Beköszöntött az ősz, érdemes tehát átgondolni, hogyan védjük meg a növényeinket az egyre hidegebbre fordulő időjárástól. A szerencsésebbeket egyszerűen csak megfogjuk, és cserepestől védett helyre visszük, ahol nyugodtan áttelelhetnek és várhatják az első, tavaszi napsugarakat. Azonban nagyon sok olyan növényünk van, amelyek kénytelenek a legnagyobb fagyokat is a kertben átvészelni. Egyáltalán nem mindegy, ezt hogyan teszik.

növényvédelem

Időben szerezzük be a növénytakaráshoz szükséges eszközöket. Fotó: 123rf.com

  • Várjuk meg a növények betakarásával a valóban hideg időszakot. Ha előtte bebugyoláljuk őket, azzal jóval többet ártunk, mint segítünk nekik.
  • Azzal, hogy a növényt dróthálóval vesszük körbe, amit megtömünk szalmával, még legtöbbjüket nem védtük meg a fagytól. A növény nem képes hőt termelni, így ezzel csak nagyon csekély védelmet biztosítunk számára. A legfontosabb védelem a növény számára a talaj által biztosított hő. Így ha a talajt is letakarjuk, azzal a legfontosabb hőforrástól fosztjuk meg a növényünket.
  • A legpraktikusabb megoldás egy gúla formát felépíteni a növény köré. Magát a gúlát fedjük be olyan anyaggal, amely jól megtartja a hőt. Lehet ez akár egy jó meleg pokróc is. Hogy ne okozzon gondot az eső, kívülről vonjuk be nejlonnal. A lényeg, hogy a gúla formával a talajt vesszük körbe, és ezáltal meg tudjuk őrizni annak hőmérsékletét. Mindig gondoskodjunk a növényt védő építményünk biztonságos rögzítéséről. Készüljünk fel arra is, hogy egy erős szél se tudjon belekapni.

  • A takarást nem kell folyamatosan a növény körül tartani, csupán az igazán hideg időjárás esetén. Ezért célszerű úgy megalkotni, hogy könnyen levehető, majd újra visszatehető legyen.
  • A növény védelmére épített alkotásaink nem csupán a növényeket fogják megóvni. Rendszeresen vizsgáljuk meg, mert az egerek, pockok is menedékre találhatnak alatta. A baj nem azzal van, hogy így ők is átvészelhetik a telet, hanem hogy a betakart növényünkből fognak falatozni.
  • Ősszel már ne adjunk a növényeinknek nitrogén-túlsúlyos műtrágyát, hiszen a nitrogén hajtásnövekedés serkentő.
  • Ahogyan az ősz közeledtével mi is lelassulunk kissé a nagy nyári pörgés után, úgy pihennek meg a növényeink is. Nedvkeringésük minimálissá válik, táplálkozásuk szünetel, viszont egy dolog nem maradhat el, ez pedig az, hogy ugyanúgy lélegeznek, oxigént vesznek fel, és széndioxidot bocsátanak ki, mint nyáron. Ezért is kell nagyon odafigyelni rá, hogy soha ne olyan takaróanyagot használjunk, amelyik nem engedi át a levegőt. A pihenőidő a mélynyugalmi állapottal kezdődik majd meg, amikor is a lombhullató fák és bokrok kevésbé lesznek érzékenyek az időjárás szélsőségeivel szemben, így majd a később érkező, nagyobb fagyokat is képesek lesznek elviselni.
  • A rózsabokrokat és a szőlőtőkéket érdemes földkupaccal körülvenni. Így a növények legérzékenyebb része, a gyökérnyak nem tud károsodni a fagyoktól. A füge- és a gránátalma bokrokat náddal, esetleg napraforgó szárral, dróthálóval vegyük körbe és az ágak közé vastagon tömjünk falevelet, szalmát, lekaszált füvet.

A rózsabokrokat vegyük körül földkupaccal – fotó: Shutterstock

  • A magas törzsű rózsák koronáját takarjuk be egy rájuk húzott, anyagból készült zsákkal.
  • Készüljünk fel az erős szélre is, és előre próbáljuk meg a veszélynek kitett ágakat rögzíteni. Szerezzünk be sebkezelő anyagot is növényeink számára, mert ha mégsem sikerül meggátolni, hogy a szél kárt tegyen bennük, fontos, hogy a keletkezett sérüléseik a kezelés hatására hamarabb gyógyuljanak és ne fertőződjenek el.
  • Az örökzöld fák és bokrok másképp viselkednek ősszel, mint lombhullató társaik, hiszen ők egész télen át táplálkoznak, bár a nyári időszaknál kisebb mértékben. Természetesen lélegeznek is. Fontos, hogy védjük őket, különösen a szeptemberben telepített csemetéket. Őket leginkább az őszi, tűző naptól kell megóvni, melyet árnyékolással tudunk megoldani. Az erős napsütés hatására rengeteg nedvességet párologtatnak el és az elveszített vizet a hideg, esetleg később fagyos talajból nem képesek pótolni.
  • Növényeinket nem csupán az időjárás viszontagságaitól, de az állatok okozta károktól is meg kell védenünk az őszi, téli időszakban. Ilyenkor az állatoknak jóval kevesebb táplálék jut, mint tavasszal és nyáron, így minden alkalmat meg fognak ragadni, hogy eledelhez jussanak. A szarvas, az őz, a vaddisznó vagy a mezei nyúl rágása nagyon sokat árthat növényeinknek, így érdemes magas kerítéssel óvni tőlük azokat. A nyúl ellen ez természetesen nem véd, így a fák törzsének náddal, dróttal, vagy napraforgó szárral történő betekerése tudja leginkább megakadályozni hosszú fülű barátunkat a károkozásban.

rózsa takarása

A növényeinket mindig légáteresztő anyaggal védjük. Fotó: 123rf.com

  • Eszünkbe se jusson ősszel megmetszeni a rózsáinkat! Ilyenkor ősszel már csak az elnyílt virágokat, a beteg hajtásokat, leveleket szabad eltávolítani. A nagyobb metszéssel várjuk meg a tavaszt.  Fontos, hogy az ősz elején már ne helyezzünk ki műtrágyát, mert azzal megzavarhatjuk a rózsa biológiai óráját. A műtrágya hatására újra virágba fog borulni, és a hideg reggelek kárt fognak tenni a növényben. A rózsát a későbbiekben a fagytól kell védeni, de vannak közöttük fagyálló fajták is, mint például a nagyobb méretű parkrózsák és egyes futórózsák. A felkupacolás segíthet a kevésbé fagyálló rózsák megvédésében. A felkupacolás során a növényre földet halmozunk, melynek a teteje a szemzés fölött egy jó arasznyival kell, hogy legyen. Ezen kívül még körbekeríthetjük a növényt. Vegyünk 4 egyenes rudat, szúrjuk le jó mélyen a talajba, hogy ne tudja felkapni a szél, és húzzunk a rudak köré hálót. A háló belső részét töltsük fel földdel vagy komposzttal, de akár szalmát, vagy leveleket is használhatunk erre a célra.