Már-már kétségbeejtő a helyzet a kertészeti ágazatban a tavaszi fagyok miatt, ennek okait, a klímaváltozással összefüggésbe hozható magyarázatát korábban Apáti Ferenccel, a FruitVeb terméktanács elnökével elemeztük. Paradox módon a globális felmelegedés okozza az immár rendszeres márciusi-áprilisi hidegbetöréseket is, mivel a melegedés hatására sarkvidéki eredetű hideg levegő délre áramlását akadályozó úgynevezett poláris örvény meggyengült. Ezért a gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak hol kisebb, hol nagyobb fagykárok. A NAK korábban azt írta, 10 évből már 4-5 évben számolhatunk késő tavaszi virágzáskori fagyokkal, ilyen években 30-100 %-os is lehet a fagykár mértéke, ha nem tudunk védekezni.

Lakatos Tamással, a MATE Kertészettudományi Intézetén belül működő Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetőjével pedig arról beszélgettünk, hogy hosszú távon mi segíthet a gyümölcstermesztésen. A következőket említette:

  • később virágzó gyümölcsfajták nemesítése és telepítése, ami sajnos ellentmond annak a trendnek, hogy minél korábban érik a gyümölcs, annál jobb áron lehet eladni,
  • tudatosabb termőhelyválasztás, viszont ezt a szempontot a gazdák nem tudják könnyen érvényesíteni, mivel a földpiac alakulása nem mondható dinamikusnak.

Nulladik és legfontosabb teendő: a termőhely kiválasztása

A legfontosabb feladat a megfelelő termőhely megválasztása az adott gyümölcsfajta számára, viszont talán ez a legkevésbé rugalmasan változtatható technológiai elem, hiszen nem 1 évre telepítünk gyümölcsfát.

Sajnos ezzel kapcsolatban egészen komolyan megváltoztak a szakmai ajánlások, például régebben a kajszibarack számára a déli lejtők voltak ideálisabbak azért, hogy a téli kemény fagyok ne okozzanak kárt az ültetvényben, most viszont hasznosabb lenne az északi lejtőn való termesztés. Ott egy-egy télvégi, melegebb periódus miatt még nem talán nem szakadna meg a mélynyugalom, és rizikómentesebben várhatnánk a tavaszt, az esetleges fagyokkal.


A fajta, az alany és a művelési rendszer helyes megválasztásával a gondos, precíz termesztéstechnológia alkalmazásával nagymértékben csökkenthetjük a fagykárok kockázatát, bár tudnunk kell, hogy hazánkban teljesen fagyveszélytől mentes termőhely nincs.

A legérzékenyebbek a virágrügyek az összes áttelelő szerv közül, és egyben ez a legkritikusabb időszak a gyümölcsfák és a gyümölcsös gazdák számára.

A virágrügyek fagyállóságának kialakulása már az őszi lombhullás előtt megkezdődik, a virágrügyek a mélynyugalmi időszak végén a legfagyállóbbak, majd a fenológiai stádium előrehaladásával fokozatosan csökken a fagyállóságuk.

Fagyvédelmi rendszerek használatával mérsékelhetjük a fagyos időszakok káros hatásait, és erre a tél során kevesebb, viszont a virágzás időszakában sokkal több lehetőségünk van. Alább felsoroljuk a leggyakoribb módszereket a védekezésre, az olcsóbban kivitelezhetőekkel kezdjük:

1. A virágzás késleltetése fehérre festéssel

Néhány nappal késleltethető a virágzás a fák törzsének, vázágainak, akár teljes ágrendszerének fehérre festésével, meszelésével, mivel kevésbé és lassabban melegszenek a növény szöveti részei, később indulnak az életfolyamatok, ezáltal csúszik a virágzási időszak is, azaz lehet nyerni néhány napot.

2. Hosszú termővesszők meghagyása

A fákon belül a különböző termőrészeken nem egyformán alakul a virágzás kezdete, ezt is érdemes kihasználnunk. A hosszú termővesszőkön ugyanis 2-3 nappal később nyílnak a virágok, évenkénti rendszeres metszéssel biztosítani tudjuk, hogy megfelelő hosszú termőrész is képződjön a fákon, amelyen a rügyek nagyobb eséllyel fogják átvészelni a tavaszi fagyot.

