Ezt Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos mondta az Indexnek adott interjújában. Mint rámutatott: Toszkánának, Bordeaux-nak és most már Wachaunak is van erős azonosságtudata, ami a magyar borvidékekről nehezen mondható el. A 20–30 éves hátrányt a hazai ágazatnak egy pörgős piacon kell behoznia. E célt szolgálja a kormánybiztos által csak haditervként emlegetett Nemzeti Bormarketing Stratégia, mely most készült el. A dokumentum kapcsán Rókusfalvy azt mondta: a közel 600 oldalas kiadvány lényegében az ágazat haditerve, az anyag olyan elemzéseket tartalmaz, amelyek a borágazat jövőjét hivatottak szolgálni.

"A mi feladatunk nem az volt, hogy egy szép, új arculatot, szlogent kreáljunk a hazai borokhoz, hanem hogy megállapítsuk: az elmúlt 30 évben miért nem tudott hatékonyan működni e terület és milyen lehetőségeket, kitörési pontokat kínál számunkra a piac. Nemcsak az ágazat életben tartására szerződtem, hanem a magyar borban rejlő értékek széles körben való fellendítésére is" – szögezte le.

bor

Rókusfalvy Pál – fotó: Facebook/Németh András Péter

Mint rámutatott: nemzetközi összehasonlításban a magyar bort bizonytalanságok sokasága lengi körbe, mivel éveken keresztül elavult ültetvényrendszeren alapult, töredezett birtokszerkezet jellemezte. Ráadásul több, mint 200 eredetvédett termékünk van, ami nem kevés; szembe kell néznünk azzal, hogy a sokszínűség kommunikációs szempontból ma már sajnos használhatatlan. "Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ha meg akarjuk határozni termékként a magyar bort" – fogalmazott a szakember, aki etyeki birtokán amúgy szintén termeléssel foglalkozó gazda.


Rókusfalvy szerint kulcskérdés az ágazat profittermelő képessége. Példaként Ausztriát hozta fel, ahol az elmúlt évtizedekben 26 ezer hektárról 42 ezerre nőtt a szőlő termőterülete, ezzel szemben Magyarországon az 1960-as években mintegy 200 ezer hektárról szüreteltek, addig napjainkra negyedére, körülbelül 50 ezer hektárra csökkent a terület. A kisebb területen termelő osztrákoknál a bor átlagára 3-4 euró literenként, ami nálunk egy euró alatt van, így nyugati szomszédaink jóval nagyobb bevételre tesznek szert.

Problémaként határozta meg azt is, hogy a mai magyar szőlőterület 84 százaléka 3 hektár alatti méretű, ami nem túl hatékony. Ellentétben például Chilével, ahol a borágazat sokkal gazdaságosabb, ami abból is fakad, hogy az átlagos birtokméret 10 hektár körüli. Rókusfalvy szerint fontos lenne a mérethatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása, azonban történelmi hagyományaink miatt a mai napig szitokszónak számít a szövetkezés. Pedig ez közelebb hozná a megoldást.

bor

A magyar birtokrendszer túlságosan széttöredezett – fotó: pixabay

Jövőbeni feladataként határozta meg, hogy a magyar bor értéke belföldön és a nemzetközi porondon is magasabb szintre lépjen. Ehhez azonban az ellátási lánc összes szereplőjének munkáját össze kell hangolni egy közös koordinátarendszerben, egy irányba mutató stratégiában. Egy asztalhoz ültetve a kereskedőket, a gasztronómiát, a külgazdasági képviselőket vagy épp a turisztika résztvevőit. Elengedhetetlennek tartja továbbá az értékesítési oldal erősítését és a termékfejlesztést is.


Összességében számos gazdasági mutató – csökkenő fogyasztás, túltermelés, gazdasági háborúk – és fogyasztói trend kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkor Magyarországnak kiváló adottságai és borászai vannak, számos kitörési pontot azonosítottak a stratégiában és szívós marketingmunkával elérhetik, hogy a magyar bor értéke erősödjön.