Megkezdődött a szelídgesztenye szezonja. Hazánkban az árutermő szelídgesztenye-ültetvények területe 249 hektár, az ültetvények elsősorban a nyugat- és dél-dunántúli megyékben helyezkednek el – írja a teol.hu

gesztenye

A magyar szelídgesztenye-export elhanyagolható – fotó: pixabay.com

Termesztéséhez speciális ökológiai követelmények kellenek, csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel – így Vas, Somogy és Zala vármegyében termesztik a legnagyobb felületen.

A kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának következtében az országos éves termésmennyiség jellemzően 200–500 tonna között alakul. A magyar szelídgesztenye-export elhanyagolható, de mivel jelentős a feldolgozóipari igény, így az ország behozatalra szorul.

Az éves import 2000–2500 tonna között mozog, 1–1,2 milliárd forint értékben, főként Olaszországból – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.


A szelídgesztenyéről elsőként a legtöbbünknek a gesztenyepüré jut eszébe, vagy télen, a kályhás gesztenyesütők felől áradó hamisítatlan sültgesztenye-illat.

A szelídgesztenyének az érzékszerveinkre gyakorolt hatásán túl, más előnyös tulajdonságai is vannak: tele van vitaminnal, bármelyik gyümölcsnél gazdagabb az antioxidáns hatású, „sejtvédő" E-vitaminban. Zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, előnye, hogy nincs benne koleszterin. Bővelkedik élelmi rostokban, kiváló kálium- és magnéziumforrás, de van benne nátrium, réz, vas, kalcium, mangán, foszfor és cink.

Magas szénhidráttartalma miatt az étrendünkben helyettesíthetjük vele a gabona- és burgonyaféléket is.