3. Füstölők, paraffingyerták – be kell jelenteni a Katasztrófavédelemhez

A fák közé elhelyezett füstölőkkel is van lehetőségünk a virágok körüli hőmérsékletet fagypont fölé emelni. Viszonylag olcsónak mondható megoldás a szalmabálák tüzelése a fák között, de a hőmérsékletet csak 1-1,5 fokkal emeli meg. Emellett jelentős környezeti kárt okoz és a nagy az élőmunka-igénye, ráadásul éjjel.

Paraffingyertyás ültetvényfűtés: a módszer jó hatásfokúnak bizonyult, akár 5-­6 fok­kal is képes emelni az ültetvény hőmérsékletét, viszont nagyon magas a költsége, és hektáronként 1-2 emberre van szükség a használatához ahhoz, hogy rövid idő alatt meg lehessen mindet gyújtani.

Az égetéssel és füstöléssel kapcsolatban állásfoglalást kértünk a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, mivel égetési tilalom van Magyarországon, kivéve ott, ahol az önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. A hatóság válasza arra, hogy mi a módja a szabályszerű és tűzvédelmi szempontból is biztonságos fagyvédelmi intézkedésnek, a következő:

"A füstölés lényege, hogy a nedves, nem könnyen gyúló anyag, fű, nedves szalma égetése során jelentős mennyiségű szén-dioxid és vízgőz jut a levegőbe, ami megakadályozza a föld hőjének a kisugárzását. Kevésbé környezetszennyező megoldás a paraffingyertyás védekezés. A paraffingyertyák egyszerű fűtőberendezések, a tüzelőanyagként szolgáló paraffint 5-6 literes fedeles fémkanna rejti. Szélcsendes körülmények között legalább öt fokkal képesek megemelni az ültetvény levegőjének hőmérsékletét.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) értelmében a gazdáknak kötelességük a tűz- és füstképzés előtt tájékoztatni az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságot. A mezőgazdasági termelőknek gondoskodniuk kell a tűz őrzéséről, a szükséges oltóanyagokról. Az égetés befejezését követően meg kell szüntetni az izzást, parázslást."

4. Fagyvédelmi öntözés, "ültetvényhűtés"

A fák hűtését a korona felett elhelyezett mikrószorófejekkel lehet megoldani. Akkor üzemeltetik ezeket, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont felett van, így hűtik a fák felületét és így akár egy héttel is eltolódik a virágzás ideje. Tulajdonképpen itt nem fagyvédelmi öntözésről van szó, hanem a mélynyugalmi állapot meghosszabbításáról.

Virágzási időszakban már fagyvédelmi öntözésről beszélhetünk: a fenológiai stádiumhoz tartozó kritikus hőmérsékletnél kezdjük az öntözést működtetni, addig, amíg a külső hőmérséklet a kritikus érték fölé nem emelkedik.

fagyvédelmi öntözés

Fagyvédelmi öntözés 2022-ben (mínusz 6 fok) – Fotó: Kozák Martin

A módszer egyik legfőbb hátránya és ezáltal korlátja is sok hazai ültetvényben, hogy nagyon nagy a vízigénye: 30-60 köbméter/óra/hektár. A víztakarékosabb, mikroszórófejes változatok 30 köbméteres felhasználással is tudnak üzemelni, de ezeknél könnyedén belefagyhat a szórófejbe a víz.

5. Légkeverés

A légkeveréses módszerek során azt használjuk ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig magasabb hőmérsékletű levegő található. A két réteget összekeverve növelhető a hőmérséklet.

Szélgépek kihelyezésével a hideg levegőt „távolabbra" lehet vinni az ültetvény környezetéből, ez a módszer szállított fagyok esetén is elég hatékony. A szélgépeknek van mobil (vontatható), és fixen telepített változata, független vizsgálatok alapján elmondható, hogy a mobil változatok előnye a költséghatékonyabb telepítés és üzemeltetés, a fix telepítésűek előnye pedig a nagyobb hatékonyság.