Amikor magyar borról beszélünk, gyakran az íz, az aroma és a hagyomány kerül szóba. De vajon mi rejlik a háttérben? A válasz nem máshol, mint a talpunk alatt található: a löszben, ebben a különleges üledékes kőzetben, mely kulcsfontosságú a hazai borok karakterének kialakulásában.

A Szekszárdi Tudásközpont adott otthont az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferenciának, ahol a Szegedi Tudományegyetem GeoTerroir Kutatócsoportja új megvilágításba helyezte a talajtudomány és a borászat kapcsolatát. Mint kiderült, a lösz nem csupán mezőgazdasági szempontból fontos – igazi geológiai kincs, amely mélyen befolyásolja a borvidékeink egyediségét.

Tokaj, Villány, Szekszárd – mind olyan borvidékek, ahol a löszréteg különleges tápanyag-összetételével és vízmegtartó képességével ideális feltételeket biztosít a szőlő számára. A GeoTerroir kutatói szerint minél kisebb területre koncentrálunk – például egyetlen dűlőre –, annál jobban feltárható annak egyedi terroirja, vagyis földrajzi és éghajlati adottságai, amelyek a bor ízvilágát meghatározzák.

Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér hangsúlyozta: a geoterroir nem csupán kőzet- és talajvizsgálat, hanem a múlt klímájának kutatása is, amely segít megérteni, hogyan formálta az éghajlat az adott régió talaját és így a borkultúráját. A löszrétegek pedig a Kárpát-medence geológiai történetéről mesélnek, miközben értékes ásványi anyagokat nyújtanak a szőlőnek.

A borászat és tudomány kapcsolata tehát egyre szorosabb. A kutatók célja, hogy ezt a tudást ne csupán megértsék, hanem megosszák a szőlészekkel, borászokkal – hiszen a tudatos termelés emeli a borászat színvonalát és hírnevét is. És bár a lösz önmagában nem javítja meg a bort, tudatos használata és ismerete hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar borok továbbra is világszínvonalat képviseljenek.

Forrás: ng.24.hu

Indexkép: Shutterstock