványi anyagok keletkeznek. Ezáltal a talajba kerülve a komposzt javítja annak minőségét, a növényeid pedig dúskálni fognak a tápanyagokban.
Először is szerezz be egy jól zárható edényt, amelybe a konyhai hulladékok kerülnek. Vigyázz, hogy állati eredetű hulladék soha ne kerüljön a komposztba! Viszont belekerülhet zöldség, gyümölcs, virág, sőt, akár teafű és kávézacc is, de a déli gyümölcsök héját inkább csak alapos mosás után tedd bele.
Ezután alakítsd ki a kerti komposztálót. Ehhez válassz egy jól szellőző, kellően árnyékos helyet. Ne legyen túl közel a házhoz, mert sok rovart fog vonzani, de túl távol se, hogy belátható időn belül el tudj jutni hozzá az újabb adag komposztálni valóval. Megveheted készen, de te magad is elkészítheted. A legegyszerűbb módja, ha leversz négy cölöpöt és kifeszítesz köré egy dróthálót. Vagy akár raklapokat is rögzíthetsz egymáshoz. A lényeg, hogy egy helyen tárold, és könnyen hozzá tudj férni.
Tedd bele a konyhai komposztálód tartalmát, a fűnyírás során keletkezett hulladékot, az apróra vágott ágakat, gallyakat, lehullott leveleket. A száraz gyomok és a fűrészpor is belekerülhet, a tetejét pedig zárd le földdel. Ahhoz, hogy minél hamarabb beérjen a komposztod, dolgoznod kell.
A komposzt ugyanis igényli a törődést. Az ideális körülményekhez szükség van oxigénre, tápanyagra és nedvességre. Pár naponta, vagy legalább hetente érdemes átlapátolni és nedvesen tartani a komposztot, így jóval hamarabb kapod meg a várva várt, jó minőségű termőföldet. A komposzt úgy keletkezik, hogy a talajban található organizmusok lebontják a hulladékot. Minél vegyesebb a komposztba kerülő hulladék, annál jobb minőségű lesz a keletkező humusz. Ha nem győzöd kivárni, a gazdaboltokban beszerezhetsz komposzt gyorsítókat. Ezek nem mások, mint több milliárd organizmust tartalmazó porok, granulátumok, melyek besegítenek a már a komposztban lévőknek.
A sikeres komposztálás során hő keletkezik, így könnyen le tudod ellenőrizni, hogy jó úton jársz-e. Figyelned kell a szagára is, a hiedelmekkel ellentétben ugyanis a jó komposzt nem büdös! Ha kellemetlen szagok áradnak belőle, akkor valószínűleg nem kap elég oxigént, így gyakrabban kell megkeverned. Szintén nem kedvez neki, ha a konyhai hulladék már levet eresztve kerül bele. Ha a komposzt száraz, öntözd meg, ha pedig túlságosan nedves, keverj hozzá száraz hulladékot.
Meggyorsíthatod a folyamatot, ha felaprítod a komposztálandó anyagokat, mielőtt azok a komposztba kerülnek. A kisebbre aprított anyagok nagyobb felületen képesek felvenni a nedvességet, így segítik a korhadást okozó baktériumok és gombák elszaporodására.
Raklapokból is kiváló komposzttárolót lehet készíteni. Fotó: 123rf.com
Amikor forgatod a komposztot, ügyelj rá, hogy mindig az érett komposzt kerüljön kívülre, a még el nem korhadt anyagok pedig belülre, a komposzttömeg közepére kerüljenek. Ezáltal egy idő múlva homogén, barna, szagtalan, humuszt tartalmazó, környezetbarát szerves trágyát szórhatsz ki a veteményes ágyásokra. Ügyelj rá, hogy nem bomló anyag, így műanyag, fém, üveg, vagy bármilyen, nem bomló hulladék soha nem kerülhet a komposztba.
Minél nagyobb felületen érintkezik a komposzt a talajjal, annál gyorsabban készül el a humusz, hiszen a talaj nedvességet ad át a komposztban lévő anyagoknak. Ne fukarkodj a rétegekkel sem, hiszen minél többféle anyag van benne, annál értékesebb.
A komposzt érési folyamatának első szakasza három-négy hónapig tart. Ez alatt a komposztba került anyagok az oxigén jelenlétében lezajló korhadás következtében 60-70 Celsius-fokra melegednek fel, így elpusztulnak bennük a káros mikrobák, és a gyomok sem képesek rá,
Ha túl száraz, öntözd meg. Ha pedig sok földigilisztákat találsz benne, elégedett lehetsz a munkáddal. A komposzt második érlelési szakasza 6-7 hónap alatt fejeződik be. Ekkor az alsó réteg előbb érik meg, ezért ezt már jóval korábban fel lehet használni.
Ha a komposzt eléri a körülbelül másfél méteres magasságot, fedd be 15–20 cm vastagságú föld- vagy agyagréteggel. A felaprított szerves anyagok egy év alatt, míg a nem aprítottak körülbelül másfél év alatt válnak földdé. Ha nem tudod azonnal felhasználni az érett komposztot, akkor nyugodtan tedd zsákokba, és még jó néhány hónapig rendelkezésedre fog állni.
