A belföldi áremelkedés ellenére az exportpiacokon tapasztalható drágulás szinte elhanyagolható.

Alig több mint feléért adják a tokajit

Az első negyedévi 4 százalékos növekedés után az utóbbi időben közel 8 százalékos emelkedést tapasztalhattunk a belföldön termelt és értékesített, oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok feldolgozói értékesítési árában - ez az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) borpiaci jelentéséből derült ki korábban.

Az ár hektoliterenként 27,8 ezer, tehát literenként 278 forint. Az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borok közül a fehér változatok feldolgozói értékesítési ára viszont majdnem 14 százalékkal, 25,5 ezerre, míg a vörösöké és a rozéké 5 százalékkal, 30 ezer forintra nőtt - írja a Világgazdaság.

Az exportárak nem követik a növekedési ütemet

Hiába a hazai áremelkedés, az exportárak ennél sokkal alacsonyabb mértékben, alig 2 százalékkal emelkedett az év első hat hónapjában, mint tavaly ilyenkor. Jelenleg 28,2 ezer forintba kerül a hektónkénti ára. Bár hozzá kell tenni, hogy az említett időszakban a forint árfolyama erősebb volt, mint 2022-ben.

Ennek ellenére az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok külpiaci értékesítési ára alig emelkedett, míg a vörös- és a rozéborok 19 százalékkal kerülnek többe a nemzetközi piacon.

Belföldön nagyobb mértékű az áremelkedés

Még mindig elmondható, hogy a borászok itthon nagyobb mértékben tudják emelni a tokaji fehérborok értékesítési átlagárát. Éves alapon 26 százalékkal, hektónként 146,6 ezer forinttal kellett érte többet fizetni, ehhez képest az exportáruk alig 9 százalékkal emelkedtek meg ugyanebben az időszakban.

Az egri árak

A szintén oltalom alatt álló egri vörös- és rozéborok értékesítési átlagára 17 százalékkal, 57,1 ezer forintra emelkedett, míg az exportáruk esetében nagyobb emelkedés volt tapasztalható, itt ugyanis összesen 21 százalékkal nőttek az árak. A hektónkénti 65 ezer forint valamivel magasabb, mint itthon.

A KSH adatai alapján az egyenleg mind mennyiségben, mint értékben pozitív volt, ami az első negyedéves aggregált adatokat illeti a magyar bor-külkereskedelemről. Mennyiségben viszont 12 százalékkal, értékben pedig 6 százalékkal csökkent a a 2022-es adatokhoz viszonyítva. A borexport 12 százalékkal kevesebb lett, értékben pedig 6 százalékot megközelítő csökkenés történt.

A külpiacon még mindig a magyar fehérbor a legkedveltebb - fotó: pexels.com

Mi ment a külpiacra?

A külpiacon értékesített mennyiség nagy része (73 százaléka) lédig, tartályos bor volt. Ennek exportja 8 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a palackos borok exportja 22 százalékkal csökkent, ami végül 6 százalékkal kevesebb bevételt eredményezett. A nemzetközi piacon még mindig a magyar fehérborok a keresettebbek, hiszen a kivitel 86 százalékát ezek tették ki.

Végezetül a KSH adataiból kiderült, hogy hazánk borimportja az első negyedévben 16 ezer hektoliterre csökkent, ami 21 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul ezek szinte mindegyike palackos kiszerelésű volt.