Egyre kevesebben jelentkeznek kétkezi, nem állandó mezőgazdasági munkára, írja a Népszava.
Nem egyszerű követni a létszámot
Csizmadia Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa a lapnak elmondta: lehetetlen pontosan megmondani, hogy áll az idei idénymunkás-állomány, mert nem egyszerű követni a létszámot. Ugyanis ha valakit idényjelleggel foglalkoztatnak, az többnyire egyszerűsített foglalkoztatást jelent, de annak is több válfaja van. Ráadásul előfordul, hogy egy ember több munkáltatónál is dolgozik, statisztikai szempontból tehát valóban kaotikus a helyzet. Becslések alapján körülbelül 350 ezer dolgozóról lehet szó havonta a májustól októberig tartó szezonban. Nagy részük azonban turisztikai foglalkoztatott, 40 ezer körüli lehet csak a mezőgazdasági idénymunkás.
De ez is megtévesztő, mert a gazdálkodók sokszor nem a mezőgazdasági idénymunkás kategóriát alkalmazzák, hanem az alkalmi foglalkoztatottat. Mégpedig azért, mert utóbbi esetben nem kell indokolni a tevékenység idényjellegét. Emellett a helyzet szektoronként is változik. A növénytermesztés, ezen belül is a szőlészet, kertészet, zöldség-, és gyümölcstermesztés igényli a legtöbb ilyen jellegű munkaerőt.
A gyümölcstermesztés igényli a legtöbb kézi munkaerőt – fotó: pixabay
Emelkedtek a közterhek
A kínált bérek általában havi bruttó 300 ezer forinttól indulnak. A háborús veszélyhelyzet apropóján alkotott, extraprofitadóról szóló kormányrendelet megemelte az effajta munka után fizetendő közterhet, amely korábban naponta fejenként 500 forint volt a mezőgazdasági idénymunkára, az alkalmi foglakoztatottra pedig 1000 forint. Ha ezt a munkáltató lerótta, rendben voltak a fizetni valók. Újabban azonban a minimálbért kell figyelembe venni: az egyszerűsített foglalkoztatásnál annak 85 százalékát kell kifizetni, szakképzettséget igénylő munkakörnél pedig a garantált bérminimum 87 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 1000 forintról a minimálbér 1 százalékára, 2300 forintra, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál 500 forint helyett pedig 1200 forintra nőtt a közteher.
A napidíj a beszámolók alapján 12-15 ezer forint körül mozog, de ezt a piaci helyzet akár felfelé is elmozdíthatja.
Vonzóbb bérre se jön ember
Úgy tűnik azonban, a munkáltatók hiába kedvelik a rugalmas egyszerűsített foglalkoztatási formát, az adózási szabályok pedig kedvezők, nagy a hiány az idényjellegű foglalkoztatásban. Vonzóbb bérre sem feltétlenül kapnak embert a munkavállalók, illetve aki el akart helyezkedni, az talált állandó munkát magának – osztotta meg tapasztalatait a MOSZ tanácsosa.
Inkább gyomirtóznak, így kapásra nincs szükség – fotó: pixabay
Az élőmunkát gépesítéssel váltják ki
A legtöbb idénymunkásra a betakarítás idején van igény, zömüket a kertészeti ágazat foglalkoztatja, ám a több szakértelmet igénylő metszésnél már kevésbé jöhet szóba ez a foglalkoztatási forma. Az agrárkamara úgy látja, hogy a gazdaságok az élőmunkát gépesítéssel váltják ki, kapálás helyett pedig gyomirtásra állnak át. Egyes bogyós gyümölcsök, vagy a zöldségek közül a spárga termesztése éppen a kézi munkaerő hiánya miatt szorul vissza.
Az állattenyésztésben pedig részben a munkaerőhiány, részben a költségek miatt sok helyen már nem alkalmaznak éjszakai elletőt. Az ő feladata volt figyelni és segíteni például egy szarvasmarha-borjú világra jövetelét. Ma inkább bevállalja a kockázatot a gazdaság, hogy nem marad reggelre életben a borjú, mert az anyagilag kisebb veszteség, mint erre külön tartani egy dolgozót.
_fill_540x300_0.jpg)
