A keszthelyi Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának idei – immár hagyományosnak mondható – burgonyabemutató sorozatának balástyai rendezvényén jártunk.
Minden évben fontosak ezek az alkalmak, amikor a termelők találkozhatnak a kutatókkal-nemesítőkkel, valamint a növényvédelmi szakemberekkel, ám az ideiek különösen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a gazdáknak igen sok nehézséget hozott a tavasz: száraz volt a tél, a kötöttebb talajokon nehéz volt ültetőágyat készíteni, a korai ültetések megfáztak, később pedig komoly szárazság és hőstressz érte őket. Ráadásul az orosz embargó miatt eladhatatlan étkezési burgonyát sok termesztő megpróbálta vetőgumóként hasznosítani – sorolta a gondokat Polgár Zsolt egyetemi tanár, a keszthelyi Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója, maga is burgonyanemesítő.A társ növényvédőszer-gyártó cégekkel együtt felelősséget éreznek azért, hogy a termelők munkáját széles fajtakínálattal és megbízható technológiai ajánlásokkal segítsék – mondta.
Polgár Zsolt nemesítő: a keszthelyi fajták semmivel sem kisebb termőképességűek – fotó: Agroinform.hu
A találkozót – ahol megjelentek a térség termelői – Tóth-Sári Nándor ültetvényén tartották. Az igazgató bemutatása szerint ő olyan toptermelő, aki a magas szintre emelte a burgonyatermesztést. Már évek óta teszteli a keszthelyi nemesítéseket, közös feladatuk, hogy kiválasszák azokat a fajtákat, amelyek a dél-magyarországi, szegedi régió éghajlati és talajviszonyaira a legalkalmasabbak. Igyekeznek ilyen ajánlásokat kidolgozni az ország különböző területeire: a Nyírségben, valamint Somogyban és Zalában is van ilyen termelői kapcsolatuk.
Fontos számukra, hogy ezek a profi termesztők meg tudják mutatni a többiek számára is, hogyan lehet az egyes fajtákban rejlő tulajdonságokat kihozni. Mert az önmagában még kevés, hogy van egy nagyon jó fajta vetőgumónk. Hozzá kell tenni a technológiát is, hogy olyan mennyiséget és minőséget teremjen, amely az adott fajtában benne rejlik! – hangsúlyozta.
Ebben segítenek a már említett szakemberek, akik a természetes eredetű ásványi trágyákról, a burgonya növényvédelméről, illetve biológiai védelméről tartottak előadást.
Évtizedeken át illették a konkurensek a keszthelyi fajtákat azzal a kritikával, hogy igaz ugyan, hogy ellenállóbbak a betegségekkel szemben, "de nem képesek annyit teremni" – emlékeztetett az igazgató. Pont ezek a bemutatók igazolják, hogy igenis, ezek a fajták semmivel sem kisebb termőképességűek, mint a nyugati versenytársaké, "de ezt nekünk demonstrálnunk kell".
Arra a felvetésre, hogy a fogyasztó gyakran visz haza olyan krumplit, amelynek a felét hámozáskor ki kell dobnia a kukába, a kutató kifejtette: minden burgonyával kapcsolatos probléma alapvetően fajtakérdés. Például, ha nyersen szürkül a húsa, akkor ütődésre érzékeny az a fajta. Attól szürkül meg, hogy nyomódás éri (nagy halmokban tárolják), vagy már akkor, amikor a gépekkel nem eléggé kíméletesen kezelik a betakarítás, osztályozás és csomagolás során.
Pedig vannak olyan fajták, amelyek sokkal jobban bírják mindezt – jegyezte meg. De ha még mindig csak ott tartunk, hogy rózsakrumpli meg sárga krumpli, akkor nem tudja a fogyasztó – és igazából a kereskedő sem –, hogy mit vesz meg. Nem tudja a jellemzőit.
Szerencsés változást hozhat ebben az a májusban kelt a földművelési minisztériumi rendelet (34/2016. /V.4./ FM), amely kötelezővé tette már a megjelenés hónapjától – de van egy négy hónapos türelmi idő –, hogy a burgonyafajta nevét fel kell tüntetni a csomagoláson, még ömlesztett áru esetén is. És fel kell tüntetni azt is, hogy főzni, sütni vagy salátának való. Ha ezzel nem csalnak, mert már látja, hogy visszaélnek ezzel, akkor a fogyasztó másodjára is ugyanazt a minőséget tudja megkapni. És ha valamelyik fajtáról rossz tapasztalatot szerez, akkor legközelebb biztosan nem azt veszi le a polcról.
Most öt hektáron megtermeli, amihez korábban hét kellett
Tóth-Sári Nándor öt éve kapcsolódott be a keszthelyi programba, ez a negyedik rendezvénye. "Először nemigen voltam elég bátor elvállalni, de rábeszéltek" – mondta az Agroinform.hu-nak. Később rájött, mennyi hozadéka van egy-egy bemutatónak, hiszen "a saját hibáimmal is jobban szembesülhettem, és nagyon sok tapasztalatot szerzünk egymástól is, meg a növényvédős szakemberektől is, és sok kapcsolatom is kialakult".
Tóth-Sári Nándor burgonyatermesztő: ezt csinálnunk köll – fotó: Agroinform.hu
Pedig korábban volt idő, amikor felfüggesztette a termesztést.1990 óta termel burgonyát, kezdetben még fóliásat is, de azt "sikertelenség miatt elhagytuk, mert nem tudtam lépést tartani minőségben a többi termelővel: a miénk sohasem volt olyan szép, mint a többieké" – emlékezett a kezdetekre. Aztán maradt a fátyolfóliás és a tarlós termelés. Ez hét hektár volt tavasszal, hét hektár ősszel. Vásárolt hozzá egy olyan burgonyabetakarítót, amellyel kíméletesen tudnak dolgozni.
Majd növényvédelmi okok miatt egy időre felhagyott a tarlóburgonyával, mert nem volt olyan szer, amellyel a burgonyabogár ellen meg tudták volna védeni. Amikor a kitinszintézis-gátló készítmények megjelentek – kb. 15 éve –, akkor újraindította a termesztést, amely "nagyon gyorsan felfutott, mert olyan minőségű krumplit tudtunk előállítani, amilyent a piacon nagyon kevesen".
"Egyre jobb eredménnyel gazdálkodunk, és ráadásul ezeket a fajtákat szereti és igényli a piac, jó a termelhetősége… tehát ezt csinálnunk köll".
A területet visszavették 5-5 hektárra, mert ennyivel jobban tudnak gazdálkodni. A vásárlói igényeknek pedig ennyi elég, és téli tárolási kapacitásuk is erre az öt hektárra elég, hogy márciusban piacra dobhassák a termést – magyarázta.
A keszthelyi burgonyafajták
A vad fajok génjeire alapozott következetes rezisztencianemesítési program eredményeként 14 minősített fajta szerepel az EU és Magyarország fajtalistáján: Botond, Arany chipke, Démon, Balatoni rózsa, Katica, Lorett, Góliát, Rioja, Hópehely, White Lady, Vénusz gold, Luca XL, Kánkán és Somogyi kifli.
A fajtakínálatban feltüntetik azt is, hogy salátának, pürének, tészták alapanyagának, sütésre (hasáb, chips) vagy főzésre valók.
