Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

A megváltozott klimatikus viszonyok miatt új megközelítés szükséges a bogyós gyümölcsök hazai termesztésében; a nemesítésben, a fajták megválasztásában, a növényvédelemben, illetve a teljes termesztéstechnológiában is változásra van szükség. Miközben a tapasztalatok sokat segítenek, megnövekszik az adatok, az új szemléletmód és a modern megoldások szerepe a gyakorlatban. Ennek apropóján rendezett szakmai napot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem (MATE) Kertészettudományi Intézetével közösen a MATE Fertődi Kutatóállomásán.

Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány miatt málnát már csak elszórtan termesztenek hazánkban, összefüggő nagyobb ültetvények csak elvétve akadnak az országban: Nógrád vármegyében 16 hektáron, Heves vármegyében 10 hektáron, Zala és Vas vármegyékben pedig 7-8 hektáron folyik málnatermesztés.

Ribiszke-termesztésünk jobb helyzetben van, nagyságrendileg 1000 hektárnyi felületen folyik a termesztése. Szedret országosan 30-40 hektáron termesztenek hazánkban. Hazánkban hagyományosan Nógrád vármegye a bogyós gyümölcsök igazi otthona, de Győr-Moson-Sopron vármegye több részén is folyik még termesztés.

málna

Az éghajlatváltozás és a munkaerőhiány miatt málnát már csak elszórtan termesztenek hazánkban – fotó: Pixabay

Abban minden kutató egyetért, hogy a bogyósok termesztésénél az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás hatásainak mérséklése. A fő málnafajtáink érési ideje arra a periódusra esik, amikor hazánkban 35-40 Celsius fokos hőmérséklet is előfordul. A szélsőségek elviselésére csupán a nemesítési lehetőségek nem elegendőek, a növények árnyékolására van szükség. Az árnyékolás lehetséges mesterséges elemekkel (árnyékoló sátrak), vagy természetes elemekkel (agrár- erdészeti rendszer).

Az árnyékolás természetes megoldására indított agrárerdészeti kísérletet a MATE Kertészettudományi Intézete. A nemesnyár klónok ültetésére 2017. március végén került sor, ezt követően 2018 tavaszán málnát, fekete ribiszkét és fekete szedret telepítettek a szakemberek. A kísérletben kettő vesszőn termő fajta, a ’Fertődi zamatos’ és a ’Fertődi kármin’, és a kétszertermő, fakultatív sarjon termő fajta jelölt a ’Fertődi narancs’ megújulóképességét, vesszőhozamát és növekedési erélyét vizsgálták. A 2019- es évben csatlakoztak a Soproni Egyetem munkatársai is, akik hidrológiai mérésekkel vizsgálják a rendszer vízforgalmát. Az agroerdészeti kísérlet célja a málna- és alapvetően a bogyós gyümölcstermesztés ökoszisztéma szolgáltatásainak, gazdasági életképességének és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességének javítása a Pannon-medencében.

Málna estén a mérési eredmények és a vizuális tapasztalatok igazolták a termesztés eredményességét. Fekete ribiszke estén szintén kedvező eredményeket figyeltek meg. Fekete szedernél az árnyékolás nem mutatott kiugró értékeket. De általánosságban elmondható, hogy a túlzott árnyék kedvezőtlen növekedést, gyenge fejlődést eredményezett. Valamennyi vizsgált bogyós esetében hasznosabb lehet a gyümölcsfák lazább árnyékába telepíteni a növényeket.

A rendezvényen a kísérlet eredményei mellett bemutatták az új nemesítésű bogyós fajtákat is, a málna fajtakínálatnak is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz a forgalmazók a fogyasztók, a hűtő és konzervipar és nem utolsó sorban a termesztők elvárásaihoz.

Forrás: NAK

Indexkép: pixabay.com