Jelentősen még nem csapta meg a drágulás szele kedvenc szezonális gyümölcsünket, az almát, de ami késik, nem múlik, mivel a termesztők kongatják már a vészharangot - írja az index.hu
Annak érdekében, hogy a termelői veszteségek elkerülhetőek legyenek a nyomott értékesítési árak mellett kimagasló terméseredmények szükségesek – fotó: pixabay.com
Jövőre almahiány is kialakulhat
Visszaveti a gazdálkodási kedvet az, hogy a termelői árak növekedése egyáltalán nem tart lépést a költségek emelkedésével. A magas energiaárak miatt sok hazai termelő nem fogja az almát betárolni, ezért jövőre akár almahiány is kialakulhat a piacon.
A tavalyról idénre 25-30 százalékkal, öt év alatt pedig 60-80 százalékkal emelkedő termelési költségek szinte semmilyen szinten nem köszönnek vissza a termelői árak növekedésében
– mondta az Indexnek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki szerint annek érdekében, hogy a termelői veszteségek elkerülhetőek legyenek a nyomott értékesítési árak mellett kimagasló terméseredmények szükségesek.
Az önköltségek mértéke hátrányosan befolyásolja a piacot
A hazai üzemekben jelenleg a léalma kilogrammonkénti felvásárlási ára 40-42 forint + áfa, amelyre ráépül a szállítókra vonatkozó hosszú távú szerződés szerinti 2 forintos felár. Az étkezési alma kilójáért pedig a termelők 100-120 forintot kapnak.
A FruitVeB tapasztalatai alapján az árakat nem a költségek változása alakítja, hanem a kereslet-kínálat alakulása.
Ennek megfelelően idén a termelői árakban az étkezési alma esetében nem tapasztalható jelentős emelkedés, amely így nem tükrözi a költségekben egy év alatt bekövetkező 25-30 százalékos növekedést.
Kritikus kérdés az is, hogy a több hónapos tárolás költségét jelentősen megnövelő energiaár-emelkedést miként lehet az éves forgalmazás során érvényesíteni. Érthető, hogy a magas energiaárak miatt nagyon sok termelő mond nemet a betárolásra, arról nem is beszélve, hogy az aszályos nyár miatt az alma tárolhatósága is várhatóan rosszabb lesz. Ennek eredményeképpen előfordulhat, hogy késő tavasztól, kora nyártól akár almahiány is kialakulhat a piacon.
Nagyon sok termelő mond nemet a betárolásra, ami nem csoda az energiaárak emelkedése után – fotó: pixabay.com
Sokan a túlélésre játszanak
A kibontakozó gazdasági válság egyre pesszimistább forgatókönyvet vetít a gazdálkodók elé: a gyorsuló infláció,az energiaárak és az üzemanyag árának drasztikus növekedése, a kereslet visszaesése, a várható műtrágyahiány, az összes input anyag árának további növekedése okot ad az aggodalomra.
Apáti Ferenc elmondta:
az elmúlt egy évben a műtrágyák ára 300-500 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 20-50 százalékkal emelkedett, a gáz- és villamos energia ára 10-15-szeresére nőtt, amihez még hozzájön a munkabérek 10-15 százalékos emelkedése is.
Az üzemanyagárak növekedése magával hozta a szállítási költségek számottevő emelkedését, az építőanyagok árában végbemenő 30-200 százalékos emelkedés mintegy 40-80 százalékkal növelte az építési beruházások költségeit. Jelentősen emelkedtek a banki kamatok is – a korábbi 2-3 százalékról 16-20 százalékra –, ami egyaránt drágítja a beruházásokat és a forgóeszközök finanszírozását is.
Ezekre a negatív tényezőkre lehetetlen azonnal reagálni, emiatt az ágazati szereplők jelentős része egyenlőre a „túlélésre fog játszani" – mondta Apáti Ferenc, majd hozzátette: a következő 2-3 évben az almatermelők több tíz százaléka hagyhat fel a termeléssel, és a termőfelületnek is több tíz százaléka el fog tűnni.
Jelentős leépülés vár az almatermesztésre
Az időjárási károk, a jelentős munkaerőhiány, valamint a nyomott termelői árak miatt folyamatosan rossz évjáratokkal szembesülnek a termelők
– közölte a FruitVeB elnöke. Azt is elmondta, hogy Magyarországon az 1990-es évek elején még csaknem 40 ezer hektáron termesztettek almát, de még 2010-ben is 35 ezer hektáron, így a hazai termelési potenciál majdnem elérte az 1 millió tonnát. Mostanra a termőterület csaknem a felére, 23 ezer hektárra esett vissza, ahonnan egy jobb évben, például tavaly már csak félmillió tonna almát takarítottak be.
Az idei magyarországi almatermés 300-350 ezer tonnára tehető, de előfordulhat, hogy – a termésre negatív hatást gyakorló tényezők vártnál kedvezőtlenebb alakulása esetén – csak alulról súrolja majd a 300 ezer tonnát. Hasonlóan gyenge termés utoljára a drasztikus fagykárok miatt 2007-ben (214 ezer tonna), majd 2011-ben (300 ezer tonna) volt.
Az idei termés mennyisége lehet, hogy csak alulról súrolja majd a 300 ezer tonnát – fotó: pixabay.com
Az elmúlt időszak nagyon sok termelő anyagi tartalékát felemésztette
Mivel a hivatalos statisztikák szerint a magyarok fejenként, évente 11-12 kilogramm almát fogyasztanak el - azaz összesen 120-140 ezer tonnát.
Úgy tűnik, szűken, de lesz elegendő étkezési almánk, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági válság miatt az almafogyasztás várhatóan 10-20 százalékot csökkenni fog
– mondta Apáti Ferenc.
Az elmúlt időszak nagyon sok termelő anyagi tartalékát felemésztette. Ez elsősorban az ipari alma termelőit sújtja, hiszen ők lényegesen korszerűtlenebb ültetvényeken, nagyobb időjárási kitettség mellett gazdálkodnak, Sajnos a probléma az étkezési almatermelők egy részét sem kerüli el, a kedvezőtlen hatások őket is érintik.
A FruitVeB elnöke elmondta, hogy mindez nem egy pillanatnyi állapot, hanem évtizedes folyamat áll mögötte. A negatív tendenciát rövid távon tovább erősíti, hogy az idei évszázados aszály miatt az öntözetlen ültetvényeken valószínűsíthetően jövőre is alig lesz virág, ezáltal pedig termés sem várható – márpedig az almaültetvények háromnegyede öntözetlen.
Rögös lesz a fejlődés útja
Némi fény azért látszik az alagút végén azáltal, hogy a következő években várható nagyon erős leépülés után egy új fejlődési ösvény nyílhat meg a termelők előtt.
Olyan mértékben eshet vissza a kínálat, hogy az a termelői árak érdemi emelkedését vonhatja majd maga után, ez pedig hosszabb távon javítani tud a termelők jövedelempozícióján, és visszahozhatja a termelési kedvet.
Azoknak van a legnagyobb esélye átvészelni a következő 2-3 évet, akik korszerű, öntözött ültetvényeken gazdálkodnak, magas hozamokat (40-60 tonna/hektár) érnek el, és minimum 80 százalékos étkezési minőségi áruhányadot produkálnak.
