A szaktárca szerint ingyenes az eddig nem regisztrált fúrt és ásott kutak bejelentése. Árnyalja a képet, hogy számos kivétel van, és az ezzel foglalkozó szakemberek szerint is lehetnek költségek egy ilyen eljáráskor – írja az infostart.hu
A bejelentési kötelezettséget szankciómentesen december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál – fotó: pixabay.com
Aki nem lép, bírságot kockáztat
Nagy István március végén közölte, hogy továbbra is díjmentesen lehet üzemeltetni a korábban létesített és bejelentési kötelezettségnek eleget tevő kutakat. Az agrárminiszter szavai sokakat megnyugtattak, hiszen jelentős azoknak a száma, akiknek a telkén, tulajdonán olyan fúrt és ásott kutak vannak, amelyekről jelenleg nem tudnak a hivatalok. Az eddigi moratórium lejár, ami miatt egy magánember akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat.
2023. december 31-ig van lehetőség ezen kutak regisztrálására. Nagy István elmondta:
A bejelentési kötelezettséget szankciómentesen december 31-ig lehet megtenni a Nemzeti Földügyi Központnál. A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz, továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját.
Ezek alapján úgy tűnik, nincs ok az aggodalomra, hiszen némi papírmunka után legálissá válik a családi ház kertjében lévő kút.
A jogkövető eljárás pénzbe kerülhet
Az infostart.hu megkeresett egy kútfúró vállalkozást annak érdekében, hogy pontosabb információhoz jussanak az eljárással kapcsolatban, nevezetesen, hogy mi történik akkor, ha rajtuk keresztül szeretnének legalizálni egy másfél évtizede működő, Budapest környéki, pár méter mélyről vizet biztosító kutat.
Első kérdésük arra vonatkozott, hogy mekkora az érdeklődés, mert a cég honlapján elnézést kérő tábla tudatta az ügyfelekkel, hogy nagyon sok a munkájuk, ezért nem tudnak azonnal válaszolni.
Faragó Loretta, a cég munkatársa e-mailben közölte, hogy két ember csak a telefonokra és üzenetekre válaszol. Az érdeklődök 70 százaléka, a fúrt kutakkal kapcsolatban vár tőlük eligazítást. Elárulta, hogy 3-4-szeres az érdeklődés: a "korábbi években idényben (áprilistól októberig) nagyjából ugyanannyi megkeresésünk volt, mint idén két hónap alatt" – fogalmazott.
Kiemelte:
aki szeretné bejelenteni kútját, annak fel kell keresnie egy szakembert (vízkútfúró vagy vízmérnök), aki kiállít egy tervdokumentációt a kúthoz. Ezt a dokumentációt kell az illetékes hatóságnak (jegyző vagy katasztrófavédelmi igazgatóság) benyújtani. Magánszemély esetén ezt meg lehet tenni papír alapon és elektronikusan is (ügyfélkapu, e-papír), jogi személy esetén kizárólag elektronikusan. A hatóság a dokumentáció benyújtása után adja ki a határozatot a kútról. A dokumentáció tartalmát rendelet szabályozza (41/2017. (XII. 29.) BM rendelet) így az mindig fix mennyiségű adminisztrációval jár.
Hozzátette, hogy "a kút létesítésének idejétől, mélységétől, felhasználásától függetlenül minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül vagy attól eltérően létesült".
Az eddigi moratórium lejár, ami miatt egy magánember akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat – fotó: pixabay.com
Hatalmas különbségek lehetnek a dokumentáció elkészítésének az árában
Az ingatlan tulajdonosának az üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie a kútra, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól nem jelent kivételt a kút lefedése sem).
Nagy lehet a szórás árak tekintetében, mert a kúthoz szükséges dokumentáció elkészítésének a díját a vállalkozó határozza meg. A lakossági (jegyzői hatáskörbe) eső kutaknál általában alacsonyabb ez az összeg. A díjak tartalmazhatnak: munkadíjat, kiszállási költséget, postai díjakat, a vállalkozót terhelő adókat. Az eddigi tapasztalataik szerint
a piacon jelenleg átlagosan 50-200 ezer forint között mozog egy kút dokumentálása.
Ami valóban fontos, és erre a lap kérdéseire adott válaszukban külön kitérnek: "a jegyzői hatáskörbe eső ásott és vert kutak esetében nem kell a szakember által kiállított tervdokumentáció, így ezeknek a kutaknak az engedélyeztetése díjmentes".
Ide kattintva megtalálható az a kulcsfontosságú formanyomtatvány, amit ki kell tölteni.
Az adatlap sokak számára tesz fel nehéznek tűnő kérdéseket. Ilyen például "földrajzi vagy EOV koordinátákat" kér (ide kattintva, a Google-térkép segít ebben). A kutengedélyezes.hu-n is fontos információkat kaphatunk, többek között azt is, hogy akkor is be lehet nyújtani az engedély iránti kérelmet, ha fogalmunk sincs arról, hogy ki, mikor és hogyan fúrta ki a kutat. Persze azért akadnak a nyomtatványon olyan kérdések is, amit szakember hiányában nehéz lesz megválaszolni.
Tovább nehezítheti a helyzetet, ha az adott kút vízbázisvédelmi védőterületet érint, vagy ha túl közel van a telekhatárhoz. Utóbbi esetben a szomszéd telek helyrajzi számát is tudnunk kell, illetve "telekhatárhoz közeli kutak esetén a szomszéd telek tulajdonosának hozzájárulása is szükséges lehet a kút engedélyeztetéséhez".
Nem lesz olcsó
A kút engedélyeztetését december 31-ig lehet megtenni. Ez nagyjából 50 ezer forintba kerülhet, de az ár nagymértékben függ a kút és a dokumentáció paramétereitől.
Egy, a boon.hu-nak nyilatkozó kútfúró, Diós József , az Öcsikút Kútfúrás vezetője azt mondta:
a 30 méter mély magánszemély tulajdonában lévő kutakra általában mindig kiadják az engedélyt. Az ellenőrzés körülbelül egy óra hosszát tart és mindenféle régi házi kútra vonatkozik. Az ára 70 és 100 ezer forint között mozog.
Az infostart.hu-nak még volt egy jó híre is a cikk végére, ami szerint a 31 évvel ezelőtt létesített kutakra mindezek az eljárások nem vonatkoznak, ugyanis a kutak létesítése csak az 1992-es évet követően lett engedélyköteles, így a korábban létesülteknél az "engedély nélküliség" fogalma nem merül fel.
