A kunhalmok és gémeskutak nyilvántartása elérhető az MVH honlapján keresztül a fizikai blokkazonosító,a középponti koordinátapár, valamint kunhalmok esetében a sugár feltüntetésével. A gémeskútra vonatkozó előírás nem tartalmazza a kút műszaki állapotának javítását, kizárólag a kút kiindulási állapotának megőrzését írja elő.
Víz nélkül nincs élet, ami legtöbbször csak akkor tudatosul igazán, ha nincs belőle elég. Megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül pedig szinte lehetetlen mezőgazdasági termelést folytatni, ami különösen igaz volt a 19. századi folyamszabályozási munkáknál, mely következtében sorra jelentek meg az igazi aszályos évek. 1863-ban addig nem látott aszály sújtotta Magyarországot. Ekkor a Nagykunság állatállományának mintegy 78%- a elpusztult, a Dunántúlon kiszáradt a Velencei és a Fertő-tó. Az Alföldön már az ókor óta egy speciális ártéri gazdálkodási rendszer működött.
Ennek egyik eleme a legeltető nagyállattartás volt, amely a legjelentősebb anyagi forrást biztosította. Az állatok növekedéséhez azonban nemcsak a jó legelőterületek kellettek, hanem ugyanilyen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. A vízviszonyokat pedig a Tisza vízjárása határozta meg.
A nyílt vízi itatás rendelkezésre állt, azonban veszélyeket is hordozott magában. A nyári melegben a sekély állóvizek hamar algásodtak, a benne lévő növényi maradványok rohadtak, ezáltal a víz bűzössé és ihatatlanná vált. Ezért a hatóságok a 18. századtól igyekeztek megtiltani a természetes itatóhelyek használatát és ezzel egy időben kutakat ásattak. A kezdetleges kútformák többnyire csak ideiglenes megoldások voltak, hiszen hamar megmohosodtak, beomlottak, vagy kiszáradtak.
A „mai” kutak, amelyek minőségi változást hoztak a vízellátásban, a gémeskutakkal jelentek meg. Ez biztosította az aránylag gyors és biztonságos vízkiemelést a kétkarú emelő elvének alkalmazásával. Ez a kútforma annyira hozzátartozik a mai napig az alföldi tájhoz, elsősorban a hortobágyi térséghez, hogy nélküle azt el sem tudnánk képzelni, így a puszta egyik jelképévé vált.
A gémeskutak az Alföldön nemcsak vízbeszerzésre voltak alkalmasak, hanem útjelzőként, tájékozódási pontként, valamint hírtovábbító eszközként is használták. A pásztorok és a tanyasi emberek kútgémmel „beszélgettek” egymással, így a távíró és a telefon őse is a gémeskút. Hogy miről is árulkodtak?
1. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a vízmerő dézsa a kút állójára van téve. Jelentése: vigyázz, hivatalos ember érkezett (pusztagazda, mezőőr, olvasó bizottság, csendőr).
2. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a kifolyó csatornán áll. Jelentése: hajtsák a jószágokat az itatóhoz.
3. A kútgém fel van eresztve, a vízmerő dézsa a káva mellett kívül a földre van letéve. Jelentése: Elkészült az ebéd, jöjjetek ebédelni. (Ezt a jelzést csak ősszel és tavasszal alkalmazták, amikor egész nap legelt a nyáj.
4. A kútgém fel van eresztve úgy, hogy a dézsa a magasban szabadon lóg. Jelentése: Nagy baj, szerencsétlenség történt (jószágkár, emberhalál). Amikor ezt meglátták, azonnal siettek a szomszédos legelőkről segítséget nyújtani.
5. A kútostor a dézsával a kútágasba vert szögre van akasztva. Jelentése: a gulyába vagy a ménesbe befogadott idegen jószágot sürgősen el kell tüntetni, mert keresik vagy megérkezett az olvasó bizottság.
6. A vízmerő dézsa teljesen bele van nyomva a kútba. Jelentése: vigyázz, látogató gazdák érkeztek, ha nem a saját lovadon ülsz, cseréld át a magadéra. Ezt csak a csikósok ismerik.
7. A dézsa nincs a kútostoron, ez pedig fel van téve az ágasra. Jelentése: a kút vize nem iható, mert valaki beleölte magát vagy jószág fulladt bele.
8. A kútgém felengedetten áll, dézsa és kútostor sincs rajta. Jelentése: a kút rossz, beomlott, vagy vize nem jó. Ne gyere a közelébe sem.
9. A kút koloncára szűr van terítve, a gém vízszintes helyzetben áll. Jelentése: a számadó nem tartózkodik a legelőn, haza- vagy a csárdába ment.
10. A vízmerő dézsa a kút állóján van, a kútgém hegyére női kendőt vagy kötényt kötöttek. Jelentése: rideg nő tartózkodik a pásztorszálláson. Elvégezte a pásztorok ruhájának mosását, foltozását, és hajlandó szerelmi szolgáltatásokra is.
11. A vizes dézsa a kútkáva tetején áll, a kútgém hegyére rossz szűr van akasztva. Jelentése: megérkezett az ócskás. Vette a bőrt, hullott szőrt, gyapjút és pipaszárat, rámás tükröt, bicskát, bajuszpedrőt árult.